ÜLÉSEZETT A KÉF
Lehet, hogy nem lesz örökké 38.650 Ft a köztisztviselői illetményalap?
A Miniszterelnökség épületében ülésezett április 5-én a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF), amelynek egyik fő témája az állami és önkormányzati közigazgatásban dolgozókat érintő 2024. évi bérintézkedések voltak, melyről dr. Latorcai Csaba (KTM) miniszterhelyettes adott tájékoztatást. A 2023. évi kormánytisztviselői és köztisztviselői bérekről Kivés Zoltán helyettes államtitkár (KTM) adott tájékoztatást. Végül dr. Bordás Gábor közigazgatási államtitkár (Miniszterelnökség) tájékoztatta a testületet a kormányigazgatási szervek álláshelyeinek helyzetéről. Az ülést Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár (Miniszterelnökség) vezette. Az ülés elején mind a szakszervezeti oldal, mind az önkormányzati oldal kifogásolta, hogy semmiféle írásos anyagot nem kaptak.
Dr. Latorcai Csaba a kormány bérintézkedéseiről elmondta, hogy ezek függőek a költségvetés teherbíró képességétől, ezért behatároltak a lehetőségek. Így is jelentős lépések történtek. Megkezdődött a tanárok és az óvónők bérének emelése, ebben az évben ez 32%. A következő két évben ez folytatódik, mégpedig a reálbérszint megtartásával éveken keresztül. Az egészségügyi szakdolgozók béremeléséről is döntés született, a cél, hogy ezzel az orvos bérek meghatározott arányát érje el a bérszintjük. Rajtuk kívül még a rendvédelmi szerveknél lesz béremelés, a katonáknál ez 11 %-os. A kormányhivataloknál a bértömeggazdálkodás széles lehetőséget nyújt az emelésre, persze ez is költségvetéstől függő. Itt a versenyszférához viszonyítva kell a béreket igazítani, a tapasztalatok szerint 2010-től ez az arány nagyjából stabilan tarható. Ezt figyelembe véve hajtottuk végre a 2016-2017-es 42%-os béremelést, a 2018-as 18%-os, 2022-es 10%-os és 2023 második félévében megvalósult 15%-os bérfejlesztést. Ettől eltérő bérezésről született döntés az orvosi munkakörben kormánytisztviselők részére. Gondolkodás folyik a természetbeni juttatások körének bővítéséről, különösen a kormányablakokban dolgozóknál, itt formaruha bevezetését is tervezzük. A kormányhivatali juttatásokat is áttekintjük. Az önkormányzati és polgármesteri bérekkel a választások után foglalkozni fogunk.
Boros Péterné (MKKSZ elnök) elmondta, hogy a területi közigazgatást illetően (a hozzá érkező igen jelentős számú kormánytisztviselői megkeresés alapján) februárban külön levelet írt Navracsics Tibor miniszter részére sürgős bérfejlesztés érdekében. György István államtitkár küldött választ, melyben lényegében azt írta, hogy 2024-ben – forráshiány miatt - nem lesz bérfejlesztés, kivéve néhány szakmacsoportot. A mi számításaink szerint – és a hozzánk érkező információk alapján – azt tudjuk megállapítani, hogy a területi közigazgatásban dolgozó – nem vezetői munkakörökben – bruttó 330.000-350.000 Ft az elérhető kereset. Ez az összeg alig több mint a garantált bérminimum. A nem vezetői körben minimum 15-18,5%-os reálkereset veszteség valósult meg. Szerintünk ez a bérhelyzet rövid távon sem tartható! Nem véletlen, hogy képzett közigazgatási szakemberek ott hagyják – az általuk egyébként szeretett – hivatást. A közigazgatási átlagbért igen erősen felfelé torzítja az állami felsővezetők, az országgyűlési képviselők, a hivatásos állomány magasrangú vezetőinek kiemelt juttatása. Gondolom, a januári adatban már benne van a minisztériumi és a felső állami vezetői körben megvalósított – információnk szerint – átlagos 30 %-os bérnövekedés. Nincs magyarázat arra, hogy a közigazgatás mindkét fő területe – mind az állami, mind az önkormányzati hivatalok dolgozói – igen komoly reálkeresetcsökkenést szenvednek el. Egyes információk alapján kérdezi, várható-e a területi közigazgatásban átszervezés, mely a létszámokat, munkafeltételeket és a béreket is érinti. Megerősítette a 2023. októberi KÉF ülésen előterjesztett oldal javaslatot, és 2024-re változatlanul 25%-os általános béremelést tartunk indokoltnak mindkét területen. Végül szólt arról, hogy rendezni kellene a béren kívüli juttatások mértékét is.
Dr. Taskovics István (TBDSZ elnök) elmondta, hogy a kormányhivatali dolgozók is fokozatosan szegényednek el. György István államtitkár szerint pozitívumnak kell tekintenünk, hogy a cafetéria 2020-ben vissza lett vezetve, miközben a ciklus elején 2017-ben elvették. Kifogásolta, hogy a cafetéria 2010-es 200 ezer Ft-os szinten maradt 2024-ben is, így ez már a felét sem éri. Az ismertetett százalékos béremelések mögött szinte végig reálbér csökkenés húzódik meg. A 2023 második féléves 15% emelés éves szinten 7,5%, az éves inflációs pedig 17,6% volt. A béremelés az infláció felét sem fedezte. Jelentős a szektor elmaradása. 2023-ban 14,2% volt a bruttó kereset emelkedés, a kormányhivatali 7,5%-kal szemben, 2022-ben 17,5% volt az országos bruttó kereset emelkedése, szemben a 10%-os kormányhivatali emeléssel. Az országos szintű szerveknél tavaly semmiféle béremelés nem volt, a béremelés forrásához létszámleépítéssel jutottak. Az alapvető élelmiszerek árai a KSH szerint is jóval magasabban emelkedtek, mint a kormányhivatali bérek. Nem csoda, hogy egyre nehezebb az utánpótlás, nem is találkozni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett pályakezdőkkel. Teljesen új bérezési rendszerre van szükség, erre mintát adtunk már tavaly, amely az előző évi nemzetgazdasági átlagbér emelkedésén alapul. Nem luxust kérünk, csak tisztességes megélhetést.
Dr. Gyergyák Ferenc (TOÖSZ elnök) megállapította, hogy 2009 és 2024 között az önkormányzatok nem tartoztak a kormányzat fontos szempontjai közé, függetlenül attól, hogy az önkormányzat közszolgáltatást, állami feladatot, település fejlesztést és település üzemeltetést végez. A TOÖSZ elnöksége tárgyalt a polgármesteri illetményekről. Ezeket az illetményeket 2022-ben rendezték, visszahozták a 2014-es szintet, de azóta mintegy 36%-kal inflálódtak. Ma már egy óvoda vezető is többet keres, mint egy kisvárosi polgármester. Ezeket rendezni kell, ezt jeleztük az illetékes minisztereknek. Évek óta mondjuk, hogy változatlan 2008 óta a köztisztviselői illetményalap is, bár néhány éve ettől el lehet térni, de így sem érik el a keresetek a gazdasági szféra béreit. Ezt is rendezni kell. Nem lehet embereket találni, a korfa jelentős elöregedést mutat. Kértük a hivatali finanszírozás emelését is, ami most megtörtént, azt elviszi a külső szolgáltatások árának emelése. Kérjük a jogszabályok előzetes tárgyalását a parlament részére történő benyújtás előtt. Ezután több hozzászólásban a kormánytisztviselői, köztisztviselő és polgármesteri bérek rendezésének fontosságát erősítették meg.
Dr. Latorcai Csaba válaszában elmondta, hogy ő a KSH adataira támaszkodik, a szakszervezet pedig a tagjai adataira, ez emiatt eltérhet. Még mindig vonzó az kormánytisztviselői és köztisztviselői pálya, különösen vidéken, mert több a felvett, mint a távozó. Nem tervezünk átszervezést, de digitális fejlesztés folyamatos lesz. Viszont foglalkozunk azzal, hogy rugalmasabb legyen a munkavégzés, a Kit. erre lehetőséget ad. Reagálva az elvett kafetériára, az akkor béresítve lett, majd ismét vissza lett vezetve. A kormány célja továbbra is, hogy legyen valamiféle arányosság a közszféra és a versenyszféra között, figyelemmel a költségvetés helyzetére. Valóban tervezzük a köztisztviselői bérrendszer újragondolását, valamint a polgármesteri bérek és szabadságok rendszerének felülvizsgálatát. Erre január 1-ig választ kell adni.
A továbbiakban Boros Péterné megköszönte az átszervezésről adott megnyugtató választ. Dr. Cser Ágnes (MSZ-EDDSZ elnök) javasolta, hogy legyen a reálbérveszteség miatt egy többéves megállapodás a közigazgatásban dolgozók részére. Emellett készüljön egy ajánlás a Kit. rugalmas alkalmazására az intézményvezetőknek és kérte a kamarák helyzetének rendezését, ami többszáz ezer embert érint. Dr. Agg Géza (KSZSZ elnök) is a minisztériumi béremelések elmaradását kifogásolta. Dr. Latorcai Csaba válaszában elmondta, az ajánlás nem tartozik a KÉF hatáskörébe és a kormány jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy több évre elköteleződjön. Dr. Bárdos Judit (BRDSZ elnök) szerint felül kellene vizsgálni, hogy a kamarai tagságot az állam vagy a tag fizesse, mostantól az egészségügyi szakdolgozóknak maguknak kell fizetni ezt a kötelező tagságot. A rendvédelem területén a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak már három éve kimaradtak a fizetésemelésekből, ezt is rendezni kell. Fehér József (munkavállalói oldal ügyvivője) szóvá tette, néhány téma azért merül itt fel, mert nem működik más érdekegyeztető fórum a KÉF-en kívül a közszférában. Szalay-Bobrovniczky Vince kérdésére pontosított, az OKÉT több mint egy éve nem került összehívásra.
Kivés Zoltán számos adatot ismertetett azzal, hogy legközelebb ezt előre megküldik. 2023-ban az országban 512 önálló és 712 közös polgármesteri hivatal működött. Az önkormányzat költségvetési támogatást 2023-ban fejenként 5 millió 537 ezer Ft-ot kapott, plusz a minimálbérek emelése miatt további 336 ezer Ft/fő összeget. 2024-ben ez 6 millió Ft és 633,5 ezer Ft. Az illetmények nagy különbségeket mutatnak, átlagosan bruttó 417 ezer Ft a kereset. Az önkormányzatoknál 27.455 fő dolgozik, ebből a költségvetés 25 ezer főt támogat. Az illetményalapok a 38.650 Ft és a 98.000 Ft között vannak megállapítva, igen nagy az olló. Személyi bért a köztisztviselők 44,8%-a kapott.
Boros Péterné elmondta, hogy 2008 óta az infláció legalább 77%-os volt, az illetményalap mégis változatlan. Ha garantált bérminimum növekedési mértékét tekintenénk irányadónak, akkor pedig a köztisztviselői illetmény tábla érvényessége alapján 2024-ben 187.000 Ft-os illetményalap lenne indokolt! A 27.500 önkormányzati köztisztviselő közel 50%-a olyan munkahelyen dolgozik, ahol az illetményalap ma sem több, mint 50.000 Ft. A bérrendszer tarthatatlanságát mutatja az is, hogy az önkormányzati köztisztviselők csaknem fele már nem az illetménytábla szerint kap bért, hanem „kényszer” személyi bérben részesül. Nincs garancia az előre lépésre, ezért mindenütt nagy a szakemberhiány. Mindenképpen 80 ezer Ft-ra kellene emelni az illetményalapot, igazítva a szorzókat is, 25%-os bérfejlesztést és 400 ezer Ft-os kafetériát kellene biztosítani, emellett még néhány fontos követelés is elhangzott. Kezdeményezte egy önálló tematikus KÉF ülés megtartását, melyen az egyenlő díjazás elvének alkalmazásával foglalkozunk. Dr. Gyergyák Ferenc azt javasolta, hogy az önkormányzatok létszámkeretét meghaladó 2400 főt is a költségvetés finanszírozza. Az illetménytáblához mindenképpen hozzá kell nyúlni, ezzel a bérrel nem lehet motiválni. Erről még a tervezés során tárgyalni kell. Kivés Zoltán válaszában elmondta, nemcsak az önkormányzatnál van szakemberhiány, ez általános probléma. A javaslatokat majd megvizsgálják, ahogy már elhangzott, a bérekkel már foglalkoznak.
Dr. Bordás Gábor arról számolt be, hogy 2019. márciusától 2024. január 1-jéig hogyan változtak az álláshelyek a kormányzati igazgatásban. A minisztériumokban 13.726 álláshely jött létre, most pedig 15.747 álláshely található. Több tevékenység a háttérintézményekből, illetve gazdasági társaságokba kiszervezett feladatkör a minisztériumokba került. A központi hivatalok, kormányzati főhivatalok, a kormányhivatalok álláshelyeinek száma 58.680 volt 2019. március 1-én. Most pedig 54.874 álláshely létezik. Összesen 72.406 álláshely volt, ez 1.785-tel csökkent mára. Különleges álláshely az európai uniós projektekre biztosított, ez a 2019-es 10.482-ről mára 4.273-ra csökkent, melynek oka, hogy váltásban vagyunk a két fejlesztési ciklus között. A 2014-2020 közötti projektek folyamatosan teljesültek, a 2021-2027-es európai projektek pedig még lassan indulnak be. A foglalkoztatottak száma eltérhet az álláshelyek számától, hiszen egy álláshelyen megosztva két fő is lehet. A fővárosi és a vármegyei hivatalok létszáma állandónak tekinthető, az illetékes miniszter ezen belül átcsoportosíthat. Megjegyzem, hogy a szemben a folyoso.hu szerinti értesüléssel a felső állami vezetők nem kaptak most illetményemelést. A tapasztalat szerint a tavaly megállapított bérsávok között tudnak működni a kormányzati szervek, csak az orvosok bérével kell külön foglalkozni. Dr. Taskovics István azt tette szóvá, hogy amikor új feladatot kap a kormányhivatal, létszámot nem adnak hozzá. Dr. Cser Ágnes szerint fontos lenne – ha van erre módszer – a vezetés minőségét, a teljesítményét vizsgálni a hivatalokban. Jó tudni a létszámokat, mert a Covid alatt nem tudta a kormányzat, hogy hány orvos van. Dr. Bordás Gábor az eddigieket kiegészítette azzal, hogy a szakemberek száma korlátozott és egyre nehezebb a piaci bérekkel versenyezni. Azt is látni kell, hogy az új fiatal generáció gondolkodásmódja is jelentősen más. Számunkra ez a munkakörnyezet, ez a munkamódszer nem elfogadható. Nem maradnak meg sok évet egy helyen és ez nem csak bérprobléma, más a gondolkodásuk. Lehet, hogy lejjebb kell venni a követelményeket és csökkeni fog a diplomások száma is. Nagyobb létszámmozgásra és ezért gyorsabb betanításra kell felkészülni. Továbbiakban elhangzott, hogy a fiataloknak fontos az erkölcsi megbecsülés és a kiszámíthatóság is. Végül kérésként hangzott el – tudva, hogy ez nem ennek a fórumnak a hatásköre – a kulturális dolgozók közlekedési kedvezményének visszaállítása. Szalay-Bobrovniczky Vince azzal zárta a KÉF ülését, hogy az elhangzott javaslatokra – mint például a tematikus ülés – visszatérünk, erről majd egyeztetünk.
Dr. Marosi János
