Az MKKSZ elnöksége november 5-ei ülésén tájékoztatást kapott az elnök és az alelnökök munkájáról, a kormányzati színtű érdekegyeztető tárgyalásokról, módosította a 2022. évi központi költségvetést, foglalkozott a 2023. évi központi költségvetés koncepciójával. Ezen kívül tájékoztatás kaptak egy Európai Tanácsi önkormányzati projektről és a SZEF alapszabálya módosításának helyzetéről. Egyeztetés folyt az SZMSZ módosításáról, a Választási szabályzatról, és a Tagdíjfizetés rendje belső szakmai tájékoztatóról.
Boros Péterné elnök tájékoztatójában elmondta, hogy az új ÁSZ elnök Windisch Lászlónál személyes találkozót kezdeményezett, és ez sikeresen meg is történt. Megegyeztek abban, hogy minden jelentős, embereket érintő intézkedés megtétele előtt egyeztet velünk. Biztosítja a tájékoztatási jogunkat és a szervezkedés szabad megvalósítását, mely az előző elnöknél korlátokba ütközött. Ezt mi minden munkáltatótól, a kormánytól is elvárjuk. Jogunk van arra, hogy elmondhassuk a véleményünket, az intézkedés felelőssége pedig a vezetőé, viszont a befolyásolásra találták ki a mi jogainkat. Ugyancsak sikeresen tárgyalt a Kincstár új elnökével, Bugár Csabával, ami ez előző elnökkel az elmúlt években nem sikerült. A találkozó alaphangját az érdeklődés, a partnerség, és az együttműködésre törekvés jellemezte. Ezt kell a területen a Kincstárban működő szakszervezeti kollégáink felé eljuttatni. Fontos, hogy teljesen más szellemiség jellemezi a MÁK új vezetését. Nincs szervezkedési tiltás. Itt egyrészt rendezni kellett néhány téves utalás helyzetét, hiszen néhány alapszervezet tagdíja az MKKSZ-en kívülre került. Másrészt egyeztetni kellett a 2023. január 1-től induló új tagdíjutalási rendszert, mert ettől kezdve minden tagdíjnak az MKKSZ központi Gránit számlájára kell befolyni. A 2023. január 1-ei utalási átállási folyamat helyzetéről elmondta, – a Kincstárral való egyeztetésen túl – elküldte a megyei titkároknak azt a levelet, amelyen MKKSZ elnök és MKKSZ megyei titkár kettős aláírása van, ezt kellett továbbítani az alapszervezetekhez. Ennek megvalósításáról itt a központban egyeztetés volt a megyei titkárokkal, és még több online értekezleten is. Annak a néhány alapszervezetnek, amelynek még nincs Gránit banki számlája, azt minél előbb pótolni kell, különben nem jutnak hozzá jövő évtől a pénzükhöz. Szólt még arról, hogy az MKKSZ elnöki hozzászólással és résztvevőkkel is képviselte magát az október 23-ai budapesti pedagógus tüntetésen, mely igen sikeres volt.
Dr. File Beáta alelnök az önkormányzatok helyzetéről adott tájékoztatás. Óriási a baj. Ez a polgármestereknél hétről-hétre kristályosodik ki, hiszen lejárnak a kedvező rezsiszerződések és folyik a jövő évi költségvetés előkészítése. A helyzetet a sajtóból is látni, például Nyíregyháza is nemrég jelentette be, hány épületet zárnak be. Számos helyen hétről-hétre hoznak negatív döntéseket, veszélyeztetve az ellátást és a munkahelyeket. Ez negatív hatással van a település életére is. Az önkormányzatok működése veszélyben van, és nincsenek megoldási lehetőségek, ha a kormányzat nem avatkozik közbe. Nincs mit eladni, nincs mit bezárni vagy elzárni, ez minden önkormányzatot el fog érni. Lassan a munkabérek és a foglalkoztatás kerül veszélybe. Elindult az önkormányzati feladatkörök további kiüresítése, a döntési önállóság beszűkítése. Ismét lehet szolgáltatási díjakat, parkolási díjat, adót emelni és új adót bevezetni. Ezt több önkormányzat meg fogja tenni, mert aki felelősen gazdálkodik, az megpróbálja az bevételét növelni, de ez nem ellensúlyozza a költségek növekedését. Úgy véli, mindenképpen szükség lenne egy közös önkormányzati akcióra, hogy a problémákra így felhívjuk a figyelmet. Ebben az MKKSZ-nek jelentős kezdeményező szerepe lehetne. A vitában ezt az elnökségi tagok támogatták, hiszen ők is látják a romló helyzetet a környezetükben.
A kormányzati színtű érdekegyeztető tárgyalásokról Fehér József, aki az OKÉT és a KÉF munkavállalói oldal ügyvivője adott tájékoztatást. A KÉF üléséről tartalmas beszámoló olvasható a honlapunkon, ott szintén elérhető az OKÉT ülésről a Népszavában megjelent rövid cikk. Az OKÉT napirendjén a mindenkit megillető, inflációt ellentételező általános 20 %-os béremelési javaslat, a diplomás minimálbér és az apasági szabadság volt. Látni, hogy nincs értelme a tárgyalásos érdekegyeztetésnek erő nélkül. Világossá tették, hogy Magyarországon mindössze 275 ezer szakszervezeti tag van KSH szerint, ez a 4,5 millió munkavállalónak 6,1 %-a. Nem tényező. Az önkormányzati köztisztviselőkkel kapcsolatban nincs semmiféle kormányzati elképzelés, jövőre már 15 éves lesz a 38.650 Ft-os illetményalap. A kormány szerint a kormányzati közigazgatás kapott idén már 20 %-os bérfejlesztést. A kormányzati területen magasabbak, az átlagot 32 %-kal meghaladók a bérek. Itt bérfejlesztésről szó nem lehet. A 20 %-os általános béremelési javaslatot megköszönték és azt mondták, hogy majd visszajeleznek. A diplomás minimálbért sajnos a SZEF vezetői nem támogatják, tehát még a szakszervezeti oldal sem egységes ebben, pedig nagy szükség lenne rá.
Módosításra került az MKKSZ 2022. évi költségvetése, ennek oka, hogy a tagdíjbevétel nem érte el a tervezettet az első 9 hónapban és néhány egyéb, jogosan várt bevétel, – mint a GINOP pályázati pénz – sem érkezett meg. A kiadások viszont teljesültek, a költségvetés egyensúlyát a tartalékból kell pótolni. Külön konzultáció folyt arról, hogy milyen helyeken lehetne költséget megtakarítani, de egyelőre nem született ebben megállapodás, hiszen a működési költségek bármelyikét csökkentenénk, azzal az MKKSZ hatékony működése kerülne veszélybe. A költségvetés módosításával a Felügyelőbizottság egyetértett, azzal, hogy a jövőben a szervezet eredményes és hatékony működésének fenntartása érdekében mindent meg kell tenni új források feltárására és továbbra is fontos a felelős vagyongazdálkodás.
Dr. Veres Ildikó alelnök adott tájékoztatást egy Európai Uniós projektről, melyet a TÖOSZ nyert el, és az MKKSZ ennek megvalósítását szolgáltatásokkal segíti. Ezzel kapcsolatban a BM-ben volt egy egyetető tanácskozás. Ebben a projektben az MKKSZ vállalja a TÖOSZ-szal együttműködve a hazai szervezési, logisztikai feladatok ellátását és az Európa Tanács Szakértői Központjával közvetlenül szerződve megadott tevékenységek, konferenciák, rendezvények szervezését. Erre készen állunk.
A SZEF alapszabálya módosításának helyzetéről Fehér József, a SZEF alapszabály módosítást előkészítő bizottság tagjaként adott tájékoztatás. Idézte a 2019. évi SZEF kongresszus határozatát: „A kongresszust követően, a megválasztott tisztségviselők, testületek első feladata legyen a SZEF működésének áttekintése, a szervezeten belüli közmegegyezés helyreállítása. A megállapodások alapján a hatékony működés érdekében, felül kell vizsgálni a SZEF jelenlegi struktúráját, pontosítani szükséges a választott tisztségviselők (elnök, alelnök, megyei koordináció vezetők) és a testületek (Ügyvivő Testület, Szövetségi Tanács, Kongresszus) feladatait és hatáskörét és ehhez igazodóan, ennek megfelelően kell módosítani a SZEF alapszabályát és szervezeti-működési szabályzatát.” Mint erre a munkára megbízott MKKSZ képviselő jelentette, hogy az elmúlt több mint 3 évben ebben az „első” ügyben semmi nem történt. Ezek szerint nem hajtották végre a kongresszusi határozatot, a 2023. évi SZEF kongresszus és választás a most hatályos, de módosításra szoruló alapszabály szerint fog lezajlani. Ehhez való viszonyát az MKKSZ később alakítja ki.
Az előző elnökségi ülés vitája alapján néhány további kiegészítés kerül be az SZMSZ módosításába, erről dr. Marosi János SZÜB vezető adott tájékoztatást. Az MKKSZ választási szabályzata is néhány újabb szabállyal egészül ki. Ezekről a döntést majd az Országos Választmány fogja meghozni 2023-ban. Elkészült a SZÜB és FEB együttes munkájával – a 2023. évről induló új utalási rendhez kapcsolódóan – a Tagdíjfizetés rendjéről szóló szakmai anyag. Ez az alapszervezetek és tagok tájékoztatását szolgálja és segíti, ez is majd fel fog kerülni a honlapra, és még időben megkapják az alapszervezetek. A belépési nyilatkozatok a honlapon már a Gránit banki számlaszámot tartalmazzák, az új tagok belépésénél már ezeket kell alkalmazni.
Dr. Marosi János