Az MKKSZ tavaszi mozgósítása biztosan hozzájárult a kormányzati döntéshez!!! A szerveződés mind az önkormányzati köztisztviselők mind a kormánytisztviselők esetén hozott döntést a béremelésről. Tudjuk, hogy nem elegendő, de ez egy jó kezdet!!

Bővebben ...

Július 1-je, a köztisztviselők napja a Fővárosi Önkormányzat 2025. évi költségvetési rendelete értelmében munkaszüneti nap a Főpolgármesteri Hivatal dolgozói számára is. 
Bár bízunk abban, hogy a budapesti polgárok támogatását elnyert képviselők a városlakók és a várost működtetők iránti felelősségüket átérezve a hétfői rendkívüli testületi ülésen a jelenlegi bizonytalan helyzet megnyugtató rendezéséhez vezető döntéseket hoznak, tudnunk kell, hogy az a legrosszabb forgatókönyv is megvalósulhat, hogy 2025. július 1-től a Fővárosi Önkormányzatnak nem lesz érvényes költségvetése. Ebben az esetben a keddi nap munkanap lesz a Főpolgármesteri Hivatal köztisztviselői és munkavállalói számára.

Bővebben ...

A Demonstrációs és Sztrájkbizottság folyamatosan nyomon követi a főváros gazdálkodásával kapcsolatos egyeztetéseket. A Fővárosi Közgyűlés bizottságának tegnapi ülése után aggodalommal tapasztaljuk, hogy veszélybe került Budapest működése. Félő, hogy a képviselők a főváros működésére tett esküjükkel ellentétben 27 ezer munkavállaló helyzetét is tönkreteszik. 

A Demonstrációs és Sztrájkbizottság felszólítja a Fővárosi Közgyűlés frakcióit, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy biztosított legyen a főváros működése, a bérek kifizetése. Ezzel a főváros és a kormány közötti, általunk kezdeményezett tárgyalások folytathatóak legyenek. 

Felszólítjuk a képviselőket, hogy ne a főváros működésére tett esküjükkel ellentétben, hanem a fővárosiakért dolgozzanak! 

Ez részünkről az utolsó figyelmeztetés! 

Budapest, 2025. június 24. 

Bővebben ...

Sakkozók versenyeztek az MKKSZ székházában

Magyarország legnagyobb múlttal rendelkező sakktornája, az MKKSZ Kupa idén a 37. sorszámot viselte. A játékosok nagy többsége visszajáró vendég, mivel tudják, hogy itt a nevezési díjért nem csupán 13 partit kapnak, hanem prémium kiszolgálást is. Mindezt a szakszervezet és Boros Péterné elnök asszony jóvoltából, aki másfél évtizede házigazdája a versenysorozatnak. Az MKKSZ székházban június 21-én, szombaton 9 órakor kezdődtek a hagyományosan 10-10 perces küzdelmek a számtalan díjért és ajándékért. A 60 résztvevő mindegyike – köztük négy hölgyversenyző – végig sportszerűen játszott a 13 forduló során, és a sakktáblán kívül is baráti légkör alakult ki. A generációk közti különbség a 64 mezőn eltűnik a partik alatt, de a kölcsönös tisztelet megmarad.

Bővebben ...

Precedensértékű ügyben született ítélet a munkaügyi bíróságon – számolt be Facebook-oldalán a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ). A szakszervezet arról ír, hogy jogerősen nyert pert 30 gyermekvédelmi gyám, akik számára összesen 70 millió forint elmaradt illetményt, túlmunkadíjazást ítéltek meg.

„Még 2020-ban keresték meg szakszervezetünket a Pest megyei TEGYESZ dolgozói, majd alakítottak alapszervezetet. Az egyik legfőbb problémájuk az volt, hogy a gyermekvédelmi gyámokhoz a törvényben előírt legfeljebb 30-nál jóval több, esetenként akár 45-50 gyermeket rendelnek, munkájukat az előírt, heti 40 órás munkaidőben nem tudják elvégezni, a túlórát azonban nem ismeri el a munkáltató, arra díjazást nem kapnak” – számolt be az SZTDSZ. Az ügy munkaügyi bíróságra került, ahol néhány hónappal ezelőtt jogerős döntés született: A bíróság megállapította, hogy a gyermekvédelmi gyámok ugyan kötetlen munkarendben dolgoztak, ennek ellenére jogosultak rendkívüli munkavégzés kapcsán felmerült díjazásra, az általuk ellátott feladatokat – azok mennyiségére tekintettel – ugyanis nem lehetett napi 8, heti 40 órában elvégezni. A témában megkerestük Migács Tibort, a szakszervezet elnökét, aki lapunknak elmondta, nehezítette a gyámok érvelését, hogy ők nem fix munkaidőben dolgoznak, így azt is nehéz volt megállapítani, hogy pontosan mennyit dolgoztak a munkakörükben meghatározott munkamennyiségen felül.  

Bővebben ...

Június 18-án a PIRKADAT vendége Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke volt. M. Kende Péterrel folytatott beszélgetésében a közszféra béremelési kilátásairól, a kormány hallgatásáról, a társadalmi megbecsülés hiányáról és a jogi ellenállás szükségességéről beszélt – világosan, tárgyszerűen és kritikus hangnemben.

Július jön, béremelés nem

Boros Péterné szerint a közszolgálati dolgozók bérezése továbbra is teljesen bizonytalan. „Most már a második év olyan, amikor a költségvetésben nincs külön forrás a kormánytisztviselők keresetnövelésére” – jelentette ki. Hiába dicséri őket Navracsics Tibor egy kormányablak-átadón, az anyagi elismerés hiányzik. Mint fogalmazott: „hol van az elismerés? Nem csak az erkölcsi, hanem az anyagi elismerés?”

A szociális szférában és az egészségügyben sem jobb a helyzet. A kormány 2026-ig sem ígér emelést az egészségügyi dolgozóknak – a fő indok: „mivel nagyon sok nő dolgozik ott, elégedjenek meg azzal, hogy visszakapják az adóvisszatérítést.” Boros szerint ez nem kiszámítható rendszer, hanem cinikus pótlékpolitika.

Nincs egyeztetés, nincs garancia, csak oszd meg és uralkodj

A szakszervezeti elnök szerint a kormány módszeresen kerüli az érdekképviseletekkel való egyeztetést. „Titokzatoskodik, egyfolytában kerüli a közszolgálati dolgozók érdekképviseleteit.” Az érdemi párbeszéd helyett a kabinet 30-féle életpályaszabályt hozott létre, amivel megosztja nemcsak a közszférát, hanem a köz- és a versenyszférát is.

A „sávos bérrendszer” kiszámíthatatlan, és ahogy Boros fogalmazott: „ez az Oz meg és uralkodj elve alapján” történik. Szerinte a cél világos: „a kormány nem akar a közszférának olyan mértékű reálkereset-növekményt adni, mint ami indokolt lenne.”

Bővebben ...