Összehívták az Országos Választmány ülését

Az MKKSZ elnöksége október 17-ei ülésén döntött az Országos Választmány összehívásáról és egy balatoni üdülő-ingatlan megvásárlásáról. A testület meghallgatta Boros Péterné elnök beszámolóját az érdekegyeztetésekről, majd elfogadta az Elnökségi ügyrend módosítását és jóváhagyta az Országos Nyugdíjas Tanács SZMSZ-ének és a Szervezési és Ügyrendi bizottság ügyrendjének módosítását. Végül tájékoztatást hallgatott meg az MKKSZ ingatlanjairól.
Az elnökség november 21-ére összehívta az Országos Választmány ülését elsősorban azért, hogy az MKKSZ vezető testülete tájékoztatást kapjon 2027. évi állami költségvetés közszolgálatokat értintő hatásairól, – különös tekintettel az MKKSZ által képviselt munkavállalók bér és kereseti helyzetének alakulására, – valamint az érdekegyeztető tárgyalásokról. Fontos az ezzel kapcsolatos testületi álláspont közös kialakítása. Emellett sor került OV elnök választásra is, mivel Zseli Imre mandátuma lejárt. (Frissítés: Az OV ülés összehívása után több OV tagtól javaslat érkezett, hogy a jelenleg 8 tagú elnökség bővüljön 11 főre. Miután az október 29-ei – több más ügyben összehívott – online elnökségi ülés erről nem döntött, erről az OV fog dönteni. Erre az alapszabály lehetőséget ad.)

Az elnökség döntött egy Balatonmáriafürdőn lévő üdülő-ingatlan megvásárlásáról. Az ingatlant abból a pénzből veszi meg az MKKSZ, mely a mosonmagyaróvári alapszervezet előző ingatlanértékesítéséből befolyt. Dr. Tomasits Zsuzsa, az MKKSZ Mosonmagyaróvár Polgármesteri Hivatal alapszervezetének elnöke arról tájékoztatta az elnökséget, hogy ennek az ingatlannak a megvásárlását az alapszervezet támogatja. Az ingatlant elsősorban az alapszervezet tagjai fogják használni, de lehetősége lesz erre bármelyik MKKSZ tagnak is.

Boros Péterné elnök beszámolójában beszélt a Szociális Ágazat Érdekegyeztető Fórum üléséről, mely a várakozással ellentétben csalódást okozott. Arra számítottunk, hogy „minimum” a miniszter vesz azon részt, vagy esetleg a miniszterelnök és bejelenti a béremelést. Ehelyett egy semmit mondó miniszteri köszöntő levelet olvastak fel, ami semmi konkrétumot nem tartalmazott. Ez után a jelenlévők a csalódottságuknak adtak hangot, többek között én is. Azt fogalmaztam meg, hogy minimum a béremelésről szóló bejelentésre számítottunk. Számomra a tárgyalás, az érvelés lett volna fontos, hiszen a 3 lépcsős bérfelzárkóztatási javaslatot a 4 szervezet együtt már több menetben tárgyalta az államtitkárokkal. Azt szeretnénk, ha az egészségügy és az oktatás bérszintjére felzárkózna a szociális ágazati dolgozók bére. Biztos, hogy szükség lesz arra, hogy nagyobb nyomásra vállalkozzon a szociális ágazat, mert a kormány nem akar többletforrás adni magától. Jobban kell szerveződni a szociális dolgozóknak, mert csak így érhető el, hogy ágazati kollektív szerződést kössünk. Az önkormányzati-, és a kormánytisztviselői helyzet bizonytalan, egyelőre semmiféle bérajánlatot nem hallottunk. Nyomatékosan követeltük a mára már szinte nevetséges mértékű 2008-tól hatályos 38.650 Ft összegű önkormányzati köztisztviselői illetményalap minimum 80.000 Ft összegű állami finanszírozását. (A közben benyújtott 2027. évi költségvetés tervezete szerint az illetményalap mértéke változatlan marad – ez nyilván elfogadhatatlan számunkra!) Egyeztetést folytattunk a Szociális és Családügyi Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkáraival, egyetértettünk abban, hogy a bérgaranciák megteremtését és a bérek átláthatóságát kikényszeríti az Európai Uniós Irányelv „a férfiak és nők egyenlő munkáért járó egyenlő díjazása elve” alkalmazása. Ezért mindenképpen új munkajogi szabályokra lesz szükség a közigazgatás egészében. Elkészítettük, és megküldtük minden létezhető fórumra a kormánytisztviselők jogállására vonatkozó szabályozás módosítását tartalmazó javaslatainkat. Az elmúlt időszakban számos levelet kaptunk a kormánytisztviselőktől, ezeket hasznosítottuk. A javaslatokra válasz még nem érkezett. Fontos számunkra, hogy a főpolgármesteri hivatal köztisztviselőinek juttatásait a kormánnyal történő egyeztetés során sikerült megőrizni. Továbbra is követeljük a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) működésének újra indítását, ez ügyben a KÉF-ben képviselettel rendelkező 6 szakszervezet 2 alkalommal (részben nyilvános) levéllel kereste meg dr. Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető minisztert és a neki írott levelet megküldtük a KÉF működésében érinett tárcák illetékes állami vezetőinek is. Erre válasz még nem érkezett. Elnök asszony arról is tájékoztatást adott, hogy miután minden magyar bírói fórumot igénybe vettünk, a kormányhivatali sztrájk ügyében a strasbourgi Európai Bírósághoz fordultunk jogvédelemért. Remélhetőleg ugyanolyan sikerünk lesz, mint a pedagógusoknak a saját sztrájkjukkal kapcsolatban.

Ezután dr. Marosi János SZÜB vezető előterjesztése alapján az elnökség módosította az Elnökségi ügyrendet. A módosításra az alapszabály és az SZMSZ módosítása miatt volt szükség. Ezután az elnökségi jóváhagyta jóvá hagyta az Országos Nyugdíjas Tanács SZMSZ-ének és a Szervezési és Ügyrendi bizottság ügyrendjének módosítását, ezekben elősorban valós működéshez való igazítás volt a módosítás indoka. A testület tájékoztatást kapott az alapszabály módosításának bejegyzésével kapcsolatos történtekről is.
Végül Fehér József elnöki megbízott adott tájékoztatást az MKKSZ ingatlanjainak helyzetéről. Az utóbbi időben több ingatlan került az MKKSZ tulajdonába, részben a Közegészségügyi Szakszervezet beolvadása révén (itt a tulajdonrészünk 1,6 %-os), részben megszűnt alapszervezet után „örököltük”. Emellett néhány ingatlant MKKSZ alapszervezet működtet és használ. A hajdúszoboszlói ingatlanok pedig alapszervezeti „ajándékozással” kerültek központi tulajdonba és kezelésbe. A fonyódi ingatlanok pedig vásárlással kerültek az MKKSZ tulajdonába, ugyanúgy, mint a Róna utca ingatlan. Az ingatlanok – melynek egy része az MKKSZ, másik része az MKKSZ Kft. tulajdonában vannak – figyelemmel kisérése és közülük néhány működtetése jelentős vagyonkezelési munkát igényel.
Dr. Marosi János


















