A tagdíjfizetés rendjének változása miatt módosult az SZMSZ
Az MKKSZ Országos Választmánya november 17-én ülést tartott a Róna utcai székházban. A testület tájékoztatást kapott az elnökség tartalmi munkájáról, az új tagnyilvántartási rendszerbe történő regisztrációról és az új tagnyilvántartási rendszer bevezetése érdekében módosította az SZMSZ-t.
Zseli Imre OV elnök pontosan 10 órakor nyitotta meg az ülést. Az ülés elején köszöntötte a 150 éves Budapestet, melyet taps követett.
Először Boros Péterné elnök tartott tájékoztatót – diavetítés segítségével – az elnökségnek az előző, május OV ülés óta végzett munkájáról. A tájékoztató négy nagyobb témacsoportot ölelt fel. Az első téma a május óta megtörtént érdekképviseleti események, kormányzati tárgyalások, különös tekintettel a közszolgálati érdekegyeztetés helyzetére, jelenére és jövőjére. Az elmúlt időszakban csak azok a fórumok működtek, melyet az MKKSZ kikövetelt, ez a KÉF és a SZÁÉF ülése. A KÉF ülésén számos téma szerepelt – erről cikk is készült – még olyan is, amely az OKÉT hatásköre lett volna (üdülők értékesítése, tagdíjlevonás megtiltása, új európai irányelvek), de az OKÉT összehívására nem került sor. A szociális szférát érintő SZÁÉF ülésen az érdekegyeztetés újraszabályozása és a bérkrízis volt a téma. A szeptemberi tárgyaláson nem született eredmény, a tervek szerint november 23-án kerül sor az újabb ülésre. A második téma a közszolgálati bérhelyzet 2023. évi jellemzői és előre tekintés 2024-re. A közszolgálati bérhelyzet legfontosabb ismérve az, hogy 2022-ben a közszolgálat valamennyi szakmai területén – eltérő mértékben – csökkent a reálkereset. Ez várható 2023-ban is. Bár a minimálbér és a bérminimum decemberi emelése ezen fog egy picit javítani, de sajnos a diplomások esetében ez semmit nem fog jelenteni. A kormány szándékosan „lenyomja” az állami szféra bérszínvonalát, hogy „ne legyen konkurencia a versenyszférában”. Az ténykérdés, hogy az elmúlt 2 évben a legnagyobb mértékű reáljövedelem csökkenés a humán közszolgálatban volt. Az októberi KÉF ülésen szembesítettük a kormányt azzal, hogy a jelenlegi helyzetben elkerülhetetlen további bérintézkedés a közigazgatásban mind az állami, mind az önkormányzati területen. Úgy látjuk, hogy az önkormányzati hivataloknál különösen feszült a helyzet, ezért részben változtatni kell a törvényi szabályokat, de mindenekelőtt forrást kell biztosítani az önkormányzatoknak, mert ma már – a polgármesterek egyöntetű véleménye szerint – a normál működést veszélyezteti a tarthatatlan szakember hiány. A KÉF ülésen – az önkormányzati oldallal egybehangzóan – azt követeltük, hogy rendezze a kormány az illetményalapot. Az egy szikár matematikai tény, hogy a jelenleg hatályos 38.650 Ft helyett 167 ezer Ft-os illetményalapnak kellene lennie, de minimum 80 ezer Ft-nak. Azt állapíthatjuk meg a közszolgálat bérhelyzetéről, hogy 2022-ben is, 2023-ban is az Európai szinten legmagasabb magyar infláció legnagyobb vesztesei a „köz alkalmazottai” és persze a nyugdíjasok! Merjük kimondani azt is, hogy ezt sem a gazdaság helyzete, sem az állami források szintje nem indokolja. Ez nyilvánvaló tudatos kormányzati döntés. Ez a társadalmi jövedelempolitika nem lehet elfogadható a köz szolgálatában dolgozó munkavállalók érdekvédelmi szervezetének, az MKKSZ-nek.
A tájékoztató harmadik témája a kapcsolatépítésünk a civil szférával, szakmai szervezetekkel. A munkavállalók helyzetének javítása érdekében szövetségesek kellenek, mert a saját erőnk mellé erősítés kell a civilektől, érdekképviseleti szervezetektől, szakszervezetektől, pártoktól. Erő összpontosításra van szükség, közös kommunikációra, amelyben egymást erősítjük. Ma nagy a szakszervezeti mozgalom megosztottsága, mivel a konföderációk megalkuvása és tehetetlensége miatt a munkavállalói összefogás lehetősége szűkebb körű, mint ami szükséges lenne. A májusi döntésünk megalapozott volt, és az eltelt időszak csak azt bizonyította, hogy az MKKSZ számára nem vállalható az a magatartás, amelyet a SZEF vezetése – talán most már több ágazati szakszervezet számára is vállalhatatlanul – tanúsít.
A negyedik téma, amely lényegében a mai választmányi ülés „fő napirendje” tagdíjfizetési rendszerünk megújítása, azaz áttérés az egyéni tagdíjfizetésre. Javasolta, hogy ne foglalkozzunk a hatalom kicsinyes bosszújával. A változást ne reánk erőltetett kényszernek tekintsük, hanem az eddigi tagdíjfizetési rendszerünk megújításaként értelmezzük. Igen is lehet ebből a helyzetből előnyösen kijönni. Hiszek abban, hogy tagjaink megfogják érteni a változás lényegét. Fontos, hogy megszűnik a munkáltatói fenyegetettség, átláthatóbb lesz a tagdíjfizetés, marad az adókedvezmény és az alapszervezeti saját forrás, marad a szakszervezetünk függetlensége. Közös munkánkat megterveztük, időrendi sorrendet a vezetők rendelkezésére bocsátjuk. Miután kötelezően megszűnik a kincstári tagdíjlevonás, ezért mindenkinek magának kell a tagdíjat befizetni. Egy új szolgáltatóval újítjuk meg a tagdíjfizetési rendszert, hogy a tag továbbra is ingyenes tudja a tagdíját utalni. Ez a rendszer az adóigazolásokat is ki tudja küldeni és a könyvelésünket is jól tudja segíteni. Ebben nagy szerepe van a megyei titkároknak és az alapszervezeti titkároknak, mert minden tagig el kell jutni.
Szokolai Róbert irodavezető röviden bemutatta – vetítéssel – az MKKSZ új tagnyilvántartó rendszerét, illetve a regisztrációt. November 20-án vármegyei titkár és alapszervezeti vezető megkapta a Google űrlapot, ez az, aminek minden egyes tagunkhoz el kell jutni. A Google űrlapon kötelezően megadandó adatok vannak, amelyek szükségesek a tagnyilvántartáshoz. Ezt december 15-éig lehet majd kitölteni minden tagnak. Az e-mail cím a legfontosabb. Ezen a héten alapszervezeti tájékoztatót tartunk a hét három napján, ahol mindent vezetőnek megmutatjuk az űrlap kitöltését, az új felület kezelését. Nem kell attól tartani, hogy az alapszervezetek magukra maradnak. December 15-éig kell begyűjteni az összes adatot. Onnan egy háromhetes időszakban a háttérben az új tagnyilvántartásba felvisszük az adatokat. Ennek alapja az e-mail cím. Mindenki, aki felkerül általunk az új tagnyilvántartásba, az e-mail fiókjába erről értesítést fog kapni. 2024. január elején, minden tag kap egy e-mailt, ebben egy rövid tájékoztatót talál, hogy hova került be, milyen e-mail címmel. Ezután az e-mail címét egy pin kód segítségével aktiválnia kell. Majd ugyanazzal a pin kóddal be tud lépni a saját adatlapjába. Kap egy visszajelzést is a sikeres regisztrációról. Ezen a rendszeren keresztül lehet tagdíjat is fizetni, erre majd a figyelemfelhívó e-mail fog menni minden hó elején. A program egyszerű, hamar meg fogjuk ismerni.
Dr. Marosi János, a Szervezési és Ügyrendi Bizottság vezetője az SZMSZ módosítását indokolta meg, melynek tervezetét írásban megkapta mindenki. Elmondta, hogy most a kormány szakszervezet-ellenes lépése miatt kényszerültünk ismételt módosításra, egyszerűen megtiltották a tagdíjlevonást és a tagdíjutalást a munkáltatóknak a közszférában. Ezzel egy 1988. január 1-je óta tartó gyakorlat szűnik meg. Az SZMSZ három pontja módosul, illetve egészül ki. Az SZMSZ 34. pontjában csak annyi a változás, hogy a nyugdíjasok éves tagdíja 3000 Ft lesz. Mondhatni ez egy egységesítés, az aktívaknak havi 3000 Ft lesz a tagdíj, a nyugdíjasoknak pedig évente 3000 Ft. 2024-ben az átlagnyugdíj 230 ezer Ft körül lesz, a 250 Ft-os tagdíj a havi átlagnyugdíj 1 ezreléke. Tehát ez továbbra is jelképes összeg. A SZMSZ 35. pontja jelentősen változott. A százalékosan számolt tagdíjat egy rögzített összeg váltja fel, ennek a meghatározott összegnek a 3000 Ft-os tagdíj megfelel. Ez a jelenleg is alkalmazott tagdíjplafon, a 3000 Ft, ez menne tovább meghatározott összegként. Rögzítjük a SZMSZ-ben, hogy a tagdíjfizetés módjáról a tag – a meglévő lehetőségek közül – szabadon dönthet. Ezek a lehetőségek az EgyesületOnline felületén keresztüli online bankkártyás fizetés, a banki utalás, illetve a csekkes befizetés. Mi az EgyesületOnline program használatát fogjuk ösztönözni. Ennek fő oka, hogy ez a program egyben a tagnyilvántartásunk is lesz, ide mindenkinek be kell regisztrálni, aki tag. De ennek segítségével a tagdíjat is be lehet fizetni a SimplePay program segítségével, és így a program használatával nagy lesz az átláthatóság. A tagdíjfizetés biztonságát ösztönözni kívánjuk. Ösztönözni fogjuk azt, hogy a tag a tagdíjfizetést automatikus utalásra állítsa be. Ennek előnye, hogy ettől kezdve a tagdíjutalás szinte hasonló a kincstári utaláshoz, ugyanúgy a munkabérből történik, csak most nem a tag bankszámlájára kerülése előtt, hanem utána. Emellett csak egyszer kell vele foglalkozni, nem havonta. Ezt az elnök egyszeri 4000 Ft-os támogatással kívánja honorálni, 2000 Ft a központ és 2000 Ft az alapszervezeti költségvetés terhére. Ugyanis az alapszervezetnek is fontos a rendszeres bevétel. Másik az éves tagdíj egyösszegű befizetésének ösztönzése. Ilyen ösztönzés ismert például az egyes biztosításoknál, vagy újságelőfizetéseknél is. Csak most nem biztosítást vásárolunk, hanem érdekvédelmet. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tag megvásárolja az MKKSZ érdekvédelmi szolgáltatását, és 2 havi kedvezményért az egész éves tagdíjat kifizeti. Mivel mindenképpen biztosítani kell az MKKSZ működőképességét, a jövőben lehetőséget adunk arra, hogy a tag önkéntesen akár magasabb tagdíjat is fizethessen. Lehetnek olyan tagjaink, akiknek lehetőségük van és szándékuk is irányul arra, hogy magasabb tagdíjat fizessenek. Ha valaki magasabb tagdíjat kíván fizetni, a tagdíjfizetési eljárástól függően technikai okból ezt is szükséges egyeztetni az országos irodával. Azoknak a kisebb keresetű tagoknak, akik eddig 3000 Ft alatti tagdíjat fizettek, lehetővé tesszünk egy kisebb, 2500 Ft-os tagdíjfizetést. Az SZMSZ 36. pontjában a tagdíjmegosztás változott a helyzetnek megfelelően.
Ezután a testület tagjai megszavazták az SZMSZ módosítását. A program péntek délután és szombat délelőtt a CESI által támogatott SynCrisis programmal folytatódott, mely keretén belül több előadás hangzott el az Covid és az infláció hatásairól a közszféra különböző területén.
Dr. Marosi János