Nógrád megye után Budapesten emelkedtek a legkisebb mértékben a nettó átlagkeresetek Magyarországon az idei első negyedévben 2022. I. negyedévéhez viszonyítva. A KSH adataiból azonban látszik, hogy a kép csalóka, hiszen a béremelést forintra váltva nem olyan kétségbeejtő a helyzet a fővárosban - persze, a budapesti bér így is minden volt, csak nem inflációkövető, de ez sehol nem volt jellemző az országban, sőt. A drágulás idén az első negyedévben végig 25 százalék feletti volt, ezzel szemben egyetlen megyében sem nőttek ennyivel a bérek egy év alatt. Még a legjobb Győr-Moson-Sopron is csak megközelíteni tudta a pénzromlás mértékét. Megnéztük azt is, melyik nemzetgazdasági ágak dolgozói kapták az országban a legnagyobb béremelést, és kiknek csökkent a fizetése. A közszolgáknál drasztikus bércsökkenés látható, ám árnyalják a képet a tavaly év elején kiosztott jutalmak, amik némileg torzítják a statisztikát. Ugyanakkor a szakszervezet szerint ennek ellenére is nagy a baj a több mint 600 ezer embert foglalkoztató közszférában, ők legalább 10-15 százalékos reálbércsökkenéssel számolnak ebben az időszakban.
Nógrád megye után Budapesten emelkedtek a legkevésbé a nettó átlagkeresetek Magyarországon az idei első negyedévben 2022 azonos időszakához viszonyítva (a közmunkásokat is beleszámítva) - derült ki a KSH adataiból. A statisztikai hivatal szerint 2023. I. negyedévében mind a nettó, mind a bruttó átlagbérek országosan 11,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.
Ezzel szemben Nógrádban átlagosan 7,1 százalékot emelkedtek a nettó átlagbérek, Budapesten pedig 7,6 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Emellett Szabolcs-Szatmár-Beregben, Tolnában és Csongrád-Csanádban is 10 százalék alatt volt a nettó keresetek emelkedése.
A legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopronban nőttek a fizetések, 20,4 százalékkal, Ezt követi jócskán lemaradva Pest megye 16,4-gyel, és Komárom-Esztergom 15,2-vel. 8 megyében ugyanakkor legfeljebb 2,5 százalékkal haladta meg a béremelkedés az országos átlagot.
Mindez még akár jól is hangozhat, ám az infláció márciusban, az első negyedév végén 25,2 százalékos volt, azaz összességében még legnagyobb emelkedést produkáló megyékben dolgozóknak is jócskán csökkent a fizetésük reálértéke. Sőt, mint emlékezetes, az infláció az év első negyedében minden egyes hónapban 25 százalék feletti értéken volt Magyarországon.
Adalék a bérmatekhoz, hogy egyébként (már-már szokás szerint) Budapesten voltak a legmagasabbak a nettó átlagkeresetek az országban az első negyedévben, az érték több mint 444 ezer forint volt. Úgyhogy a fővárosi fizetések amúgy is magasabb bázisról indulnak, így ezek esetében az év/éves emelkedés bár százalékban kevésnek tűnhet, de forintban kb. 33 ezret jelent.
Persze, ez annyira nem vigasztalja a budapestieket, hiszen összességében nem követték le a fizetéseik az inflációt, de még az országos átlagos emelkedést sem. Az alábbi ábrán a megyei átlagos nettóbéradatokat visszafejtve kiszámoltuk, hogy forintra mennyivel nőttek a fizetések átlagosan az egyes hazai megyékben. Ebben az összesítésben Budapest már nem az utolsó előtti, hanem a 12. a sorban.
Ezalatt a béremelési százalékos toplista végén, a főváros közelében elhelyezkedő megyék közül Nógrádban kevesebb mint 20 ezer forinttal emelkedtek a nettó átlagfizetések, és Szabolcsban is épphogy valamivel több mint 22 ezerrel. A listát Győr-Moson-Sopron vezeti, ahol több mint 81 ezer forinttal emelkedtek a nettó átlagkeresetek.
Ők kapták meg legalább az inflációkövető emelést
Megnéztük a KSH több száz adatot tartalmazó táblázatában, hogy pontosan melyik megyében, melyik nemzetgazdasági ágban dolgoznak azok a magyarok, akiknek nem csökkent a reálbére az első negyedévben: azaz legalább 25,2 százalékkal emelkedett a bérük, nem ette meg az egész keresetnövekedést ahogy van az infláció.
Hát, a kép nem valami fényes. A több mint 400 sort számláló táblázatban mindösszesen 29 ilyet találtunk.
Az adatok alább táblázatba szedve is böngészhetők, a statisztika szerint a legnagyobb mértékben azoknak nőtt az átlagfizetése (77,4 százalékkal), akik a "bányászat-kőfejtés" ágban dolgoznak Hajdú-Bihar megyében, ezen belül a szellemi dolgozók fizetése 122,1 százalékkal növekedett - ez az adat minden bizonnyal összefüggésben van a megyében zajló óriási ipari beruházásoktól.
A legalább nem csökkenő, de átlag alatti, azaz a 2022. I. negyedévhez viszonyítva 100 feletti, de 111,1 alatti indexet mutató ágazagtok között felbukkan az oktatás és a "művélszet, szórakozás, szabadidő" is, valamint a humánegészségügyi, szociális ellátás.
9 hónapja zuhannak a reálbérek Magyarországon
A KSH legfrissebb, májusi béradatai szerint Magyarországon a reálkeresetek 3 százalékkal csökkentek, azaz ennyivel ért kevesebbet abban a hónapban a fizetésünk, mint egy évvel korábban. Ugye, a reálbér azt jelenti, hogy egy havi munkabérből mennyi terméket tudunk megvenni a boltokban, szolgáltatást tudunk igénybevenni, úgyhogy az érték a béremelkedések mellett nagyban függ a fogyasztói áraktól is.
Márpedig 2023-ban mindeddig 20 százalék feletti volt az infláció minden egyes hónapban (az első negyedévben ugye, 25 százaléknál is magasabb. A legfrissebb adatok egyébként pont ma érkeznek a KSH-tól, de meglepő lenne egy drasztikus bezuhanás. Visszatérve a hazai reálkeresetekre:
az adatok szerint tavaly szeptember óta idén májusig bezárólag minden egyes hónapban kevesebbet ért a havi fizetés itthon, mint egy évvel korábban.
Februárban egy drasztikus, 19 százalék feletti zuhanás is volt, de ez többek között a már említett jutalommal magyarázható, amit 2022 elején kaptak mások mellett a rendvédelmi dolgozók. A KSH szerint ha ezt a tényezőt kivesszük a képletből, akkor "csak" 8 százalékos mínuszban lettek volna a reálbérek abban a hónapban. Persze, az összképen ez sem sokat javít.
Mikor érhet többet a fizetésünk a boltban?
És mik a kilátások az év hátralévő részére? Ha és amennyiben a bérdinamika változatlan marad Magyarországon (havonta 15-18 százalékkal nőnek a fizetések az előző év azonos hónapjához képest), és az infláció az év végére valóban mérséklődik, akkor talán 2023 utolsó hónapjaiban már többet érhet az átlagfizetés is a boltok kasszáinál.
Persze, ez többismeretlenes egyenlet, hiszen ha a forint árfolyama például tartósan elszáll az euróval szemben, vagy a megugró üzemanyagárak szép lassan áttételeződnek a hazai gazdaságba - például drágábban jut el az áru a boltokba -, akkor az még jócskán bekavarhat a képbe. De ez már egy másik cikk témája.
Forrás: Pénzcentrum