Az MKKSZ Országos Választmánya május 20-án ülést tartott a Róna utcai székházban. A testület tájékoztatást kapott az elnökség tartalmi munkájáról, a 2022. évi gazdálkodásról, a 2023. évi költségvetésről. Boros Péterné elnök szóban kiegészítette az írásos beszámolót, melyet a testület elfogadott. Külön állásfoglalás született az MKKSZ konföderációs kapcsolatáról. Sor került az SZMSZ módosítására és az MKKSZ választási szabályzatának elfogadására, majd az Országos Nyugdíjas Tanács és a Fiatalok Képviselete együttműködési Megállapodásának ünnepélyes aláírására. A tanácskozás után a fotópályázat nyerteseinek díjazására került sor.
Zseli Imre OV elnök pontosan 10 órakor nyitotta meg az ülést. Az ülés elején az Országos Választmány egyperces néma felállással emlékezett meg a váratlanul elhunyt Sipos Lászlóról, aki az elnökség tagja és az Közterület-felügyeleti OSZT elnöke volt, Kordás Lászlóról, aki a MASZSZ korábbi elnöke volt, és Kakuk Jánosról, aki az MKKSZ jogelődje a TIDSZ alapítója és a Pénzügyi ellenőrző bizottság tagja volt.
Boros Péterné az írásbeli beszámolókat, melyek összesen mintegy 100 oldalnyi információt tartalmaznak, szóban egészítette ki. Az Elnökség munkájáról elmondta – kiegészítve prezentációs bemutatással is –, hogy a működése megfelelt az alapszabálynak és a jogszabályoknak. Az üléseken az állandó napirendeken kívül 31 önálló előterjesztést tárgyaltunk és 35 határozatot hoztunk. Az elnökségi ülések dokumentálása minden tekintetben szabályos, a határozatok az MKKSZ honlapján megtekinthetőek. A működésünkről 175 alkalommal jelent meg információ a médiában. Ennek alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy jelen vagyunk a közéletben. Az MKKSZ gazdálkodása biztonságos, de a növekvő – inflációból adódó – terheket igen nehéz követni a csökkenő bevételekkel. Működésünk ezért igen takarékos. A kétségtelenül figyelmeztető éves költségvetési helyzetet kedvező irányba befolyásolja a hosszabb távra érvényes vagyongazdálkodás. Fontos számunkra, hogy az MKKSZ vagyonértéke megmaradt!
A közszféra helyzetéről kiemelte, hogy a kormányzat szemében, – társadalmi fontosságával ellentétben – az elmúlt évtizedben minden kétséget kizáróan igen jelentősen leértékelődött a közszektor. Változatlanul kb. 25 %-kal alacsonyabb a közszféra átlagkereseti mutatója, mint amit a KSH adatai tartalmaznak, és óriási területi különbségek vannak Magyarországon a közszolgálati bérezésben. Visszatért a múlt a közszolgálatban. A törvényi bérgaranciák hiánya miatt (az életpályatáblák kiiktatásával) a nők és a férfiak díjazása között újból kialakult a különbség lehetősége, pedig az egyenlő díjazás követelményét az Európai Unió működéséről szóló szerződés rögzíti.
Külön súlyos gondot jelent az, hogy teljes körű a kiszolgáltatottság, nincs érdemi bértárgyalás, viszont van több, mint 30 féle bérrendszer és – sajnos a szakszervezeti konföderációk vezetői is tehetnek arról, hogy még mindig – nincs diplomás minimálbér. Már tavaly nyáron elkezdtük a jelentős bérkiigazítás követelését, 20 %-ot 2022. július 1-től, vagy 13. havit decemberben, és miután erre a kormány nem reagált, 2023-ra követeltünk 25 %-os emelést. Ezekhez a követelésekhez nem kaptunk konföderációs támogatást. A sztrájk követeléseinket a kormányzati, az önkormányzati és a szociális területen ma is érvényesnek tekintjük. A helyzetet jól jellemzi, hogy a 2008 óta hatályos 38.650 Ft-os illetményalapot ma már 165.600 Ft-ra kellene emelni, mert ez eredményezne a jelenlegi 1,79-es szorzóval garantált bérminimumot. Vagy a 1,79-es szorzót kellene 7,67-es re emelni. Lenne mód a változtatásra. Jó példának tartjuk az országgyűlési hivatal köztisztviselőire irányadó rendelkezéseket. Az a szabály, hogy a tárgyév március 1-étől a következő év február végéig terjedő időszakra állapítja meg az illetményalapot. Annak alapja a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset összege. Ez automatikusan figyelembe veszi az inflációt és tartja a bérarányokat, és elismeri a nők és férfiak egyenlő bérezésére vonatkozó irányelvet is. Ezt központi forrásból kellene biztosítani. A jobb körülmények eléréséért viszont küzdeni kell, minden eddigi kedvező változás kizárólag érdekvédelmi harc eredménye. Tehát van értelme a küzdelemnek, de az eddigiekhez képest kellenek más eszközök és kell a tömegtámogatás is.
Kosztolányi György, elnökségi tag adott tájékoztatást a konföderációs kapcsolatokról. Az elnökség felkérésére egy eseti bizottság alakult, mely megvizsgálta a SZEF-fel való kapcsolatot. A több heti munka eredményként megállapították, hogy a SZEF-fel való együttműködés a mélyponton van. Az MKKSZ elkötelezett a szakszervezeti összegfogás, együttműködés, és szolidaritás eszméje és gyakorlata iránt, a SZEF éppen ebben nem együttműködő, gátolja az MKKSZ törekvéseit. Javaslat készült egy állásfoglalás kiadására, mely nyilvánosságra hozatalára később kerül sor.
Tornyi Lajosné, a FEB elnöke véleményt mondott az Elnökség beszámolójáról, a 2022. évi mérlegbeszámolóról és a 2023. évi költségvetésről. A Felügyelőbizottság feladata, az MKKSZ szerveinek ellenőrzése, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és az OV és kongresszusi határozatok végrehajtásának, betartásának vizsgálata. Elmondta, hogy az elnökség a jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelően működött. Az elnökségi ülések minden esetben határozatképesek voltak, a határozatok a többségi elv alapján születtek. Az elnökség összehívása és az írásos előterjesztések szabályosak voltak. Minden ülésről tájékoztatás történt az MKKSZ honlapján. Az elmúlt évi gazdálkodásról megállapítható, hogy – az ismert nehézségek ellenére – a gazdálkodás pénzügyi szempontból biztonságos volt. A tervszerűen ütemezett kifizetések miatt likviditási gondok nem jelentkeztek. A bevételt döntően a tagok által önkéntesen fizetett tagdíjbevétel biztosítja. A szervezet működőképességének fenntartását, biztosítását csak komoly takarékos gazdálkodással lehetett megvalósítani. A felügyelőbizottság a 2022. évi gazdálkodást eredményesnek tartja, a pénzeszközök felhasználása takarékosan és célszerűen történt. A központ vonatkozásában a gazdálkodási szabályokat betartották, a könyvvezetés a számlarendnek és a számviteli szabályoknak megfelelően folyt. A beszámoló részletes indoklása, elemzi a tagdíj bevétel alakulását. A tagszervező kampányok, szakszervezeti akciók helyben hoztak eredményeket, de országosan érzékelhető növekedést nem eredményezett. A másik fontos célkitűzés a szervezet működőképességének fenntartása, biztosítása. Ezt csak komoly takarékos gazdálkodással lehetett megvalósítani. A 2023. évi költségvetés – a tervezéskor meglévő ismeretek birtokában, – reális és ennek megfelelően kerültek kialakításra a költségvetés fő számai. Egyetért az óvatos visszafogott tervezéssel, és azzal, hogy az előző évi tényszámok ismeretében került meghatározásra az éves költségvetés. A gazdálkodás egyensúlya csak a szigorú körültekintő intézkedésekkel tartható fent, mivel az elmúlt évek során kisebb-nagyobb mértékben, de szükség volt a tartalékalap felhasználására. A költségvetés reális és megvalósítható.
A vitában dr. File Beáta alelnök arról beszélt, hogy a szakszervezeti munka igen nehézzé vált, tisztelet annak, aki ezt vállalja. Az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak, folyamatosan vonják el a hatásköröket. Az állami támogatás csökkenése, az elvonások, a jogszabályi korlátozások mind csökkentik annak lehetőségét, hogy a béreket és a juttatásokat emeljék. Nem érti a kormány, hogy a törvényben rögzített bértáblához hozzá kellene nyúlni. Az országos érdekegyeztetés nem működik, megalázó a színvonala. Úgy látja, hiányoztak a szövegértési órákon a kormányzati szereplők. Benyújtottunk javaslatokat, és látjátok, miket műveltek. 10 %-kal csökkentik a minisztérium létszámot, hogy plusz bért adjanak vagy a felső határát emelik a kormánytisztviselői illetménytáblának és az alsót nem! Nem adjuk fel, a követeléseinket folyamatosan mondani fogjuk. Kuczman Anna, az elnökség tagja és az MKKSZ Budapesti Védőnői Szervezetének elnöke, a védőnők jelenlegi helyzetéről adott tájékoztatás. Jelenleg a védőnők munkáltatója néhány kivételtől eltekintve önkormányzat, vagy önkormányzat intézménye, de egy új törvény értelmében 2023. július 1-től a védőnők munkáltatója a vármegyei kórház lesz. Az átszervezéssel sérül az egyes védőnői szolgálatok önállósága, finanszírozása, hétköznapi működése. Kiszolgáltatottá válhat a kórház gazdasági helyzetének, vezetésének, akár helyi munkaszervezési problémáinak is. Aggályos, hogy a kolléganők többsége jövedelemcsökkenést fog elszenvedni, mert egyrészt a másoddiploma elismerése a jövőben bizonytalan, illetve jövőben nem kapják majd a béren kívüli juttatásokat. Sajnos az átszervezés hírére néhány önkormányzat a kolléganők szolgálati lakásbérleti szerződését is felmondta. Levelezünk, kérdezzük a kormányt a jövőről, de semmitmondó válaszok jönnek. Ez a kormány nem tárgyal! Az önkormányzatok is mellénk állnak, és a TÖOSZ is követeli ennek a jogszabálynak a korrekcióját. Farkas Andrea elnökségi tag a tagszervezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Az MKKSZ tagtoborzó pályázata folyamatosan meg van hirdetve, jelenleg a pályázatot teljes mértékben MKKSZ finanszírozza. Volt idő, amikor a SZEF által működtetett pályázatok is voltak, de jónéhány éve a SZEF nem támogatja ezt. A pályázat általában egy éves időtartamot ölel fel, lehet új szervezetek alapításához, de a meglévő szervezetek bővítéséhez is, lehet már 5 főtől is pályázni. A megnyert összeget közösségépítésre lehet felhasználni. Hetényi Ferencné Földhivatali küldött elmondta, hogy az utóbbi 4 évben a SZEF rendezvényein ő képviselte az MKKSZ-t. A SZEF új vezetésének 2019-ben történő megválasztása után meglehetősen ellenséges volt a hangulat. Egyre kevesebbet beszélgettünk egymással. Az első két évben a rendezvényeken még volt hozzászóló, némi vita, ez az utóbbi időben teljesen megszűnt. Az írásos anyagokat kész ténynek kell tekinteni, abban csak stilisztikai hibát lehet javítani. Az utolsó szövetségi tanács ülésén felvetette valaki az alapszabály módosításának hiányát. Erre az volt a válasz, hogy ez folyamatban van, majd elkészül. Erre 4 év nem volt elég. Az idei rendezvényeken a szövetségi tanács ülésén és a SZEF kongresszusán alig vettek részt annyian, hogy szavazóképes legyen. A SZEF beszámolóiban nincs semmi más, mint hogy évenként egy-két OKÉT ülésen részt vesznek, kapcsolatot tartanak a külföldi partnereikkel, és hogy milyen tanfolyamokat tartottak. Effektív szakszervezeti munkáról nemigen szól a beszámoló. A média megjelenésük elenyésző, nem látni őket a tv-ben. A SZEF elnöke azzal sem ért egyet, ha egy tagszervezet az utcán akciózik. Nem is volt látható ezeken az elmúlt években. Millián György Budapesti elnök arra emlékeztetett, hogy hajdanán a járásoktól is folyamatosan vették el a hatásköröket és tették át a tanácsokhoz. Majd megszüntették a járásokat 1983-ban. Most pedig az önkormányzatoktól veszik el folyamatosan a hatásköröket, és teszik át a kormányhivatalokhoz, vagy – mint a védőnők esetében – a kórházakhoz. Szerinte az önkormányzatok nagy bajban vannak. Majd utalt arra, hogy hajdanán, például 1999-ben a Kossuth téren a SZEF több tízezres tömegdemonstrációt szervezett, az utóbbi időben a rendezvényekről viszont eltűnt. Gozman Józsefné, az ONYT elnöke elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy a kormány saját törvényeit tartsa be. Jogszabálymódosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjemelés feleljen meg az inflációnak, tehát a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen. Jogsértés történt, hiszen a kormánynak visszamenőleg 2021-re pótolni kellene az elmaradt 0,3 %-ot, és 2022-re 1,2 %-ot, ezzel 1,5 %-kal emelni kellett volna a nyugdíjakat és erre kellett volna a 2023-as emelést rátenni. Erre nem került sor – sőt erre a kormány nem is reagált. Azt kértük, hogy ez kerüljön be a nyugdíjtörvénybe, ha az éves infláció jelentősen meghaladja a tervezett inflációt, akkor kerüljön sor évközi korrekcióra, és ha a novemberi korrekcióval számítottnál is magasabb lesz az infláció, akkor a következő év elején az egészítsék ki. Vissza kell állítani a járulékplafont, mert nagyok a különbségek a nyugdíjak között. Javítani kell az egészségügyi ellátást és a szűrések gyakoriságát, csökkenteni kell a hosszú várakozási időt – bár ez az aktív dolgozókat is érinti. Az idősek otthonához is jobb hozzáférés kell. Nemrég a Nyugdíjas parlament egy ötletet hozott nyilvánosságra a jövő évi 13. havi juttatás terhére történő előleg felvételre, de nem értünk egyet Ez szakmailag is hibás és nem megoldás a problémákra. Végül kiemelte, hogy fontos a fiatalok és az idősek közötti párbeszéd és a tapasztalatcsere.
Boros Péterné néhány szóban reagált a vitában elhangzott gondolatokra, majd az Országos Választmány elfogadta az Elnökség beszámolóját, a konföderációs kapcsolattal kapcsolatos javaslatokat és az állásfoglalást.
A MKKSZ Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) egyes szabályainak módosítására és az MKKSZ Választási Szabályzatára tett javaslathoz dr. Marosi János, a Szervezési és Ügyrendi Bizottság vezetője mondott kiegészítést. Az SZMSZ módosítására legutóbb 2019 májusában került sor. Azóta módosult 2021-ben az Alapszabály, születtek új törvények és felmerült néhány módosítási javaslat is. A javasolt SZMSZ módosítás nem nagy terjedelmű, mindössze 13 javaslat 4 oldalon, magyarázattal együtt. Az SZMSZ-ben utalni kellett a vármegyére, pontosítottuk az elnökség határozatképességét, szigorítottuk az alapszervezet fogalmát, bekerültek méltányossági javaslatok, valamit készpénzt és ingatlanvagyon védő vagyonvédelmi szabályok. A választási szabályzat elkészítését az MKKSZ Alapszabályának 2021. szeptember 28-ai módosítása írta elő. Ennek a végrehajtására került sor most. A választási szabályzat arra a több évtizedes tapasztalatra épít, ami a számtalan választás során az MKKSZ-ben összegyűlt. A szabályzat tartalmazza az alapszabályban, az SZMSZ-ben és a kongresszusi ügyrendekben szereplő szabályokat. A jelölési és a választási szabályok egy szabályzatba kerültek, ezzel is segítve az MKKSZ vezető szerveinek választását. Az alapszervezeti választásokhoz viszont továbbra is rendelkezésre áll egy részéletes választási útmutató.
Miután az MKKSZ alapszabálya szerint a Felügyelőbizottság köteles az Országos Választmány elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját az Országos Választmány ülésén ismertetni, Tornyi Lajosné FEB elnök elmondta az álláspontjukat. A javaslat reagál a 2019 óta bekövetkezett jogszabályi változásokra és figyelembe veszi a 2021-ben történt alapszabály módosítást. Az elmúlt időszakban felmerült egyéb javaslatok is támogathatóak, különösen a vagyonvédelemre vonatkozóak. A választási szabályzat elkészítésének eredményeként a jövőben – választás esetén – nem lesz arra szükség, hogy az OV vagy a Kongresszus ügyrendje a választási szabályokra kitérjen. A Választási Szabályzatot áttekinthetőnek és kellően részletesnek tartják. Véleményük szerint alapos, körültekintő munka. Mindkét előterjesztést elfogadásra javasolta, ennek nyomán a választmány el is fogadta a javaslatokat.
Ezután az MKKSZ Országos Nyugdíjas Tanácsa, és az MKKSZ Fiatalok Képviselete Együttműködési Megállapodásának ünnepélyes aláírására került sor. Az aláírók: Gozman Józsefné MKKSZ ONYT elnök, Boros Péterné MKKSZ elnök, Szokolai Róbert MKKSZ Fiatalok Képviselete elnöke voltak. A Megállapodás megtalálható ITT.
Az Országos Választmány ülésének zárásaként a „Körülöttünk a világ” címmel hirdetett, az MKKSZ Országos Nyugdíjas Tanácsa által szervezett fotópályázat eredményhirdetésére került sor – erről külön cikkben adtunk tájékoztatást.
Dr. Marosi János