Újabb 1,5%-os nyugdíjemelés jöhet soron kívül? Horror az infláció, sürgetik a változtatást a nyugdíjasok
"Jogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak emelése feleljen meg az inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen! Ennek megfelelően további 1,5 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat!" - írja nyilatkozatában a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET).
Az alábbiakban a NYUSZET nyilatkozatát változtatások nélkül közöljük.
"Jogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak emelése feleljen meg az inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen! Ennek megfelelően további 1,5 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat!
A kormány évek óta jelentősen alulbecsüli a fogyasztói áremelkedés ütemét, ennek következtében nehéz helyzetbe hozza a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat és különösen az alacsony jövedelműeket. Az év közbeni nyugdíjkorrekció részben helyreállítja a törvényes állapotot, de azon az áron, hogy a nyugdíjasok hónapokig hiteleznek a költségvetésnek. Már 2021-ben úgy zárult az év, hogy a nyugdíjak nominális értékének éves emelése 0,3%-os reálérték-csökkenést eredményezett. 2022-ben – elfogadva a kormány számítását – 14%-kal emelkedett a nyugdíjak nominális értéke, míg a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex 15,2% volt, vagyis a nyugdíjak reálértéke a múlt évben is csökkent. A jelenlegi nyugdíjak tehát 1,5 százalékkal alacsonyabbak, mintha a nyugdíjak 2021-22-ben a tényleges inflációnak megfelelő mértékben növekedtek volna.
A hibás prognózis nyugdíjasokat hátrányosan érintő következményei a nyugdíjprémium számításánál is tetten érhető. A kifizetést 4%-os GDP-növekedést feltételezve (0,5-es szorzóval) számolták ki, minek következtében a nyugdíjasok maximum 10.000 Ft-ot kaptak ezen a jogcímen. Valójában azonban – mint ahogyan a KSH bejelentette – a GDP 4,6%-kal bővült. E szerint 1,1-es szorzóval kellett volna számolni, ami maximum 22.000 Ft-os nyugdíjprémiumot jelent, vagyis a nyugdíjasokat ebben az esetben maximum 12.000 Ft veszteség érte.
Mindez összesen közel 100 milliárd Ft veszteséget okozott a nyugdíjasoknak, ami személyenként átlagosan közel 40 ezer forintot jelent évente.
A 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról tartalmazza a nyugdíjrendszer alapvető szabályait. A törvény 41.§ (3) bekezdése kimondja: „A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.”
Az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról csupán azt szabályozza, hogyan, milyen eljárással kell évente megemelni az öregségi nyugdíjakat, illetve korrigálni az esetleg keletkező eltéréseket. A törvény 62.§ (1) bekezdése szerint a nyugdíjakat „…az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.” A törvény (3) bekezdése szerint „Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.” A törvény (4) bekezdése ehhez hozzáteszi, hogy „…a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.” Év végi elszámolás, és ezáltal korrekció azonban nem szerepel a törvényben, noha a helyzet ugyanaz. A miniszterelnök is számtalan alkalommal hangoztatta a nyugdíjak reálértékének a megőrzését, amit nem lehet másképpen értelmezni, mint hogy a nyugdíjak emelése egyezzen meg az infláció tényleges mértékével.
A nyugdíjak reálértékének megőrzését becsületbeli ügynek tekintjük. A NYUSZET ezért elvárja a kormánytól, hogy – ígérete betartása érdekében – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításával – dolgozzon ki egy olyan mechanizmust, amely garantálja, hogy a nyugdíjak a tényleges inflációnak megfelelő mértékben emelkedjenek, vagyis ha a nyugdíjak emelése elmaradt a tényleges inflációtól, akkor tárgyév január elsejei visszamenőleges hatállyal pótlólagos emelésre kerüljön sor! Ezt az intézkedést már az eddigi elmaradás korrekciójára is alkalmazni kell 2022. január elsejei hatállyal. Ugyanilyen módon módosítani kell a nyugdíjprémiumra vonatkozó törvényi szabályokat is!
Az alacsony nyugellátásban részesülők helyzetének javítása érdekében megismételjük két korábbi követelésünket:
- Az első negyedéves statisztikai adatok alapján már júniusban korrigálja a kormány az időseknek járó ellátásokat olyan módon, hogy az megfeleljen az idei évben várható tényleges nyugdíjas fogyasztói árindexnek.
- Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők krízishelyzetének mérséklése érdekében 2020 óta kérjük, hogy az átlagnyugdíj alatti nyugdíjjal rendelkezők kapjanak 50 ezer forintos egyszeri kiegészítést. Ezt most megismételjük azzal, hogy tekintettel az időközben bekövetkezett inflációra, illetve az élelmiszerárak ez év januári 44%-os emelkedésére, az átlagnyugdíjnál kevesebb nyugdíjat kapók egyszeri 75.000 forintos támogatást kapjanak."
- közölte a a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa.
Forrás: Pénzcentrum
