MKKSZ
Boros Péterné részére
Tisztelt Elnök Asszony!
Engedje meg, hogy pár mondatban leírjam, mint volt közszolgálati dolgozó, külföldre "menekülésem" okát.
Közszolgálati pályafutásom 2002-ben kezdődött. Ekkor még ért valamit a "köztisztviselő" megnevezés, erkölcsi és anyagi formában is. Volt előmenetel, büszkén vártam az átsorolásomat, mely fokozatokkal és plusz szabadsággal járt. Elképzeltem, majd mikor elérem a 25, 30 stb. jubileumi jutalmi időket, milyen jó lesz. Sajnos nem így lett. A változtatgatások, átszervezgetések, diplomás bér, ebédidő, szabadságok lefaragása mind mind elszomorítottak. Az anyagi, erkölcsi megbecsülés hiánya csak fokozódott.
Aki nem örököl, nincs biztos anyagi háttere, nem tud megküzdeni a mindennapok problémáival. Váratlanul elromlik a hűtő, egy nem várt családi tragédia. Nincs tartalék, nincs miből tartalékot képezni, az ember csak a folyószámla hitelkeretét pakolgatja és csak mínuszba megy. Hiába tanultam, szerettem a munkámat, lépnem kellett.






















