Az Országos Választmány május 18-án, szombaton az Újvárosháza dísztermében tartott ülésén az Elnökség beszámolt az éves munkájáról, a testület megerősítette a gazdálkodási beszámolót és az éves költségvetést valamint döntött az SZMSZ módosításáról. A tanácskozás zárásaként kitüntetések átadására került sor. A tanácskozást Zseli Imre, az OV elnöke vezette.
Elsőként Boros Péterné elnök számolt be az Elnökség elmúlt évi munkájáról, ennek keretén belül egy diasoron keresztül is bemutatta a főbb számokat. Az írásos beszámoló a mellékleteivel együtt közel 30 oldalas volt, ezt egészítette ki a szóbeli beszámoló. Az Elnökség 6 alkalommal tartott ülést, az állandó napirendeken kívül 26 önálló napirendet tárgyalt, rendszeresen beszámoltatta az MKKSZ választott vezetőit. A Felügyelőbizottsággal együttműködve ellenőrizte a gazdálkodást, minden szükséges esetben állást foglalt, véleményt nyilvánított érdekvédelmi és szakmapolitikai kérdésekben. Az ülések jegyzőkönyvei, a határozatok, a döntések dokumentálása rendezett. Tehát a működés törvényes és szabályszerű volt. Szólt arról, hogy a beszámolási időszak teljes időtartamában a 11 tagú elnökség 10 aktív taggal működött, 1 fő elnökségi tag csak egyetlen alkalommal vett részt a közös munkában. A beszámolóban kiemelte, hogy több év óta érzékeljük és kifogásoljuk, az érdemi szociális párbeszéd hiányát, de ettől még nagyobb baj az, hogy nincs munkaügyi kormányzás. Ez különösen igaz a közszolgálatra. Ezért is javasoltuk a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal létrehozását, mert a munka világában krízis állapot van. Nincs tervezés, nincsenek munkaügyi információs adatok, szétszakadt a munkaerőpiac. A képzés és a munkapiac kapcsolata gyakorlatilag megszűnt, és ami a legveszélyesebb – a kiművelt emberfők tudásukkal kivándorolnak Magyarországról. Nem véletlenül szerepelt kiemelten ez az MKKSZ március 14-ére hirdetett 3 sztrájkjának azonos követeléseként.
Az általunk képviselt munkavállalók körében az elmúlt 3 évben – a területi és a központi közigazgatásban, a szociális intézményeknél – voltak béremelések, amelyek mértéke ugyan nem elfogadható, de ezek mindegyike kivétel nélkül szakszervezeti bérharc eredményeként valósult meg, bár ez sem az érintettek, sem a közvélemény számára nem mindig tudatosult. Az újabb tárgyalások érdekében kellett sztrájkot hirdetni március 14-ére. A mai állapotokat jellemzi, hogy a közigazgatás területén a kormány nem volt hajlandó érdemi tárgyalásra sem, szociális területen viszont azóta érdemi tárgyalások folynak. Büszkék vagyunk arra, hogy a mi tagjaink példát mutattak a magyar közszolgálatnak, példát mutattak a magyar munkavállalóknak, és példát mutattak Európának. Dicsőség és megbecsülés minden sztrájkoló MKKSZ tagunknak, az ő alapszervezeti vezetőiknek, és az ő sztrájkjukat tudomásul vevő munkáltatójuknak. A sztrájkok eredményeként jelentős nemzetközi érdeklődés van azóta is az MKKSZ munkája iránt. 
Tornyi Lajosné, a Felügyelőbizottság elnöke elmondta, hogy a legutóbbi OV ülés óta eltelt év, kiemelkedően mozgalmas és aktív időszak volt az MKKSZ életében. Rendkívül sok rendezvény, tanácskozás, megmozdulás, média esemény volt, amelynek az MKKSZ szervezője vagy résztvevője volt. A FEB folyamatosan figyelemmel kísérte az elnökség munkáját, és értékeli aktivitását és erőfeszítéseit, túlzás nélkül állíthatom harcait. Az elmúlt év őszi érdekegyeztetés időszakában a bértárgyalásokat jelentősen megzavarta a kormányzat által folyamatosan lebegtetett, majd „puccs szerűen” megvalósított – minden ésszerű szakmai szempontot nélkülöző – közigazgatási létszámcsökkentés. Az MKKSZ bérharcát önálló felelőssége alapján, saját erejét mozgósítva szervezte és hajtotta végre. Érzékelhető támogatást elsősorban a médiától kapott. A belső működésben kiemelte a személyes adatok védelméről szóló európai adatvédelmi rendelet előírásainak való megfelelés érdekében végzett munkát. 
A vitában Völgyiné Szegedi Ildikó szólt a Támogatási rendszerről, mellyel egy új juttatási forma került kidolgozásra. Ennek e rendszernek tagmegtartó és tagszervező hatása van, kérte, hogy tanulmányozza minden vezető a honlapon lévő szabályzatot.
Gozman Józsefné elmondta, hogy a nyugdíjasoknak fontos, hogy az aktivak hogyan élik meg mindennapjaikat. Nem véletlenül álltak a rabszolgatörvény elleni tiltakozás mellé. Ez a nyugdíjasokat is érinti a családon keresztül, hiszen gyermekeik vagy unokájuk dolgozik a hivatalokban. Fontos, hogy a nyugdíjas követelések bekerültek a sztrájkkövetelésekbe. Nem emlékszik olyan szervezetre, aki ezt felvállalta volna. Ilyen volt, hogy lehessen dolgozni a közszférában is a nyugdíj megtartása mellett, töröljék el a törvényből a hátrányos korlátozást. A nyugdíjemelés igazodjon a tényleges inflációhoz, és már az első félévben vizsgálják felül a nyugdíjemelést, ne várjanak novemberig. Módosuljanak a nyugdíjemelés szabályai, ne szakadjon el a nyugdíj a bérekről. Sajnos évek óta folyik a nyugdíjasok relatív elszegényedése. A bérek emelkedésének aránya a nyugdíjemelés háromszorosa. Szóvá tette, hogy vissza kellene hozni a nyugdíjplafont, mert ma vannak már milliós nyugdíjak és vannak minimális nyugdíjak, amiből nem lehet megélni.
Timkó József arról beszélt, hogy a beszámoló olyan érvanyagot biztosít a számunkra, melyet nem csak a tagság körében kellene bemutatni, hanem levinni a településekhez, a munkahelyekre, megismertetni a leendő tagjainkkal is és a munkáltatókkal is. Ez nehéz aprólékos munka, de ezzel lehet világosabbá tenni a mi célkitűzéseinket, világossá tenni, hogy az MKKSZ következetes és tisztességes szakszervezet.
Az Elnökség beszámolóját ellenszavazat nélkül az OV elfogadta. Ezután került sor a 2018. évi gazdálkodási beszámolóról, a mérlegről és a 2019. évi költségvetésről szóló tájékoztatásra, ennek során Boros Péterné beszélt az gazdálkodás számairól, majd Tornyi Lajosné ismertette a FEB álláspontját. A vitában Millián György és Ferencz Norbert szólalt meg. Mindkét előterjesztést a választmányt megerősítette. 
Végül dr. Marosi János, a SZÜB vezetője terjesztette elő az elnökség javaslatát az SZMSZ módosítására. Új szabályok kerültek be az SZMSZ-be az adatvédelemmel kapcsolatban, erre az európai adatvédelmi rendelet végrehajtása érdekében volt szükség. Módosult a 2011 óta változatlan tagdíjmaximum mértéke, csökkentve a magasabb (270 ezer Ft feletti) keresetűek tagdíjkedvezményét. A változás az alacsonyabb keresetű tagokat egyáltalán nem érinti. A tagdíjmaximum nem egyezik sem a szolidaritás elvével, sem a tagok arányos teherviselése elvével. Az MKKSZ pártsemlegességének megerősítésre is pótoltunk egy szabályozási hiányt. A vitában Rácz Gábor mondott véleményt. A javaslatot az OV ellenszavazat nélkül elfogadta.
Az Országos Választmány ülése végül a kitüntetések átadásával zárult. Az ünnepség előtt Rák Béla gitárművész játszott két zeneművet. Szebeni Dóra, a Kitüntetési bizottság vezetője ismertette az Elnökség határozata alapján a kitüntettet szakszervezeti vezetők névsorát. A kitüntetéseket Boros Péterné, dr. Veres Ildikó és Árva János adták át.
Aranygyűrű kitüntetésben részesült dr. Veres Ildikó (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyíregyháza Polgármesteri Hivatal. Szakszervezeti munkáért ezüst plakett kitüntetésben részesült Békési József (Bács-Kiskun megye, Kincstár, FEB, nyugdíjas), Horváth László (Baranya megye, Komló Polgármesteri Hivatal), Tóth Katalin (Hajdú-Bihar megye, Debrecen, Gyermekotthon). Kitüntető oklevélben részesült Szilvási Anna (Budatest XV. ker. Polgármesteri Hivatal), Völgyiné Szegedi Ildikó (Budapest, XI. ker. Polgármesteri Hivatal, TEB, nyugdíjas), Szemző Ildikó (Komárom-Esztergom megye, Oroszlány Polgármesteri Hivatal), Béresné Prokop Ildikó (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encs, Polgármesteri. Hivatal), Bainé Busznyák Gizella (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Felsőzsolca Polgármesteri. Hivatal) és Sóskutiné Horváth Marianna (Vas megye, Szombathely Polgármesteri Hivatal). Gratulálunk!
Dr. Marosi János
