A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) az állami és az önkormányzati igazgatási szervezetek (hivatalok), költségvetési intézmények, gazdasági és társadalmi szervezetek munkavállalóinak, az ezekről a munkahelyekről munkanélkülivé váltak és nyugdíjasok országos érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezete. A magyarországi rendszerváltás (1989-1990) szülöttje, mert jogutódja az akkori politikai forgószélben darabjaira hullott Közalkalmazottak Szakszervezetéből létrejött önálló szakszervezetek egyikének, a Tanácsoknál és Intézményeiknél Dolgozók Szakszervezetének. Egyáltalán nem a széthúzás, az egységbontás szándéka vezette, hanem a sajátos szakmai érdekek markánsabb megjelenítésének lehetősége ösztönözte az ilyen szakmacsoportokat képviselő szakszervezetek megalakítását. Bizonysága ennek, hogy az MKKSZ létének első pillanatától kezdve kereste a motiváltabb egység, a közszolgálatban létrejött új, vagy megújult szakszervezetek érdemibb együttműködésének útját-módját. Ezért lett kezdeményezője a közigazgatásban működő szakszervezeteket összefogó Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége létrehozásának, majd 1990-ben a még átfogóbb − az egészségügy, a közoktatás, a kultúra és a művészet világának szakszervezeteit is átölelő − közszolgálati szövetség, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) megteremtésének. Ez az összefogásra, együttműködésre törekvés jellemzi az MKKSZ Európa közszolgálati szakszervezeteihez fűződő kapcsolatait is.

Ma az MKKSZ a közszolgálati érdekképviselet egyik zászlóshajója, a SZEF meghatározó tagszervezeteinek egyike. Állásfoglalásai, kezdeményezései gyakran találnak támogatásra a közszolgálat más szakszervezeteiben és magában a SZEF-ben is. Vezető tisztségviselőinek személyesen is jelentős szerepük volt a közszolgálatban foglalkoztatottak jogállását érintő törvények, a közigazgatás működését rendező jogszabályok kezdeményezésében, az elkészült törvényjavaslatok érdekképviseleti véleményezésében.

Szervezeti felépítését tekintve az MKKSZ nagy szerepet ad a munkahelyi és a szakszervezeten belül működő különböző szakmai, szakági szervezetek önálló tevékenységének. Egy tucatnál is több országos szakmai tagozat, tanács (önkormányzati, szociális, környezetvédők, munkaügyi, kincstári, földhivatali, közterület-felügyeleti, növényvédelmi szakdolgozók szakmai tanácsa) van az MKKSZ-ben. Működik a fiatalok és a nyugdíjasok külön szervezete is. Ez a biztosíték a sajátos réteg- vagy szakmai érdekek feltárására és megjelenítésére.

A tagdíjak felhasználásának alapszabályban és a külön szabályzatban megszabott rendje is a célirányos érdekképviseleti, érdekvédelmi munkát szolgálja. A befizetett összeg 49 százalékával a munkahelyi szervezetek önállóan gazdálkodnak. A megyei szervek (titkári tanácsok) és az országos szervek (Országos Választmány, Elnökség, Felügyelőbizottság, országos szakmai tanácsok, munkabizottságok) fenntartására és működésére az éves tagdíjbevétel központot illető tagdíj 49 százaléka fordítható. A tagdíjakból képezzük az országos sztrájkalapot, a munkahelyi szervezetek tisztségviselőinek képzését. A rászoruló szakszervezeti tagok anyagi támogatását a Közalkalmazottak és Köztisztviselők Egymásért alapítvány végzi.

(frissítve 2018. május)