Az MKKSZ Országos Nyugdíjas Tanácsa április 8-án a Benczúr Hotelben tartott ülést, melyet Gozman Józsefné az ONYT elnöke nyitott meg, köszöntve a megjelent 21 megyei küldöttet és a meghívottakat. Elsőként Boros Péterné az MKKSZ elnöke tartott tájékoztatót az új székház felújításának helyzetéről, a tervezett programokról valamint az MKKSZ aktuális feladatairól. Majd az ONYT SZMSZ-ének módosítására került sor, melyről dr. Marosi János, a SZÜB vezetője tartott részletes indoklást. Az ülés után került sor a Kreatív gondolatok irodalmi pályázat ünnepélyes díjkiosztására.
Gozman Józsefné elmondta, hogy a pandémia ellenére is tartották a kapcsolatot e-mailben az ONYT tagok. Ismét bővült a tanács, most már 22 tagja van a testületnek, ebből most mindössze csak 1 fő hiányzott igazoltan. Megválasztották a jegyzőkönyvvezetőt és a hitelesítőt, elfogadták a napirendet majd ezután került sor a tervezett tájékoztatókra.
Boros Péterné köszöntötte a sok régi ismerőst. Szeretné, hogy az a tagszervezési munka, amit az ONYT végez, ragadós lenne. Elmondta, hogy másfél éves alapos döntéssorozattal alapoztuk meg a székhelyváltást. Az Abonyi utcai ingatlan felújítására a tartalékforrásaink rámentek volna, másrészt nem voltunk benne egyedül, ezért kerestünk új helyet. A nyugdíjasoktól is jött a kérdés -–amikor fel kellett mászni a második emeletre –, hogy mikor lesz már lift. Egy szabályos eljárás eredményeképpen, melyben értékbecslés is volt, sikerrel eladtuk az Abonyi utcai ingatlant. Már sokan távolról dolgoznak, ezért kevesebb irodára van szükség, viszont fontos lenne egy közösségi tér. Ezt szolgálja majd a Róna utca 87. szám alatti ingatlan. Javaslom, hogy az ONYT is használja majd, az emelet is csak néhány lépcső, a nagyterem 70 fős. Van konyhánk, alkalmas lesz közösségi rendezvényekre. Az udvart most alakítják, parkosítják. Lesz majd juniális is, a tervek szerint sörsátorral. Közelben van egy nagy sportpálya, ezt majd próbáljuk használni. A Róna utcai ingatlant 170 millió Ft-ért vásároltuk meg, de valójában az euró árfolyam kedvező változása miatt csak 164,5 millió Ft-ot kellett fizetni, mivel az ár euróban volt megállapítva. Maradt még tartalékunk is. Mellettünk van egy ingatlan, kisebb, mint a mienk, abban van egy lakás, melyet most 180 millió Ft-ért árusítanak. Ez jelzi, hogy értékálló, amit vettünk. A költözés egy tervszerű előkészítő munka alapján történt, melyet Fehér József az MKKSZ Kft. ügyvezetője szervezett meg. Az ingatlant a Kft. vette meg.
Költözés és a felújítás mellett is folyt a munka, például az akciószövetség is bővül, valószínű a BRDSZ-szel, és érdeklődik a fővárosi FÖX is, mely mögött 29 ezer fővárosi dolgozó van. Emellett érdeklődik egy mezőgazdasági szakszervezet is, a MÉDOSZ. Az Akciószövetség egy gyorsan reagáló szövetség, különböző szakszervezetek között. Meg kell választani azokat az eszközöket, melyeket a kollégáink még elfogadnak, és megfeleljünk némileg annak, hogy „intézzük el helyettük” a problémát. A demonstráció nehezen megy, a félelmi légkör miatt. Viszont egyes területeken jól alkalmaztuk a sztrájkot, mint eszközt. A közszféra bérei Európában a 26-dik helyen állnak. Nagy probléma, hogy nem emelik a kereseteket, az infláció pedig egyre magasabb. A már 20 %-kal megemelt bruttó 200 ezer, ami nettó 133 ezer Ft nem teszi lehetővé a tisztességes életet. A fiataloknak különösen nagy nehézséget okoz ez, kérdés hogyan élnek meg, miből lesz lakásuk. A 260 ezer Ft bruttó garantált bérminimum se ér sokkal r többet, gondolva egy budapesti albérletre. A köztisztviselő illetményalap 14 éve nem emelkedett, ma 3 ezer olyan önkormányzati dolgozó van, ahol nem tudták önerőből az illetményalapot azóta sem emelni. Van olyan pénzügyi vezető, aki felel egy 2,5 milliárdos költségvetésért garantált bérminimum körüli bérért. Kérdés mi tartja őket ott. Amikor ezeket a problémákat felvetjük, a kormány mindig hárít. Nem tudni, mik a mostani új kétharmad tervei. A mi erőfeszítéseink növelését a helyzet megköveteli, mert nem tudni milyen lesz a fogadókészség. Elegünk van a látszategyeztetésekből, ez volt az elmúlt 4 évben. Ha a helyzet megkövetelte, – mert nem hívták össze az érdekegyeztető fórumot – mentünk a miniszterelnökség elé sajtótájékoztatót tartani. Van programunk, és megvannak a sztrájkköveteléseink is, ezekre építünk. Mi nem bruttó, hanem nettó 200 ezer Ft-os minimálbért akarunk, ez bruttó 301 ezer Ft, és a nettó 260 ezer Ft-os bérminimumot, ez bruttó 391 ezer Ft. Emellett követeljük a diplomás bérminimumot, ez nettó 338 ezer Ft, ami bruttó 508 ezer Ft. Követeljük a legalább inflációt követő béreket, valamint egységes kafetériát. Ezekkel a bérekkel lehetne megállítani a létszámhiányt. A kormány értékválasztásba bele kellene, hogy férjen, hogy mint munkáltató is tisztességes legyen, és aki dolgozik, az legyen megfizetve. Ne éljenek vissza a hivatástudattal.
Még elmondom, hogy az Európai unió pénzügyi főbizottsága egy szűkkörű online megbeszélést tartott, melyre meghívtak. Azért hívtak meg minket, hogy értsék jobban a magyar társadalmi folyamatokat, mert ezt nem látják tisztán. Ismert, hogy egy önkormányzati dolgozó keresete nem érdekli az embereket, még annyira sem, mint a pedagógusoké. Elmondtam a legfontosabb három problémánkat, és az ukrajnai háború miatti plusz leterheltséget. Kiemeltem, hogy az elmúlt 4 évben ellentmondásosan alakultak a közszolgálat emberi feltételei, a kormány bérpolitikája nem fogadható el. Leértékelődött a közszektor, pedig közös érdekünk a minőségi közigazgatás. Se biztonság, se stabilitás, se garantált előre menetel. Nincs kontrolja a munkáltatói döntéseknek, nincs megbecsülve a tudás. Már 28 féle életpálya modell és bérezés van, ez megosztja az ágazatokat. Nincs se egyéni, se kollektív alkujog. Egyes helyeken, főleg a határ mentén és a fővárosban a leterheltség a háború miatt jelentősen nőtt. Egyszerűsíteni kellene a bérrendszert, vissza kellene térni a régi jó három törvényhez.
Zárásként elmondta, hogy az MKKSZ nyugdíjasok érdekeit képviselni fogja minden fórumon.
Dr. Marosi János arról beszélt, hogy az alapszabály tavalyi módosítását a bíróság bejegyezte, ennek nyomán az ONYT módosítja a saját Szervezési és Működési Szabályzatát, hiszen módosítani kell a testület székhelyét is, miután az MKKSZ új helyre, a Róna utcába költözött. Többek között rugalmasabban lehet kezelni majd a megválasztandó elnökség létszámát, az ONYT online is tarthat ülést, vagy akár e-mailben is egyeztethet az ONYT elnök, és utalás történik az adatvédelemre is. Majd arról szólt, hogy pontosítani kellett az ONYT-hez, mint rétegszervezethez való tartozást és a testületi tagságot, annak létrejöttét. Ennek során előbb bemutatta, hogy az 1989. évi első alapszabálytól kezdve napjainkig a 10 alapszabályban hogyan szerepeltek a rétegszervezetek. Az első alapszabályban csak megemlítésre került a rétegszervezet, majd 1990-ben már megjelent az, hogy a középszervek delegálnak küldötteket egy küldöttértekezletre és ez választja meg az országos rétegtanácsot. Majd 1992-öt követő 24 évben vagy csak megemlítik, vagy meg sem említik a rétegtanácsokat a különböző alapszabályok. Az akkori működésükről nincs írásos dokumentumunk. Az első valóban részletes szabályozás 2016-ban került az alapszabályba, ez módosult 2021-ben. Ezután tájékoztatást adott arról, hogy a fellelhető írásos dokumentumok szerint 20 éve, 2002-ben alakult meg a nyugdíjas rétegszervezet, akkor Nyugdíjas Választmány néven. Ez egy előrelépés volt a szabályozás területén, de delegálás nem volt pontosan kidolgozva. A nyugdíjas rétegszervezetet 2013-ban szervezte újjá Gozman Józsefné, akkor került elfogadásra a mai SZMSZ elődje. A mostani SZMSZ módosításban – javítva az eddig pontatlanságokat és összhangban az alapszabállyal, – az szerepel, hogy a rétegszervezet tagokat vehet fel, egyénileg vagy csoportosan. Ehhez csak csatlakozási nyilatkozatot kell kitölteni, mely a honlapon is megtalálható. Ez a csatlakozási folyamat már 2021-ben elindult, már több mint 200 tag csatlakozott így, de tudjuk, hogy sok száz nyugdíjas tagja van az MKKSZ-nek, akiket az ONYT képvisel. Az ONYT, mint testület pedig úgy jön létre, hogy a megyék és a főváros 1 vagy 2 tagot delegálnak. A delegált tag pedig vállalja a delegált tanácsban a tagságot. Ez a testület választja meg a kongresszusi ciklusra az ONYT elnökét és elnökségét. Az SZMSZ tervezetéhez előzetesen néhányan küldtek javaslatot, észrevételt, ami bekerült a módosításba.
A testület az SZMSZ módosítását egyhangúan elfogadta.
Ezután került sor a Kreatív gondolatok irodalmi pályázat értékelésére, melyről külön tájékoztató készül.
Dr. Marosi János
