Tisztelt Egyesületi Elnök Asszony/ Úr!
Tisztelt Szakszervezeti Elnök Asszony/Úr!

Dr. Tóth Kinga Dóra vagyok, az újonnan felálló Szociális és Családügyi Minisztérium Szociális, Család-, és Idősügyi Államtitkára.

Örömmel jelentem, hogy Minisztériumunk a szociális szakma képviselőivel rendszeres párbeszédre törekszik. Ennek első jeleként, szeretettel meghívjuk egy közös megbeszélésre más, a szociális szférában tevékenykedő szakmai szervezettel és szakszervezeti képviselőkkel együtt.

Időpont:
2026. június 11. 11:00
Helyszín: SZCSM épülete, Budapest, Dísz tér 1-2. 1. emeleti tárgyaló (Miniszteri Kabinet)

Az egyeztetésen szeretnénk megismerkedni az Önök által vezetett szervezettel és azokról a legfontosabb ügyekről is tudunk röviden egyeztetni, amelyet fontosnak tartanak.

A megbeszélés időtartama várhatóan 90 perc.

Megköszönve eddigi munkájukat visszajelzésüket várva, üdvözlettel:
Dr. Tóth Kinga Dóra
SZCSM
államtitkár

Várunk véleményeket a kollégák részéről ezzel a területtel kapcsolatban is, hogy továbbíthassuk az illetékes miniszterhez.

Tárgy: a közigazgatás komplex reformja

Ez a javaslat a megyei kormányhivatalokban, járási hivatalokban és kormányablakokban dolgozókra vonatkozik, akik az állampolgárok közvetlen kiszolgálását végzik, és a közigazgatás egyik legnagyobb terhelésű területét viszik. Szeretném felhívni a figyelmet a közigazgatásban dolgozó munkavállalók helyzetére, amely az elmúlt években/évtizedben  jelentősen romlott. A közigazgatás működőképességének megőrzése érdekében elengedhetetlennek tartom a rendszer átfogó felülvizsgálatát és reformját.

Az elmúlt időszakban több olyan intézkedés született, amely a munkavállalók számára kedvezőtlen változásokat eredményezett. Csökkent az éves szabadságok száma, megszűntek korábbi juttatások, miközben a munkaterhek folyamatosan növekedtek. A közigazgatási életpálya jelenlegi formájában nem jelent valódi életpályamodellt, hiszen sem a bérezés, sem az előmenetel, sem a munkakörülmények nem teszik vonzóvá a pályát.

A rendszer egyik alapvető problémája, hogy nem világos és nem kiszámítható, mikor történnek béremelések, milyen mértékben, és milyen elvek alapján. Emellett továbbra sincs egységes 13. havi juttatás, "ruhapénz", illetve elvették a nyelvvizsga pótlékot is. 

A cafeteria-rendszerben tapasztalható különbségek ugyancsak indokolatlanok. Míg egyes állami szerveknél a cafeteria-juttatás éves összege többszázezer forint nagyságrendű, addig a kormányhivatali dolgozók esetében ez jelenleg nettó 156 ezer forint évente.

Bővebben ...

Várunk véleményeket a kollégák részéről ezzel a területtel kapcsolatban is, hogy továbbíthassuk az illetékes miniszterhez.

Tárgy: Javaslat kormányablakokban elvégzett feladatok áthelyezésére

Tisztelt Elnök Asszony!

Felhívását olvasva és átgondolva, szeretnék Önnek néhány feladatot kiemelni a KAB-ban dolgozókhoz tartozó munkakörből. 
Mindezekhez természetesen megpróbáltuk/juk megtanulni, - legalábbis otthoni szabadidőnkből amennyi kitelik- a vonatkozó jogszabályokat is. 
Ezek száma minden egyes ügykörhöz más és más, újabb és újabb jogszabály.

Személy szerint…….dolgozok. A mi osztályunkon 14 fő front office-s kolléganő van. Ebből 3 fő látja el ezeket a feladatokat a KAB-ban, a többiek gépjármű illetve okmány ügyintézéssel foglalkoznak (okmányirodai feladatok). Természetesen van 7 fő back office-os kolléganő is, de ők az iktatással, ügyiratkezeléssel foglalkoznak.

Óriási terhet róttak ránk, hiszen vannak olyan feladatkörök, amelyek teljesen feleslegesen vannak a kormányablakokba kihelyezve.
Ilyen többek között az ÁLLAMPOLGÁRSÁG ügyintézése vagy éppen a KÖZMŰ átírásának lehetősége. 
De mondhatnám a NAV-os feladatokat is vagy éppen a VÁLLALKOZÓK ellenőrzését 2 egyéb bonyolult ügyfél között.

Bővebben ...

Módosult az alapszabály és az SZMSZ

Az MKKSZ Országos Választmánya 2026. május 16-án ülést tartott a Róna utcai székházban, melyen napirend előtt kitüntetések átadásra került sor. A választmány tagjai meghallgatták és elfogadták az elnökség beszámolóját az előző éves munkáról. A testület részletes tájékoztatót kapott az MKKSZ 2025. évi gazdasági beszámolójáról és a 2026. évi központi költségvetésről is.  Majd végül döntöttek az alapszabály és az SZMSZ módosításáról.

Bővebben ...

Várunk véleményeket a kollégák részéről ezzel a területtel kapcsolatban is, hogy továbbíthassuk az illetékes miniszterhez.

Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Erzsike!

Régen beszéltünk már, de az elmúlt időszak változásai kapcsán ismét úgy érzem, érdemes szakmailag megszólalni és megosztani néhány gondolatot a foglalkoztatáspolitika, valamint a közfoglalkoztatás jelenlegi helyzetéről.

Korábban, még aktív szakszervezeti időszakomban sokat foglalkoztunk azzal, hogy a munkaügyi területnek legyen önálló szakmai hangja és valódi érdekképviselete. A jelenlegi átalakulási időszak, valamint a foglalkoztatáspolitika jövőjével kapcsolatos nyitott kérdések ismét megerősítettek abban, hogy ezekről a területekről fontos lenne szélesebb szakmai egyeztetést folytatni.

Az elmúlt években a munkakörömből és helyzetemből adódóan  nem volt lehetőségem arra, hogy közvetlenebb módon bekapcsolódjak a szakszervezeti szakmai gondolkodásba vagy érdekképviseleti munkába. Ugyanakkor mindig fontosnak tartottam a munkaügyi terület szakmai közösségét és a foglalkoztatáspolitika ügyét. Most, a jelenlegi változások időszakában úgy érzem, talán hasznos lehet, ha a gyakorlati tapasztalataimat és szakmai gondolataimat ilyen formában is megosztom, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy segítsem a szakszervezet szakmai munkáját és gondolkodását.

A 2026-os választásokat követően a foglalkoztatáspolitika és a közfoglalkoztatás területén jelentős szerkezeti és irányítási változások körvonalazódtak. Az új kormányzati struktúra alapján a foglalkoztatáspolitika, a közfoglalkoztatás, valamint több kapcsolódó szakterület szociális irányítás alá került, ami szemléletbeli változás lehetőségét is magában hordozza.

Bővebben ...

Tisztelt MKKSZ!

A vitaindító kezdeményezést az alábbi gondolatokkal egészíteném ki:
A hazai közigazgatásban – különösen a területi közigazgatás frontvonalát jelentő kormányablakokban – végbement strukturális változások komoly feszültséget generáltak a feladatok volumene és az azokért járó javadalmazás között. 

A kormányablakok 2015-ös indulása óta az ügyfélforgalom és az elintézendő ügytípusok száma folyamatosan emelkedett. Ezzel párhuzamosan az elektronikus iratkezelés bevezetésével a háttértámogató (ügykezelői) munkakörök megszűntek, így a fizikai ügyfélkiszolgálás, a döntéshozatal, az érdemi ügyintézés és a teljes adminisztráció egyetlen kormánytisztviselő vállára nehezedik. A heti 3-4 óra ügyfélmentes idő teljesen elégtelen a felgyülemlett digitális iratanyag feldolgozására, ami állandósult időpréshez és  stresszhez vezet.

A 2018. évi CXXV. törvény bevezette a sávos bérrendszert, amely megszüntette az objektív, életkoron és szolgálati időn alapuló automatikus előmenetelt.

• A garanciák hiánya: A törvény csupán egy tág bérsávot (minimum-maximum összeget) határoz meg.
• A maradékelv működése: Bár a kormányzati kommunikáció fix százalékos bérfejlesztéseket jelent be , de a gyakorlati megvalósítás a helyi intézményi bértömeg-elosztáson múlik. Ha a felsővezetés belső elvek alapján differenciál, az ügyfelekkel közvetlenül érintkező tisztviselők reálértéken sokszor csak a beígért összeg töredékét kapják meg. Az eddig megvalósult béremelések meg sem közelítik az infláció mértékét!!

Bővebben ...

A „Vitaindító kezdeményezésre” kormánytisztviselőktől megküldött leveleket közreadjuk.

Mindig kizárólag elérhetőség nélkül!

Javaslat

Szerintem sokan örülnének a lehetőségnek, ha nyugdíjjasként a kormányhivataloknál is lehetne 4-6 órában dolgozni. Minden területen lehet már nyugdíj mellett dolgozni, csak a kormányhivatalban, kormányablakban nem. 

Köszönöm és tisztelettel: 

Igazgatási szünettel kapcsolatos észrevétel

Tisztelt MKKSZ!

Ugyan nem vagyok szakszervezeti tag, de lenne egy észrevételem a vitaindító előterjesztéshez.

Az igazgatási szünet véleményem és sok kollégám véleménye szerint is jó kezdeményezés, de ha lehetne azzal valamit kezdeni, hogy ne a saját, igencsak lecsökkentett szabadságunkból (kormánytisztviselő) kelljen még ezt is kigazdálkodni, sokkal jobb lenne. A munkáltató kiadhatná pl. szabadságon felül.

Ezt esetleg nem lehetne valahogyan megoldani, valami megoldást találni?

Ez csupán egy felvetés..

Névtelen szeretnék maradni, nem szeretném, ha a nevem nyilvánosságra kerülne.

Tisztelettel: 

Javaslom továbbá a 13. havi illetmény visszavezetését, és a ruhapénz újbóli visszaállítását a kormányablakban dolgozókon felüli állomány esetében is, ha már a hivatalokban meg van követelve az elvárt megjelenés minden dolgozóra vonatkozóan.

Üdvözlettel: 

Milliós bérek a tárcánál

Az RTL Híradó értesülései szerint nemcsak a politikai vezetők, hanem több munkatárs is milliós fizetéseket kapott Gulyás Gergely minisztériumában. A kabinetvezető havi 3,2 millió forintot keresett, ami még az államtitkári juttatásnál is magasabb összeg.

A tárcánál 23 politikai tanácsadó dolgozott – köztük sajtófőnökök és kabinet-helyettesek –, akik 700 ezer és 2,379 millió forint közötti fizetést vihettek haza. A nyilvánosságra került béradatok után sokan magyarázatot vártak a számokra; Gulyás Gergely az RTL megkeresésére reagált.

Összegek és ellentmondások

A vezetői és háttérpozíciók bérei széles sávban mozogtak: a főosztályvezetői és titkárságvezetői fizetések 800 ezer és 2 millió forint között alakultak, míg a „sima” munkavállalóként bejegyzetteknél 230 ezertől egészen 1,8 millió forintig terjedt a skála.

Gulyás Gergely válaszában hangsúlyozta: 2 millió forint feletti ügyintézői fizetés a Miniszterelnökségen soha nem volt. A kikért táblázat ugyanakkor ettől eltérő képet sugall. A miniszter egy másik érvvel is alátámasztotta az adatok szerinte helyénvaló voltát: A Miniszterelnökségen a miniszterek és államtitkárok nélkül számított átlagbér a diplomás átlagbér közelében volt, ami Magyarországon 1.066.816 forint, és mivel a dolgozók közel 90 százaléka diplomás, ezért ez esetükben átlagos fizetésnek tekinthető.

Bővebben ...