A COVID-19 koronavírus járvánnyal kapcsolatban napi szinten jelennek meg újabb és újabb információk, tájékoztatók. A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazat kapcsán is számos kérdés merül(t) fel, amikre várjuk, keressük a válaszokat. A következő cikkben tematikusan összegyűjtjük azokat az információkat, amik rendelkezésre állnak.
A cikkbe beépítésre kerülnek a hivatalos információk, tájékoztatások, de folyamatosan gyűjtjük azokat a területi gyakorlatokat, ötleteket, javaslatokat, melyek a helyzet kezelésére születtek. Ennek megfelelően a cikk folyamatosan frissül, akár naponta is, a frissítés dátumát jelzem a bevezetőben. Igyekszem a cikkben is jelezni a változásokat, illetve az egyes információknál a forrásokat feltüntetni, lehetőség szerint közvetlen hivatkozással.
A tartalmakat igyekszünk tematikusan bontva rendezni az általánostól a speciális felé haladva, így áttekinthető és nagyjából követhető lesz. Igyekszem áttekinthetően összefoglalókat írni, ettől függetlenül a hivatalos, csatolt források alapos átolvasása szükséges. lesznek részek, ahol eleinte csak problémákat és kérdéseket tudok felsorolni, de törekszem arra, hogy a lehetséges megoldásokat is megtaláljam és feltüntessem. Külön fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a központi kormányzati intézkedések, iránymutatások hiányában kialakult intézményi gyakorlatok nem tekinthetők hivatalos szakmai sztenderdnek - jobb híján viszont ezekből kell dolgozni, figyelembe véve, hogy egy esetleges kormányzati intézkedéssel, utasítással esetlegesen nem összeegyeztethetők.
Köszönöm mindenkinek az eddigi információkat és előre is mindenkinek, aki ötletével, javaslatával, észrevételével és kritikájával hozzájárul a továbbiakban a bővítéshez, pontosításhoz.
JÁRVÁNYÜGYI ALAPOK
A COVID-19 koronavírus okozta megbetegedés súlyos légúti megbetegedést okoz. A megbetegedés cseppfertőzéssel terjed, a vírus elsődleges behatolási pontja az orr és szájnyálkahártya, illetve a szem (könnycsatorna), forrása a vírust hordozó személy testváladéka (nyál, orrváladék első sorban), a terjedés legfontosabb forrása a köhögés, a kilégzés. A vírus a környezetbe kerülve, tárgyakon megtapadva is óráktól napokig terjedő időtartamban megőrzi fertőzőképességét,a fertőző személyek által megérintett dolgok a harmadik legfontosabb fertőzési lehetőség. A vírus nagyjából 60 C fok körül veszti el aktivitását és érzékeny a zsíroldó szerekre (pl. szappanok, mosószerek), speciális fertőtlenítési eljárás alkalmazását nem igényli.
Az eddigi diagnosztizált esetek alapján a fertőzések kb. 80%-a enyhe, influenza jellegű megbetegedést eredményez, de az enyhe lefolyású megbetegedések jelentős része felderítetlen maradhat, emiatt valószínűleg a szövődménymentes esetek száma ennél magasabb arányú. Az felderített esetek kb. 15%-a súlyos, kezelést igénylő állapotot, 5 % pedig életet veszélyeztető állapotot eredményez. A halálozási arány jelenleg nem adható meg pontosan, ez jelentősen változik a különböző területeken, 0,9% és 5% között. A betegség ellen védőoltás jelenleg nincs, a megbetegedések csak tüneti típusú terápiával kezelhetők.
A súlyos esetek szempontjából veszélyeztető tényező az életkor: 50 év alatt az esetek igen kis százalékában eredményez súlyos megbetegedést, efölött viszont az életkor előrehaladtával intenzíven nő a kockázat, 80+ életkori kategóriában a megbetegedettek 15%-a elhalálozik. A súlyos szövődmények szempontjából kockázati tényezőt jelentenek a krónikus megbetegedések, első sorban: krónikus szív-érrendszeri megbetegedés, a cukorbetegség, a krónikus légzőszervi megbetegedések, daganatos megbetegedések (további adatok vizuálisan ITT).
Valószínűleg fokozott kockázatnak vannak kitéve a szociális ellátórendszer igénybevevői közül a tartós ápolást, gondozást igénylő személyek, a hajléktalan személyek, a fogyatékossággal élő személyek egyes csoportjai és az idősek. Veszélyeztetett csoportnak kell tekintenünk a szociális területen közvetlen klienskapcsolatokkal dolgozó személyeket, kifejezetten az 50 év feletti korosztályt, különösen ha valamilyen krónikus megbetegedésben érintettek.
A szezonális influenzával összevetve a fertőző képessége magasabb (1 beteg ember 1-3 másik személyt fertőzhet meg), a halálozási kockázat pedig nagyjából 20-szor magasabb.
DOLGOZÓK ÉS KLIENSEK VÉDELME
A fertőzések elleni védelem két fontos elemre épül:
- fertőzések átadását lehetővé tévő személyes kontaktusok redukálása az elérhető legalacsonyabb szintre
- vírus elpusztítása személyi higiéné fokozásával és környezeti fertőtlenítéssel
A védelem szempontjából fontos, hogy 100% biztonság nem érhető el, de a kockázati tényezők lehetőség szerinti, szisztematikus felderítés és kezelése jelentősen növeli a biztonságot, a járvány terjedése ellen minden intézkedésnek van értelme és jelentősége. Ha valamely intézkedés az intézményi infrastruktúra, a személyi feltételek elégtelensége vagy a feladatellátás jellege miatt nem kivitelezhető, más intézkedésekkel a kockázat akkor is érdemben csökkenthető!
Legfontosabb: a szolgáltatással kapcsolatos döntéseket hiteles tényekre alapozzuk, mérlegeljünk, gondolkodjunk racionálisan, kerüljük a pánikot! Mind a munkatársak felé, mind a kliensek felé folyamatosan adjunk tájékoztatást az aktuális helyzetről és a szolgáltatást érintő változásokról.
A személyes kontaktusok csökkentése minden személyes interakció csökkentését igényli. A potenciális fertőző kapcsolatok a következők:
- Szociális segítő és kliens között (gondozási, ügyfélfogadási folyamat)
- Szociális segítő és szociális segítő között (intézményen belüli interakció)
- Kliens és kliens között (pl. intézményen belüli ellátás során)
- Kliens és külső fél között (család, külső helyszíni esemény során)
- Szociális segítő és külső fél között (család, munkán kívüli kapcsolatos és tevékenységek)
A fertőzés elleni védelemben minden interakciós utat felül kell vizsgálni és lehetőség szerint le kell csökkenteni. A szociális ágazatban nagyságrendileg 100 ezer szakdolgozó és több százezer kliens kapcsolódik össze (a kliensek jelentős része kiemelt kockázati besorolású és a dolgozók egy jelentős része is), a fertőzés terjedési kockázata magasnak mondható.
Az egészségügyi ellátórendszerben életbe lépett a gyakorlat, hogy az ellátásokat, szolgáltatásokat az elérhető szükséges minimumra csökkentik, ez a szociális ellátások esetén is követendő példa. További fontos intézkedés, hogy a kiemelt kockázati csoportba sorolható dolgozókat (65 év feletti életkor, krónikus betegségben érintettség) a közvetlen ellátásból kivonják. Célszerű a szolgáltatások kapcsán kapcsolati térképet készíteni, ki, milyen típusú interakciókban érintett és azok milyen kockázati kategóriába sorolhatók (lényegében ez egy preventív kontaktus-felkutatás). A csoportos rendezvényeket lehetőleg ne tartsák meg az intézményekben.
A fertőtlenítés kapcsán az általános alapelvek a következők:
- Lehetőség szerint a munkatársak kapjanak kézi fertőtlenítőt (szórófejes), szappant, esetleg fertőtlenítő törlőkendőt, ezt vigyék magukkal gondozás során. Ha a gondozás helyszínén nincs ilyen, akkor is tudják használni.
- Egyéni eszközök szintjén naponta akár többször fertőtlenítendő: telefon, szemüveg (!), kulcscsomó, billentyűzetek, számítógép egere, tollak és egyéb olyan tárgyak, amiket gyakran és sokan érintenek meg.
- Épületen belül a kliensfogadás kizárólag az arra szolgáló helységben történjen! A helységeket naponta több alkalommal takarítsák (fertőtlenítő felmosás), a fertőzés során fontos kontakt a kilincs, ennek áttörlését szintén érdemes gyakran elvégezni.
- Az épület több pontján helyezzenek el az intézmények kézfertőtlenítő adagolót (célszerű ezeket a bejárati pontokhoz telepíteni).
- A vizesblokkokban fertőtlenítő hatású szappant alkalmazzunk (elvileg ez lenne a kötelező alap esetben is, de sok helyen nem teljesül). A dolgozói és ügyfeles vizesblokk legyen elkülönítve.
- Ha van munka- és védőruha, az olyan legyen, ami fertőtleníthető - ez mondjuk vagy fertőtlenítős letörlést vagy 60 fokon való mosást jelent.
- Kerüljük a házilag "barkácsolt" fertőtlenítőszereket és maszkokat - erősen kétséges a védőhatásuk, hamis biztonságérzetet keltenek.
Fontos megjegyezni, hogy a munkafeltételek biztosítása a munkáltató feladata, kötelessége. Tekintettel arra, hogy több szolgáltatási formában eddig is az átlagnál magasabb volt a kontakt útján terjedő fertőzések kockázata (az egyszerű légúti fertőzésektől a TBC, hepatitis, esetleg akár MRSA), a szolgáltatást nyújtó intézményeknek eddig is biztosítania kellett a megfelelő, fertőtleníthető védőruházatot és a személyi higiénéhez szükséges eszközöket. Amennyiben ez nem történik meg, erre mindenképpen hívja fel a dolgozó a munkaadó figyelmét!
Maszkviselés:fő szabály szerint annak kell viselnie a maszkot, aki fertőz! Az ész nélküli maszkviselésnek semmi értelme és elhasználja a készleteket azok elől, akiknek valóban szüksége lenne rá!
Betegséggel kapcsolatos intézkedések:
- Betegség jeleit mutató klienssel közvetlen kontaktust ne teremtsünk, szólítsuk fel a háziorvossal való kapcsolatfelvételre, amennyiben erre nem hajlandó, értesítsük a népegészségügyi hatóságot!
- Ha a kollégák közül felmerül a megbetegedés gyanúja vagy annak jelentős kockázata (érintkezett olyannal, aki megbetegedett vagy karanténba került, köhög, lázas, egyéb betegségtüneteket mutat) haladéktalanul jelezze a háziorvosának (telefonon!) és függessze fel a munkavégzést akkor is, ha nem érzékel tüneteket.
- Ha van rá lehetőség, az intézmény vezesse be az érintés nélküli hőmérőzést, hogy a beteg személyek kiszűrése hatékonyabban történhessen.
Adminisztrációs változások:
- Az EMMI útmutató alapján el lehet tekinteni a szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó teljesítményigazolástól, a kliens aláírása később is pótolható.
- A szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó alapdokumentumok utólagosan, a veszélyhelyzet visszavonását követően is beszerezhetők.
- A 65 évnél idősebb személyeket az Útmutató alapján nyilatkoztatni kell arról, hogy a veszélyhelyzet idején kérik-e a szolgáltatást vagy nem. A nyilatkoztatás telefonon is megtörténhet, egyéb formai és tartalmi előírás a nyilatkozatra nincs megadva.
MUNKAJOGI KÉRDÉSEK
A legfontosabb, hogy akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, az keresőképtelennek minősül.
Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz). Akkor kerülhet sor baleseti táppénz - 100%-os mértékű megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során alakult ki.
Jelen pillanatban nincs egyértelmű válasz arra, hogy köznevelési rendszerben a digitális távoktatásra való áttérés miatt otthon maradó szülő milyen jogcímen lehet távol a munkahelyétől!
Nincs rá szabályozás, de több intézmény alkalmazni kezdte a home office és a rugalmas munkaidő egyes változatait, célszerű ezt a munkáltatóval egyeztetni.
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
Az EMMI 2020. március 18-án általános tájékoztatót adott ki Útmutató a koronavírus terjedésének megelőzésére és a kockázatok csökkentésére a szociális alapszolgáltatásokban címmel. Az útmutatóban megjelent instrukciókat az egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan beillesztem. A kiadott tájékoztatás nem teljes körű, előre láthatóan a későbbiekben további útmutatók jelennek meg.
Család- és gyermekjóléti szolgáltatás
A család- és gyermekjóléti szolgáltatás specifikumai:
- Az ügyintézéseket lehetőség szerint telefonon és elektronikusan végezzük.
- Az ügyfélfogadásban előzetes időpont egyeztetést próbáljunk megvalósítani, ha ez nem lehetséges a kliensek az intézményen kívül várakozzanak, ne az intézményben - ez jelen pillanatban sztenderd eljárásrend minden lakossági szolgáltatás esetén az állami és azon kívüli szektorokban is!
- Családlátogatásra csak indokolt esetben(súlyos veszélyeztetéssel összefüggő feladatellátás) kerüljön sor.
- Térképezzük fel a feladatokat, az ehhez szükséges interakciókat, vizsgáljuk meg a kockázatokat. Legyen egyértelműen definiálva és kommunikálva, mely esetekben történik intézkedés és mely esetekben nem.
- A halasztható feladatokat (pl. lejáró ügyiratokkal kapcsolatos ügyintézés támogatás) halasszuk el.
- A feladatok tervezésénél az idős kollégákat vonjuk ki a fizikai kapcsolatot igénylő feladatokból, számoljunk azzal, hogy a kisgyermekes kollégák elérhetősége távollét miatt tartósan lecsökken.
- Ha lehetőség van rá NE használjunk tömegközlekedést.
- Az adománykezeléssel kapcsolatos feladatokat a minimális szintre szorítsuk vissza!
Potenciális problémaforrás, hogy a hatósági ügyekben a jogszabályok és protokollok határidőket állapítanak meg, ezek a járványhelyzettől függetlenek, kormányzati intézkedés ezek eltolására még nem született. Ennek ellenére javasolt a nem létfontosságú ügyekben, hogy mérlegeljük azok kivitelezésével járó kockázatokat és annak megfelelően döntsünk.
A krízishelyzetek kezelése jelen helyzetben sem halasztható el, ezt a szolgálat munkatársainak biztosítania kell, ez esetben a megfelelő óvintézkedéseket tegyük meg.
Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás
Az általános javaslatokon túl:
- Az útmutató fókuszba állatja a területen élő idősekkel való kapcsolattartást, beleértve ebbe e mentálhigiénés szükségletek biztosítását.
- Az esetleges gyermekszállítások kiesésével (ahol volt ilyen) felszabaduló kapacitásokat értelem szerűen más feladatok ellátására kell fordítani.
- Gépjárművek rendszeres fertőtlenítéséről gondoskodni kell.
- kerülendő a kliensek csoportos szállítása.
Házi segítségnyújtás
A szolgáltatás során a tevékenységek részben a kliens otthonában, részben viszont forgalmas közösségi terekben történnek, ez a fertőzés terjedésében magas kockázatúnak értékelhető.
- A gondozási tevékenység kockázatelemzése történjen meg, a feladatok tekintetében itt is mérlegelendő, mely tevékenységek nélkülözhetetlenek a kliens személyi biztonsága érdekében, és késleltethető.
- Bevásárlásban esetén célszerű tömbösíteni, a kliensek tájékoztatása mellett a tervezésben minél kevesebb beszerzési forrás alkalmazására célszerű törekedni.
- Élelmiszer kategóriában előnyben érdemes részesíteni a csomagolt vagy jól tisztítható termékeket
- Ha lehet, kerülni kell a készpénzes fizetést, a papír és fémpénzek felületén a vírus viszonylag hosszan (akár napokig) fertőzőképes maradhat.
- Egyedül élő időseknél fontos, hogy a szükséges óvintézkedésekkel kapcsolatban alapos tájékoztatást kapjanak. A dolgozó védelmét szolgálja, ha ha ebbe aktívan bekapcsolódik. Lehetőség szerint a hozzátartozók tájékoztatása is történjen meg.
- Legyen szoros kapcsolat a háziorvossal, ha az ellátottnál betegség tüneteit észleli a gondozó, azonnal jelezze. Mivel a gondozottak jelentős része magas kockázati csoportba tartozik és a gondozó más személyekre is átviheti a fertőzést, az orvostól kérni kell, hogy az egészségügyi ellátórendszerben biztosítsanak karantén-lehetőséget.
- A gyógyszerkiváltás folyamata a veszélyhelyzet kihirdetése alatt egyszerűbb, így intézhető. A gyógyszertáraknál azt a szabályt alkalmazzák, hogy a helységben csak a kiadó ablakoknak megfelelő számú személy tartózkodhat, a várakozás ott is épületen kívül történik, ezt a kiváltáskor érdemes figyelembe venni. A megnövekedett forgalom miatt a várakozás itt hosszabb lehet a megszokottnál.
- Ha beteghez mindenképpen ki kell menni, akkor úgy érdemes szervezni a munkát, hogy az idősebb kollégákat itt is tehermentesítsük (ha lehetséges...)
- Csökkenti a fertőzésveszélyt, ha a munkahelyen van lehetőség átöltözni és legalább a felsőruházatot cseréljük a gondozások után. A csereruházatot elkülönítve tároljuk és magas hőfokon (60 C) mossuk. Az EMMI útmutató külön említi a védőruházat fertőtlenítésének szükségességét.
Frissítés: 2020. március 17.
A 2020. március 16-án megjelent 46/2020. (III.17) kormányrendeletben a 70. életévüket betöltött személyeket a Kormány arra kéri, hogy lakóhelyüket vagy tartózkodási helyüket ne hagyják el. Ha a 70. életévét betöltött személy mindezt vállalja, és erről az önkormányzatot tájékoztatja, az ellátásáról való gondoskodás a települési önkormányzat polgármesterének feladata. A feladat nem kicsi, ez a kör közel 1,3 millió embert jelent aktuálisan (KSH), a szám csaknem 10-szerese annak, aki aktuálisan a házi segítségnyújtást igénybe veszi jelenleg Magyarországon. Nem valószínű, hogy teljesen érvényesül majd az igény (pl. akiket a hozzátartozók el tud látni), de így is komoly túlterhelésre kell számítani.
A feladatellátás mikéntjéről a rendeletben nem esik szó, kiegészítő szakmai iránymutatás a kormányzat részéről nem jelent meg. Mivel ez egy speciális, veszélyhelyzethez kapcsolódó rendelkezés, nem a szociális jogszabályok alapján történik az ellátás, legalábbis azok nem minden esetben fedik le a jelenlegi helyzetet. A 36/2007. (XII.22.) SZMMM rendelet (Gszr.) tartalmaz olyan lehetőséget, ami elméletileg alkalmazható: a gondozási szükséglettel nem rendelkező személyek esetében a szociális segítés a 0. fokozatban akkor indokolt, ha az ellátást igénylő 65.életévét betöltötte és egyedül él, vagy a 70.életévét betöltötte és lakóhelye közműves vízellátás vagy fűtés nélküli, illetve a 75.életévét betöltötte és egészségi állapota miatt átmeneti jelleggel - időszakosan vagy tartósan - a lakását nem képes kíséret nélkül elhagyni (részletek ITT). A veszélyhelyzeti intézkedés hatálya alá eső 70 év felettiek személyek részben megfeleltethetők e rendelkezésnek, az ő esetükben a formailag szabályos megállapodás megkötése sem okoz gondot, de valószínűleg ez nem mindenkire alkalmazható (pl. a 70 év felett, nem egyedül élő, közművesített ingatlanban élők).
Mivel Kormányzati útmutatás erre továbbra sincs, a KENYSZI felület használata is kérdéses. Ha (erősen feltételes módban) a 70 év felettiek ellátását formailag megfelelően szeretnénk dokumentálni, azt a szociális segítésként rögzíteni érdemes lenne (max utólag lehúzzák a nem megfelelőeket ellenőrzéskor), de nyilvánvalóan ezzel mindenki masszívan túlfut a nyilvántartásba bejegyzett létszámokon. Kérdéses, hogy a túlterheltség mellett érdemes-e a megállapodások megkötésével vesződni, az erőforrásokat alapvetően az idősek segítésére kell prioritással átcsoportosítani. A munkáltató ez esetben más szakfeladatokról is átvezényelhet átmenetileg szakdolgozókat, ennek a munkajogi feltételei adottak (44 napra, utána majd meglátjuk...). Nem tudni arról sem, hogy a kormányzat rendel-e forrást ehhez a feladathoz, de ha igen, akkor nagy valószínűleg utólag (és az önkormányzatokon, mint a feladatok címzettjein keresztül).
Frissítés: 2020. március 18.
Mivel kormányzati iránymutatás továbbra sincs, a területen dolgozó kollégák gyakorlatát elemeztem, al kapott információk szerint három gyakorlat körvonalazódik.
1. Leválasztják a szoc ellátásról az egész feladatot. Eszerint az álláspont az, hogy nem szociális szolgáltatásról van szó, nem is ott kezeli. Az önkormányzati óvodák, bölcsődék szabaddá vált dolgozóit vonják be az idősek ellátásba. Dokumentálják a tevékenységet, de élesen elválasztják a szoc ellátástól.
2. A feladat marad a szociális területen, a nappali ellátásból és főként a családsegítésből (illetve ha van más szolgáltatás, akkor onnan) telepítenek át erőforrásokat. A dokumentáció e téren kérdéses, mennyire integrálható az alap feladatellátásba (pl. engedélyezett létszámok túllépése révén), de mindenképpen érdemes dokumentálni
3. Harmadik körvonalazódó program, hogy próbálják a helyi civileket, önkénteseket koordinálni, ezzel tehermentesítve a rendszer. Amennyiben ez a változat él, a koordináló intézmény a bevont önkénteseket mindenképpen regisztrálja, lehetőség szerint valamilyen azonosító igazolványt is adjon ki, ugyanis megjelentek az "unokázós" típusú visszaélések. A végzett tevékenységet szintén célszerű alapszinten dokumentálni (ezzel kapcsolatban vannak adatvédelmi aggályok, de másképp a megtett intézkedések utólagos számonkérését nem lehet elvégezni, ennek paraméterei pedig jelen pillanatban nem ismertek).
A gyakorlatban az 1+2. és az 1+3. kombináció is elképzelhető.
Nappali ellátások
A nappali ellátásokat a legtöbb szolgáltató a veszélyhelyzet bejelentését követően több lépcsőben szűkítette vagy teljesen be is szüntette. Az EMMI útmutató az idősek nappali ellátása esetében a szolgáltatás teljes felfüggesztését írja elő. A nappali ellátás WC-je, fürdője a veszélyhelyzet idején nem használhatók, nem lehet mosást sem végezni - arra nincs útmutatás, hogy a személyi higiéné biztosításának hiányában fokozott kockázatnak kitett személyek esetében milyen eljárást kell követni. Az Útmutató szerint a nappali ellátás dokumentációját az eddigieknek megfelelően vezetni kell, jelentést le kell adni, ugyanis az étkezés, bevásárlás, gyógyszerkiváltás tevékenysége megmarad a nappali ellátáson belül értelmezettnek.
Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a higiéniáét biztosító szolgáltatásokat, illetve az étkezés feltételeit továbbra is biztosítani kell. Szükségszerűen a személyes kontaktusok csökkentése a cél. Az intézménybe érkezéskor a kliens hőmérsékletét ellenőrizni szükséges, betegséggyanú esetén értesíteni kell az orvost.
Fogyatékkal élő személyek nappali ellátásánál szintén a szolgáltatás felfüggesztését javasolja az Útmutató, a szolgáltatásokat a klienshez juttatott szolgáltatásokkal biztosíthatja az intézmény, hasonlóan az idősek nappali ellátásánál.
Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásánál szintén a szolgáltatás felfüggesztése az irányadó, sem mosási, sem tisztálkodási lehetőséget nem kell biztosítani. Szintén alapelv, hogy a szolgáltatás a kliens lakóhelyén a krízis elhárításához szükséges minimumként biztosítható.
Közösségi ellátások
A szolgáltatás biztosítása online eszközökkel és telefonon történik, indokolt esetben telefonos kapcsolatfelvételt követően a kliens lakhelyén kerülhet sor a szükséges esetkezelésre és krízisintervencióra, a higiénés szabályok betartása mellett.
Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása
Az alacsonyküszöbű ellátás szolgáltatási helyének látogatása krízishelyzet kivételével nem javasolt, a szolgáltatás tartalma a higiénés szabályok betartása mellett elsődlegesen a krízisintervenciót szolgálja.
Támogató szolgálat
A köznevelési rendszer átállásával a szállító szolgáltatás jelentős része leáll. mindezeken túl:
- Gépjárművet és a használt segédeszközöket fertőtlenítsük rendszeresen.
- Fertőző betegség vagy annak gyanúja esetén ne végezzen a szolgálat szállítást. A betegséget jelezze a háziorvos felé!
- A veszélyhelyzet időtartama alatt kerüljük a csoportos szállításokat.
- A személyi segítés esetén a házi segítségnyújtás esetén írtak érvényesek.
- Szállítás és gondozás esetén a munkatársak védőeszközeit biztosítsa a szolgáltató. Amennyiben rendelkezésre áll, úgy a kliensek is kapjanak maszkot, fertőtlenítési lehetőséget (pl. kocsiba beszálláskor szórófejes kézfertőtlenítés történjen).
Szociális étkezés
Az EMMI útmutató alapján a szociális étkezés esetén helyben fogyasztást és az ételesben történő elszállítást meg kell szüntetni, a napi egyszeri étkezést kiszállítással, egyszer használatos ételszállító edényzetben kell megvalósítani. A nem egyszer használatos edényzetek fertőtlenítéséről a szolgáltatónak kell gondoskodnia.
Önmagában az étel kiszállítás nem jár jelentős fertőzési kockázattal, még karanténba került személynél is lehetséges.
Népkonyha szolgáltatásnál elvitellel ajánlott a étkezés biztosítása, helyben fogyasztásnál a higiéniai előírások fokozott figyelme szükséges, egy időben az étkezőben annyi ember tartózkodhat, hogy a 1,5 méteres távolság tartható legyen. Az étkezést szabályozottan, több turnusban érdemes lebonyolítani.
Utcai szociális munka
Közterületen az utcai szociális munkás feladata a krízisintervencóra terjed ki, egyéb halasztható feladatokat nem végez. A személyi higiénia betartásának támogatása kiemelt fontosságú. A védőruha és védőeszköz elengedhetetlen a munkához, a szolgálati jármű rendszeresen fertőtlenítendő
SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK, INTÉZMÉNYEK
A szakosított ellátások esetén 2020. március 8-án teljes körű látogatási tilalom lépett életbe. A látogatási tilalom alól a szociális intézmények esetében kivételt jelent a súlyos állapotú, önmagát ellátni nem tudó beteg, aki mellett tartózkodhat egy személy, illetve a beteget felkeresheti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személy.
Ugyanakkor problémát jelent az, hogy az ellátottak elhagyhatják az intézményt, s ezáltal fertőzésveszélynek vannak kitéve, illetve több olyan intézmény van, amiben nappali ellátás vagy egyéb olyan szolgáltatás működik, melyek révén más ellátottak vagy akár a dolgozók révén fertőző kontaktus létesül.
Ez esetben lehetőség szerint célszerű törekedni:
- Az ellátottak térbeli és/vagy időbeli elkülönítésére a szakosított ellátás és egyéb ellátások vonatkozásában (pl. ne egyszerre, egy légtérben ebédeljenek).
- Nagy hangsúlyt kell fektetni az ellátottak tájékoztatására, felhívva a figyelmet a kockázatokra.
- Az intézménybe visszaérkező ellátottak esetén a higiénés kézmosást alaposan el kell végzeni, javasolt a ruházat váltása és a kinti ruha mosása.
- Az intézményen belül a csoportos foglalkozásokat érdemes mellőzni
- Légúti fertőzés gyanúja, láz esetén az orvos azonnali értesítése mellett gondoskodjunk az elkülönítésről.
- A közösségi terek, sokak által használt eszközök, tárgyak (kulcsok, szemüvegek, kilincs, de akár egy sokak által lapozgatott újság is!) gyakori fertőtlenítése szükséges.
- Jelezzük a hozzátartozóknak, hogy az intézménybe lehetőség szerint csomagot ne küldjenek! Ha érkezik csomag, az lehetőleg annak tartalma is fertőtleníthető legyen, itt nem feltétlen elegendő a csomagolás eltávolítása, hiszen a csomagolás során maga a csomag tartalom is szennyeződhet! A különböző felületeken eltérő lehet a vírus továbbélési képessége eltérő lehet, akár a csomag "karanténba helyezése" is szóba jöhet (ha nem fertőtleníthető felületileg vagy mosással), ami minimum 7 nap.
Frissítés 2020. március 18:
2020. március 17-én a Nemzeti Népegészségügyi Központ a korábban kiadott látogatási tilalmat kiegészítette, ezt elektronikus levélként megküldte az intézményeknek. A látogatási tilalom a szakosított szociális intézményeken túl kiterjed a gyermekjóléti alapellátás keretében működő családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona intézményekre, a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekre és javítóintézktekre.
A látogatási tilalom kiterjesztésével a hatóság az intézményekből való kijárási tilalmat is elrendel. Az intézményt elhagyni csak indokolt esetben lehet, ilyenek: munkavégzés, egészségügyi vizsgálatok elvégzése, illetve egyéb, különösen méltányolandó esetekben az intézményvezető engedélyével. Az éjjeli menedékhely kivételével az összes szociális szakosított ellátást nyújtó intézményben felvételi tilalom lép életbe.
A határozat rögzíti, hogy az Eütv. által meghatározott betegjogok csak olyan mértékben gyakorolhatók, ami az egészségügyi válsághelyzet eredményességé nem veszélyeztetik, beteg személyek emberi méltósághoz való joga nem korlátozható. Súlyos állapotú beteg személy látogatása engedélyezett, megfelelő védőöltözet biztosításával.
A határozat rendelkezéseinek megsértése 30.000 - 5.000.000 Ft közötti egészségügyi bírsággal sújtható.
Javasolt intézkedés: az intézmény a határozat tartalmát haladéktalanul ismertesse az ellátásban érintettekkel, a tájékoztatás megtörténtét írásban dokumentálja. Amennyiben valaki az elrendelt zárlat idején elhagyja az intézményt, annak tényét és okát (határozatban említett ok, intézményvezetői engedély, engedély nélküli távozás) írásban, eseményszerűen rögzítse az intézmény! A veszélyhelyzetben meghozott intézkedések ellenőrzése a rendőrség feladata, engedély nélküli távozás esetén szükséges a rendőrség értesítése, ugyanis a rendőrségnek van joga jogszabályi felhatalmazás alapján meghatározott kényszerintézkedések végrehajtására.
A 2020. március 22-én megjelent, módosított határozat alapján a határozatban elrendelt felvételi zárlat nem terjed ki az egészségügyi szolgáltatótól a járványügyi feladatok ellátása miatt átadásra kerülő személyekre. A szakosított ellátást nyújtó intézmények az egészségügyi szolgáltatótól kötelesek átvenni az ellátásra szoruló személyeket. Új felvétel csak különösen méltányolható helyzetben, az intézményvezető külön engedélyével lehetséges.
GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK
Bölcsőde (illetve óvoda)
45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet a rendelet alapján a bölcsődei ellátást végző intézmény, valamint az óvoda elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat polgármestere – a fővárosban a fővárosi kerületi polgármester – (a továbbiakban együtt: polgármester) a bölcsődei és az óvodai ellátást végző intézmények esetében rendkívüli szünetet rendelhet el. A polgármester a szünet elrendeléséről soron kívül tájékoztatja az emberi erőforrások miniszterét.
Az intézkedés kapcsán kialakult országos gyakorlat az alábbiak szerint alakul:
- A bölcsődék, óvodák többségében a település úgy döntött, hogy élnek a rendkívüli szünet lehetőségével. Az egyházi fenntartású intézmények hasonlóan járnak el.
- Az intézmények nyitvatartása ügyeleti jellegű lesz, csak azon gyermekeket fogadják, ahol a szülő az elhelyezést semmilyen más módon nem tudja megoldani. További kritérium, hogy a gyermek egészséges és a környezetében nincs potenciálisan fertőző személy (beteg, illetve külföldről hazaérkezett személy)
- Az intézményekben "zsiliprendszerrel" működik a gyermekek fogadása és hazaadása: az óvodák belső bejáratánál a szülők elköszönnek gyermekeiktől, a kicsiket nem a szülők öltöztetik át, hanem a dadusok, óvónők. Hasonló módon délután a szülők a bejáratnál, illetve az udvaron várják gyermekeiket, akiket az óvónők, dadusok kísérnek ki.
- Az intézkedések visszavonásáig minden ünnepség, csoportos rendezvény-látogatás elmarad.
Gyermekétkeztetés
A Gyvt. 21.-21/C. § szerinti gyermekétkeztetési formák működtetésére jelen pillanatban nincs jogszabályi vagy módszertani jellegű iránymutatás!
A legtöbb esetben a települési önkormányzatok saját hatáskörben törekednek megoldani a helyzetet, emiatt nincs egységes gyakorlat az országban. Néhány körvonalazódó gyakorlat:
- Az élelmezést az intézmény elszállítással elérhetővé teszi.
- A szülő gyermek és egyéb kísérő nélkül megjelenve, saját ételesben elviheti az ételt.
- Az étkezést kiszolgáló helységben egyidejűleg korlátozott számú személy lehet jelen.
Esélynövelő szolgáltatások (Biztos Kezdet Gyerekház, tanoda)
A működtetésére jelen pillanatban nincs jogszabályi vagy módszertani jellegű iránymutatás! A potenciális leállás indokolt lenne, ez azonban a gyerekházakban és a tanodákban is sok problémát vet fel.
A gyerekházak sok helyen az alapvető higiénés feltételekhez szükséges szolgáltatásokat nyújtják, ezek elmaradása fokozza a célcsoport fertőzési, megbetegedési kockázatát. A leállás a finanszírozásban is komoly kiesést okoz, a forrásvesztés a fenntarthatóságot veszélyezteti.
A tanodák problémaforrás a köznevelési intézményrendszer átállása digitális távoktatásra, ehhez a tanodai szolgáltatás nem tud úgy kapcsolódni, mint szükséges lenne. A csoportos foglalkozások megtartása is ellenjavallt jelen helyzetben.
GYERMEKVÉDELEM EGYÉB TERÜLETEI
Kapcsolattartás
Akár szakellátás, akár csak a szülők közötti kapcsolattartási ügyeket tekintjük, célszerű megfontolni, hogy a járványhelyzet idejére ennek felfüggesztését.
EGYÉB, SPECIÁLIS PROBLÉMÁK
TAJ nélküli ellátottak
Az NNK tájékoztatója alapján a külföldről hazaérkező magyar állampolgárok a jelenleg hatályos szabályok szerint léphetnek be a magyar egészségbiztosítás rendszerébe, azaz biztosítási jogviszonyt kell létesíteniük vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsági feltételnek kell fennállnia, és a szünetelő TAJ-ukat újra kell érvényesíteniük.
A tájékoztatás ugyanakkor nem terjed ki az ország területén tartózkodó, egészségbiztosítással nem rendelkező külföldi állampolgárokra (pl. idényjellegű vendégmunkások), az ő esetükben nem tisztázott a fertőzés gyanúja esetén alkalmazandó eljárásrend. mivel egészségügyi ellátásra nem jogosultak, szolgáltatást nem vesznek igénybe, potenciálisan magas kockázatot jelentenek a fertőzések terén. Szintén kérdéses azon személyek sorsa az ellátórendszerben, akik magyar állampolgárok,de nem rendelkeznek érvényes egészségbiztosítással.
Az Eütv. szerint az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül kell biztosítani a Magyarország területén tartózkodó személy részére a járványügyi ellátások közül többek között a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot, a kötelező orvosi vizsgálatot, a járványügyi elkülönítést, a fertőző betegek szállítását, továbbá a mentést, amennyiben az adott személy azonnali ellátásra szorul. Sürgős szükség esetén pedig a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az e törvényben foglalt ellátások és feladatok közül a központi költségvetésben kell biztosítani többek között a fenti ellátások, továbbá az egészségügyi válsághelyzeti ellátás költségének fedezetét.A másik oldalról vizsgálva az is megállapítható, a Magyarország területén tartózkodó személyeknek a járványügyi ellátások igénybevétele kötelező, a járványügyi intézkedéseket tűrni kötelesek.
Toborzás
46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet az emberi erőforrások minisztere – a járványügyi hatóság közreműködésével – felméri és nyilvántartásba veszi azoknak a közép- vagy felsőfokú egészségügyi szakképzésben, főiskolai vagy egyetemi szintű egészségügyi alapképzésben, felsőoktatásban szociális alapképzésben, valamint az egészségügyi és szociális akkreditált iskolai rendszerű szakképzésben nappali tagozaton részt vevő személyeknek az adatait, akik az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. §-a alapján az egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátásába bevonhatóak.
521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról kimondja, hogy a fent említett személy válsághelyzeti ellátási feladatokra beleegyezése esetén legfeljebb két hónap időtartamra igénybe vehető. Az igénybe vett személy ezen időtartam alatt az egyéb polgári védelmi kötelezettsége teljesítése alól mentesül. A személy által ellátandó feladatot és a feladatellátás helyét az egészségügyi válsághelyzet által érintett területen működő megyei kormányhivatal jelöli ki, illetve megfelelő helyre történő eljuttatásáról, elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodni kell, ezért a kirendelt fekvőbeteg-gyógyintézet, illetve a települési polgármester a felelős.
A szociális feladatot ellátó dolgozókat ez a rendelkezés nem érinti, jelen jogszabály őket a feladatellátásból nem lehet elvonni!
Forrás: SzocOkos