"Jogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak emelése feleljen meg az inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen! Ennek megfelelően további 1,5 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat!" - írja nyilatkozatában a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET).
Az alábbiakban a NYUSZET nyilatkozatát változtatások nélkül közöljük.
"Jogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak emelése feleljen meg az inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen! Ennek megfelelően további 1,5 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat!
A kormány évek óta jelentősen alulbecsüli a fogyasztói áremelkedés ütemét, ennek következtében nehéz helyzetbe hozza a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat és különösen az alacsony jövedelműeket. Az év közbeni nyugdíjkorrekció részben helyreállítja a törvényes állapotot, de azon az áron, hogy a nyugdíjasok hónapokig hiteleznek a költségvetésnek. Már 2021-ben úgy zárult az év, hogy a nyugdíjak nominális értékének éves emelése 0,3%-os reálérték-csökkenést eredményezett. 2022-ben – elfogadva a kormány számítását – 14%-kal emelkedett a nyugdíjak nominális értéke, míg a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex 15,2% volt, vagyis a nyugdíjak reálértéke a múlt évben is csökkent. A jelenlegi nyugdíjak tehát 1,5 százalékkal alacsonyabbak, mintha a nyugdíjak 2021-22-ben a tényleges inflációnak megfelelő mértékben növekedtek volna.
A hibás prognózis nyugdíjasokat hátrányosan érintő következményei a nyugdíjprémium számításánál is tetten érhető. A kifizetést 4%-os GDP-növekedést feltételezve (0,5-es szorzóval) számolták ki, minek következtében a nyugdíjasok maximum 10.000 Ft-ot kaptak ezen a jogcímen. Valójában azonban – mint ahogyan a KSH bejelentette – a GDP 4,6%-kal bővült. E szerint 1,1-es szorzóval kellett volna számolni, ami maximum 22.000 Ft-os nyugdíjprémiumot jelent, vagyis a nyugdíjasokat ebben az esetben maximum 12.000 Ft veszteség érte.
Mindez összesen közel 100 milliárd Ft veszteséget okozott a nyugdíjasoknak, ami személyenként átlagosan közel 40 ezer forintot jelent évente.
A 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról tartalmazza a nyugdíjrendszer alapvető szabályait. A törvény 41.§ (3) bekezdése kimondja: „A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.”
Az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról csupán azt szabályozza, hogyan, milyen eljárással kell évente megemelni az öregségi nyugdíjakat, illetve korrigálni az esetleg keletkező eltéréseket. A törvény 62.§ (1) bekezdése szerint a nyugdíjakat „…az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.” A törvény (3) bekezdése szerint „Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.” A törvény (4) bekezdése ehhez hozzáteszi, hogy „…a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.” Év végi elszámolás, és ezáltal korrekció azonban nem szerepel a törvényben, noha a helyzet ugyanaz. A miniszterelnök is számtalan alkalommal hangoztatta a nyugdíjak reálértékének a megőrzését, amit nem lehet másképpen értelmezni, mint hogy a nyugdíjak emelése egyezzen meg az infláció tényleges mértékével.
A nyugdíjak reálértékének megőrzését becsületbeli ügynek tekintjük. A NYUSZET ezért elvárja a kormánytól, hogy – ígérete betartása érdekében – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításával – dolgozzon ki egy olyan mechanizmust, amely garantálja, hogy a nyugdíjak a tényleges inflációnak megfelelő mértékben emelkedjenek, vagyis ha a nyugdíjak emelése elmaradt a tényleges inflációtól, akkor tárgyév január elsejei visszamenőleges hatállyal pótlólagos emelésre kerüljön sor! Ezt az intézkedést már az eddigi elmaradás korrekciójára is alkalmazni kell 2022. január elsejei hatállyal. Ugyanilyen módon módosítani kell a nyugdíjprémiumra vonatkozó törvényi szabályokat is!
Az alacsony nyugellátásban részesülők helyzetének javítása érdekében megismételjük két korábbi követelésünket:
- közölte a a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa.
Forrás: Pénzcentrum
Nem az a probléma, hogy az unió 27 országából hátulról kullogunk a sorban, hanem az, hogy úgy kullogunk hátulról, hogy közben finnországi árakat fizetnek meg az emberek. „Óriási szakadék lett egy év alatt, úgy kinyílt az olló az alacsony kereset és a borzasztó árak között, hogy ezt nem lehet megfinanszírozni”- mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
618 ezer embernek, aki közszolgálatban áll, egy ilyen mértékű infláció és áremelkedés mellett a kormány azt mondja, hogy nincs pénz – emlékeztetett. „Etikus, hogy aki már megkapta a fizetésemelését az mondja ezt annak, aki 195 ezret keres, hogy neked már nem jut? Azt mondták, érzékelik, hogy szükség lenne a kereset emelésére, de jelenleg nem látják ennek forrását. A válaszban mindent elutasítottak, tehát "nulla ajánlatuk volt".”
Foglalkoztatni csak annak szabad, akinek megvan a fedezete az alkalmazottak bérére – tette hozzá Boros Péterné.
A TELJES INTERJÚ IDE KATTINTVA TEKINTHETŐ MEG.
Átlagosan 15 százalékkal emelik a béreket a MÁV-Volán csoportnál – jelentette be a Vasutasok Szakszervezete. Úgy számolnak, a dolgozók többségének legalább annyit érhet a fizetése a boltokban, mint tavaly. Más állami alkalmazottak, a postások és a köztisztviselők viszont még mindig nem tudják, mennyiért dolgoznak idén. Nekik azt mondta a kormány, a rezsicsökkentésre kell a pénz.
Az irodalom, a színház, a közművelődés és a helytörténet megszállottja volt aktív éveiben, ám a kultúraközvetítésről nyugdíjasként sem mondott le. Légyen szó előadások vagy éppen kirándulások szervezéséről, ahol utastársai idegenvezetőként is megtapsolják. Tóth István, a nyugdíjas köztisztviselők egyesületének elnökhelyettese azt vallja: művészetek, szépirodalom és tudományos ismeretek nélkül lehet ugyan élni, de nem érdemes, ráadásul a szellemi frissesség némiképp eltereli a figyelmet a valós fizikai állapotról…
Január végén a Miniszterelnökség épületében tartották a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot, amelyen a kormány képviseletében Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Bordás Gábor közigazgatási államtitkár és Dukai Miklós önkormányzati államtitkár közvetítette a kormány álláspontját: egyelőre nincs pénz a kormány- és köztisztviselők béremelésére, noha az igények jogosságát elismerték.
Mély fájdalommal gyászoljuk Sipos Lászlót az MKKSZ Elnökségi tagját, az MKKSZ Közterületfelügyeleti Országos Szakmai Tanács Elnökét!
Az MKKSZ online rendszerén keresztül néhány kattintással taggá válhatsz, valamint tagdíjadat bankkártyával fizetheted.
FELHÍVÁS ADOMÁNYOZÁSRA
Segíts, hogy segíthessünk!
Közalkalmazottak és Köztisztviselők Egymásért alapítvány
számlaszáma 11742001-20038454
Az utalás bármikor megtehető
1%
Közalkalmazottak és Köztisztviselők Egymásért alapítvány
Az alapítvány adószáma:
18162558-1-42
TE ÉRDEKED
Az MKKSZ Csongrád-Csanád és
Bács-Kiskun megyei szervezete
Facebook oldala
Levélcím: 1149. Róna utca 87.
Telefon: (+36-1) 338-4002, +36-30 431-8433
Fax: (+36-1) 338-4271
E-mail: mkksz@mkksz.org.hu
Adószám: 19012528-1-42
Bírósági bejegyzés száma: 01-02-0001333