Bár örülnek annak, hogy a Kúria kimondta: a kormánnyal, mint munkáltatóval szemben a szakszervezeteknek és a munkavállalóknak van igazuk, „de a 12 hónapos sztrájkfolyamat után döntött erről, vagyis a sztrájk lezárulta után. Ami pedig nem azért zárult le, mert teljesültek volna a követeléseink, hanem mert törvényben meghatározott módon, eddig volt lehetőségünk kiállni a jogainkért” – mondta a Klikktv-ben Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Hozzátette: „a kormány felelőssége az volna, hogy az emberek, a munkavállalók legyenek a fókuszban, annak érdekében, hogy megfelelő minőségű közszolgáltatást nyújtson az állampolgároknak. Ezzel szemben a kabinet minden problémát a szőnyeg alá söpör. A rossz körülményeknek köszönhető, hogy például a szociális ágazatban harminc-negyven százalékos munkaerőhiány van.”

Az erre az évre vonatkozó minimálbér megállapításának csúszásával sincs megelégedve a szakszervezeti vezető. Nem csak a halogatás miatt, hanem azért sem, mert „ennek mértéke is felháborító, valamint mi már három éve azért küzdünk, hogy legyen diplomás minimálbér is, hiszen az a közszférában dolgozó diplomások magasabb megbecsülését is jelentené. Ehhez csupán egy kormányhatározatra van szükség” – mondta Boros Péterné.

A Boros Péternével készült interjú a képre kattintva tekinthető meg.

A bíróság szerint is betarthatatlan a sztrájktörvény

2020 decemberében a Kúria is kimondta: a kormány nem gáncsolhatná el sztrájkolni kívánó dolgozókat jogi kibúvókat keresve. De miért olyan nehéz sztrájkolni Magyarországon a közszférában? Hogyan jutott odáig a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetét, illetve a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetét arra, hogy kordonbontást lebegtessen be Kossuth téren?

Videónkban elmagyarázzuk.

ÚJRA KORDONT KELL BONTANI?

„VÁRTUNK, TÜRELMESEK VOLTUNK, DE MINDENNEK VAN HATÁRA!” 

A közszolgálati szakszervezet a parlament előtt követelte a tisztességes sztrájkjogot

A KÚRIAI VÉGZÉS ITT OLVASHATÓ

VALAMIT TENNÜNK KELL!

VALAMIT TENNI KELL, MERT MILYEN SZTRÁJKJOG AZ, AMELYNÉL A SZTRÁJK IDŐPONTJÁUL AZ ÉV 12 HÓNAPJÁNAK KONKRÉT NAPJAIT ELŐRE MEG KELL JELÖLNI AHHOZ, HOGY TÖRVÉNYES IDŐPONTJA LEHESSEN A DOLGOZÓI NYOMSÁGYAKORLÁSNAK?

DE MÉG EZT SEM LEHET ALKALMAZNI!

MI 2020 TAVASZÁN MINDEN HÓNAP EGY NAPJÁT MEGJELÖLTÜK, MINT LEHETSÉGES SZTRÁJK IDŐPONTOT, 12. HÓ 09-ÉT UTOLSÓ NAPKÉNT.

MILYEN ÉRDEKES?!

A KÚRIA NOVEMBER 25-EI DÖNTÉSÉT AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL – AZ ÁLTALUNK MEGJELÖLT DECEMBER 9-EI UTOLSÓ SZTRÁJK IDŐPONT UTÁN – DECEMBER 24-ÉN, MINT „KARÁCSONYI AJÁNDÉKOT” KÖZÖLTE VELÜNK.

VAJON MIÉRT KÉSLELTETTE AZ OBH A KÚRIAI VÉGZÉS KÖZLÉSÉT?

CSAK NEM AZÉRT, MERT EKKOR MÁR BIZTOSAN NEM VOLT TÖRVÉNYES LEHETŐSÉGÜNK ÉLNI A SZTRÁJK KÖVETELÉSEK ÉRDEKÉBEN A SZTRÁJK FEGYVERÉVEL.

Népszava - Nem hagyják kiüresíteni a sztrájkjogot 

Bővebben ...

A parlament előtt tartott ma sajtótájékoztatót Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, miután nemrég nyilvánossá vált a Kúria jogerős határozata arról, nem alkalmas a jelenlegi „elégséges szolgáltatás”-követelmény a sztrájktörvényben arra, hogy valóban eredményes akciót szervezzenek Magyarországon.

Bővebben ...

Egy 465 napos eljárás végén a Kúria jóváhagyta a szociális ágazatot képviselő szakszervezetek listáját a munkabeszüntetés alatt is kötelező szolgáltatásokról, csak közben elmúlt az utolsó időpont is, amikor sztrájkolhattak volna.

Bővebben ...

A legfőbb bírói fórum precedens értékű döntése értelmében az érvényben lévő sztrájktörvény alkalmatlan a munkabeszüntetések lebonyolítására. Ugyanis az állam, mint munkaadó „a még elégséges szolgáltatások” teljesíthetetlen előírásaival gyakorlatilag lehetetlenné teszi a munkabeszüntetéseket. A Kúria döntése a magyar állam, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) jogvitája lezárásaként született. Az érdekvédelem azt követeli a törvényhozóktól, illetve a kormánytól, hogy mielőbb módosítsa a jogszabályt úgy, hogy alkotmányos jogaik érdekében a munkavállalók törvényesen tudjanak a végső eszközhöz, a sztrájkhoz fordulni.

Bővebben ...