Újabb körrel folytatódhat a közszféra béremelése a központi és területi kormányzati szerveknél, de nem jár majd mindenkinek automatikusan, közben pedig módosul a kormánytisztviselői bértábla is - olvasható a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) hétfő késő este megjelent közleményében, amelyből az is kiderül, hogy a béremelés fedezete nem más, mint a minisztériumi álláshelyek megszüntetése.
A közlemény kiemeli: a kormány úgy döntött, lehetőséget teremt arra, hogy - a közszférában dolgozó orvosok, ápolók, pedagógusok, rendőrök, katonák után - a központi és területi kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők és szakmai vezetők bére is emelkedjen.
A közszolgálati szakszervezetek kezdeményezésre indított többhetes szakmai egyeztetéseket követően módosul a kormánytisztviselői bértábla, az erről szóló rendelet hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben - tudatták.
Hozzátették, a béremelés sem a minisztériumokban, sem a kormányhivatalokban nem automatikus, hanem lehetőség a munkáltatók részére. A minisztériumi és a kormányhivatali tisztviselőkre vonatkozó bértábla részben eltér, a rendelet a tisztviselő besorolási fokozatától függően az illetmény alsó és felső határát állapítja meg, a pontos összeget a munkáltató határozhatja meg - ismertette a KTK.
A kormány úgy biztosítja a minisztériumi kormánytisztviselői béremelés fedezetét, hogy elrendeli a minisztériumi álláshelyek 10 százalékának elvonását, és az ezáltal felszabaduló bértömeg fordítható béremelésre. Mindezt a kormány a háborús helyzetre hivatkozva teszi meg.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy leginkább a betöltetlen, üres minisztériumi álláshelyek bérfedezetét fordíthatják béremelésre, tömeges elbocsátás nem várható
- olvasható a közleményben. Hozzátették azt is, hogy a kormány szem előtt tartja a költségvetés egyensúlyát.
Érdekes lenne látni a bejelentés legfontosabb vonatkozását, nevezetesen, hogy összességében mi az elbocsátások és a béremelések eredője, vagyis a költségvetésre gyakorolt nettó hatása milliárdokban és a GDP százalékában kifejezve. Ha abból indulunk ki, hogy - ahogyan a napokban megjelent több cikkünkben is beszámoltunk róla - sem az idei, sem pedig a jövő évi költségvetéssel nincs minden rendben, akkor azt feltételezhetnénk, hogy a hétfő esti - igencsak szokatlan időpontban megjelent - kormánydöntés elsődleges célja mégiscsak a spórlás, a büdzsé egyensúlyának javítása érdekében. Ez alapján pedig nem zárható ki, hogy az elbocsátásokkal és munkahelyek megszüntetésével a kormány többet takarít meg, mint amennyit a béremelésekre pluszban ráfordít (mindez tartós, éveken áthúzódó hatással rendelkező költségvetési kiigazítást jelentene).
A pedagógusok béremelését az év elején előlegezte meg a kormány, akkor 10 százalékkal emelkedett a tanárok bére és ahogy megkapja Magyarország az uniós forrásokat januárig visszamenőleges, több éves béremelés következik, és 2025-re a tanárok átlagbére 800 ezer forintra emelkedik - áll a tájékoztatóban.
Úgy folytatták, hogy az orvosok bére - szintén többéves béremelési program keretében - legutóbb januárban 11 százalékkal emelkedett, az ápolók pedig júliustól számíthatnak további 18 százalékos béremelésre. A rendőrök, katonák, tűzoltók bére is már több ütemben emelkedett az elmúlt években, legutóbb tavaly szeptemberben, a következő béremelésük 2024 januárjában lesz - emlékeztetnek.
Forrás: Portfolio