Az MKKSZ Országos Választmánya 2024. április 30-án ülést tartott a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyad várában, melyen meghallgatta és elfogadta az elnökség beszámolóját az előző éves munkáról. A helyszint az indokolta, hogy az ülés előtt vendégként részt vettünk a 35 éves TÖOSZ európai uniós projektjét értékelő tanácskozásán. A testület részletes tájékoztatót kapott az MKKSZ 2023. évi gazdasági beszámolójáról és a 2024. évi költségvetésről is.
Miután dr. File Beáta levezető elnök megállapította a testület határozatképességét, felkérte az MKKSZ elnökét a beterjesztett írásos dokumentumok kiegészítésére. Boros Péterné elmondta, hogy ezt a tanácskozást most – rendhagyó módon – nem a székházunkban, hanem pályázati partnerünkkel, a TÖOSZ-szal közös esemény után, egy a történelmi környezetben rendeztük meg. Az OV ülés számunkra mindig kiemelkedően fontos, mert örülünk a személyes találkozásnak, hiszen egy nagyon nehéz időszakot élünk meg valamennyien. Biztos vagyok abban, hogy kivédjük a hatalom támadásait is. Az elnök ezután tájékoztatójában kiegészítette az írásbeli beszámolókat, melyek összesen 130 oldalnyi információt tartalmaznak. Az elnökség munkájáról elmondta – kiegészítve prezentációs bemutatással is –, hogy a működése megfelelt az alapszabálynak és a jogszabályoknak. Az üléseken az állandó napirendeken kívül 27 önálló előterjesztést tárgyaltunk és 30 határozatot hoztunk. Az elnökségi ülések dokumentálása minden tekintetben szabályos, a határozatok az MKKSZ honlapján megtekinthetők. A működésünkről 75 alkalommal jelent meg információ a médiában. 2023-2024-ben változatlanul a legfontosabb kérdés a közszolgálat bérhelyzetének alakulása. Mi úgy látjuk, hogy – a kormányzat szemében, társadalmi fontosságával ellentétben – az elmúlt évtizedben minden kétséget kizáróan igen jelentősen leértékelődött a közszektor. Visszatért a múlt a közszolgálatban. A törvényi bérgaranciák hiánya miatt, az életpályatáblák kiiktatásával a nők és a férfiak díjazása között újból kialakult a különbség lehetősége. A közszférában az általánosan alacsony bérek mellett külön súlyos gondot jelent a teljes körű a kiszolgáltatottság, nincs érdemi bértárgyalás, van több mint 30 féle bérrendszer és – sajnos a szakszervezeti konföderációk vezetői is tehetnek arról, hogy még mindig – nincs diplomás minimálbér. Tényszerű, hogy a közszféra dolgozóit sújtó brutális infláció ellentételezését kizárólag az MKKSZ kezdeményezte. Nagyon egyszerű, világos – a kormányzati képviselők által is jól értelmezett – követelésünk volt, – általános 25 %-os keresetnövelés – amelyet a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) Szakszervezeti oldala is támogatott.
A kormányzat sem a béremelés indokoltságát, sem annak mértékét nem vitatta, de konkrét ígéret nem hangzott el. 2023. július 1-jétől átlagos 15%-os bérfejlesztést deklarált a kormány a kormánytisztviselők részére. Tapasztalataink szerint a bérfejlesztés – igen eltérően és alacsonyabb mértékben – valósult meg.
Követeltük, hogy a köztisztviselők illetményalapját legalább 80 ezer Ft-ra kellene emelni, és még erre jönne rá a helyi forrásból történő kiegészítés. A tudatosan szétzilált köztisztviselői illetmény rendszer azt eredményezte, hogy semmire sincs garancia, és mindenki elégedetlen és bizonytalan. A kormányzati statisztika szerint mindössze 2958 főnek számítják a fizetését a 16 éve változatlanul érvényes 38.650 Ft-os illetményalappal. A többi, mintegy 25.000 fő bérezése szinte áttekinthetetlen. Azért, mert részben kényszerből, részben a munkáltatói szándéknak megfelelően a személyi fizetések dzsungele érvényes. Ma 1.265 önkormányzati hivatalban, 27.455 Fő dolgozik. Ebből csaknem 50%, 13.295 fő részesül személyi bérben.
A szociális dolgozók érdekében a követeléseinket fenntartjuk, ugyanis az elmúlt év keresetnövelését az infláció megette. A miniszterelnöknek címzett videó üzenetben emlékeztettük a kormányt arra, hogy végveszélyben a szociális ellátás. Az alacsony bérek miatt eddig is rekord szintű volt az elvándorlás, ezt csak fokozza a közoktatásban, illetve az egészségügyi szakdolgozók számára ez évben megvalósult bérfejlesztés.
Az MKKSZ belső helyzetét nehezítette és rengeteg munkát okozott az új tagdíjrendszerre történő átállás. Az elkövetkezendő időszakban meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a tagdíjfizetés változásának időszakában „eltűnt” tagjainkat aktivizáljuk és az MKKSZ tömegbázisát a korábban megtartott szintre hozzuk. Ezért is indítottunk az eddig tagszervező pályázatok mellett egy kéthónapos, május 1-től június 30-ig tartó „1000-rel erősítünk” egyéni motivációs tagszervező kampányt kiemelt ösztönzéssel.
Az elnöki beszámolót követően Tornyi Lajosné, a felügyelőbizottság elnöke véleményezte az MKKSZ gazdálkodását. A FEB elnöke megállapította, hogy az MKKSZ a 2023. évre kitűzött céljait teljesítette, úgy a bevételi, mint a kiadási oldalon. A gazdálkodásra jellemző volt a tervszerűség, visszafogottság és takarékosság. A FEB a 2023. évi gazdálkodást megfelelőnek tartja, szervezetünk pénzügyi helyzete – számviteli szempontból – 2023. évben kezelhető volt. A gazdálkodási szabályokat betartották, a könyvvezetés a számlarendnek, és a számviteli szabályoknak megfelelően folyik. A beszámoló szakmai és szöveges része világos, áttekinthető, valós képet ad az MKKSZ gazdálkodásáról és vagyoni helyzetéről. A FEB álláspontja szerint az MKKSZ gazdálkodása hosszabb távon is biztosítottnak látszik, de továbbra is célként a taglétszám növelését napirenden kell tartani. A 2024. évi központi költségvetés tervezése során a korábban meghatározott módszereket meg kellett változtatni. A törvényi változás, a (munkáltató általi tagdíj levonás megtiltása) az új egyéni tagdíjfizetési rendszer kialakítása, a befizetések bizonytalansága, nagyon behatárolja a tervezés lehetőségét. A bevételi oldal legfőbb forrása a tagdíj, ezért a gazdálkodás mozgásterét szigorúan meghatározza ennek alakulása.
A beszámolókat követő hozzászólásokban a nyugdíjas rétegszervezetről, az 1000-rel erősítünk kampány fontosságáról és a védőnők helyzetének elmúlt évi romlásáról volt szó. Ezután az elnökség beszámolóját a választmány elfogadta.
Dr. Marosi János
