Két év után – a munkavállalói oldal többszöri kérése eredményeként– összehívta a kormány a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot. Az ülést a Miniszterelnökség földszinti tanácstermében október 15-én, szombaton tartották. A szabályok szerint a KÉF ülésen évente többször kellene egyeztetni a munkavállalók érdekében, erre szükség is lett volna.
Az ülést a kormány részéről Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg, a szakszervezeti oldal ügyvivője Fehér József (MKKSZ), az önkormányzati oldal ügyvivője dr. Gyergyák Ferenc (TÖOSZ főtitkár) volt.
Az első napirendet, mely a „kormányzati tájékoztatás a KÉF érdekképviseleti hatáskörébe tartozó szakmai területeken a 2022. évi keresetek alakulásáról, egyeztetés az állami és önkormányzati közigazgatási munkavállalók 2023. évi keresetéről” szólt, dr. Balogh Szilvia foglalkoztatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár egészítette ki. Felsorolta, hogy ebben az évben mely foglalkoztatási területek hány % béremelést kaptak. A KÉF hatáskörébe tartozó területeken, a kormányhivatalokban 10 %-os, a Kincstári dolgozóknál 12 %-os, a KSH-nál 30 %-os, a Közbeszerzési főigazgatóságnál 10 %, a NAV területén 5 %-os keresetemelés történt 2022-ben.
Fehér József (oldalügyivő) jelezte, hogy az írásos előterjesztés legvégén utalás történt arra, hogy 2022. december elején a 2023-as költségvetés átgondolását követően állhatnak majd rendelkezésre új információk a 2023-ra tervezett bérintézkedésekről. Kéri december elejére az egyeztetés érdekében a KÉF ismételt összehívását, erre ígéretet kap. Ezt a kérést dr. Gyergyák Ferenc (oldalügyvivő) is támogatta.
Boros Péterné (MKKSZ elnök) szükségesnek tart az egész közszférában egy 20 %-os, július 1-jétől hatályos kereset emelést, ezzel kellene az igen magas inflációt ellentételezni. Erről szó volt előzőleg megtartott OKÉT ülésen. Már az is pozitív, hogy ígéretet kapott, hogy a jelenlévő kormányzati vezetők ezt továbbítják a kormány részére. Szóvá tette, hogy nincs szó az önkormányzati dolgozók keresetének emeléséről, a 14 éve azonos 38.650 Ft illetményalap jövőre is változatlan. Sok helyen csak a garantált bérminimumot tudják kifizetni, ami egyet jelent az elszegényedéssel. Nincs forrás a béremelésre az önkormányzatoknál. Dr. Taskovics István (TBDSZ elnök) kifogásolta, hogy a társadalombiztosítás kimaradt a tájékoztatóból, hozzáteszi, hogy a 10 %-os kereset emelés ott is megvalósult. Viszont az infláció már elvitte az egészet. Elmondta, hogy 2011-ben akkora keresetcsökkenésük volt a közigazgatás átalakítása miatt, hogy csak 2018-ban érték utol a 2010-es állapotot nominálisan. Problémanként jelezte, hogy a munkavédelmi törvény számos rendelkezése hatályban van, csak a fűtésre vonatkozó 18 fokos rész változott. Így ebben nincs összhang, az emberi munkavégzéshez szükséges hőmérséklet nem változott, csak azért mert módosították a jogszabályt. Ha valaki a munkahelyén a hideg miatt beteg lesz emiatt, akkor az állam ennek ellátási költségeit köteles megtéríteni. Kifogásolta, hogy a teljes közigazgatás december 22 és január 6 között zárva lesz, lehúzzák a rolót. Ilyen még a Covid időszaka alatt sem volt. Amikor az emberek jönnének álláskeresési támogatást, nyugdíjat, családtámogatást intézni, nem lesz hova menni. A szabályok szerint a kormánytisztviselő nem vihet át a következő évre szabadságot, így rögtön elveszik 5 napja a 2023. évi szabadságából. Dr. Szabó Róbert Tamás (NAVOSZ elnök) jelezte, hogy náluk nem illetményemelés volt, hanem csak illetményharmonizáció, azaz nem mindenki kapott emelést. Gond, hogy az illetménysávok kiüresedtek, ezen változtatni kell. Dr. Cser Ágnes (Hetedik Szövetség elnök) elmondta, hogy az energiaárak emelkedése miatt intézkedéseket kell tennie a kormánynak, hogy a közszolgáltatások megmaradjanak.
Dr. Bordás Gábor (közigazgatási államtitkár) válaszában közölte, hogy a munkavédelmi jogszabály objektív előírása szubjektív módon megváltozott, 18 fokban is lehet dolgozni. Az igazgatási szünettel kapcsolatos jogszabály lehetővé teszi az eltérő munkavégzést, ha ezt a miniszter úgy látja. Minden ágazatnak megvannak a maga sajátosságai. A munkavállalót akár be is lehet rendelni munkavégzésre.
Boros Péterné elmondta, hogy a jogbiztonság elve fontos. A hőmérsékletet szakemberek állapították meg és a jogszabály három oldalú egyeztetéssel készült el. Ha egyeztetünk és ismerjük az okot, akkor elmondhattuk volna az álláspontunkat. Kérem, hogy egyeztessenek velünk, nem jó állapot, amikor évekig nem ül össze a KÉF. A munkavállalók véleményét idehozzuk, akkor is, ha tetszik, akkor is, ha nem. Dr. Cser Ánges azt kéri, ha veszélyhelyzet van, akkor se írogassák át a törvényeket, anélkül, hogy minket meghallgatnának. Hívjuk össze a szakembereket, és beszéljük meg, hogyan lehet megteremteni a munkavégzés feltételeit. A munkavállalói oldal is tud rugalmas lenni, mert lehet, hogy még sokkal rosszabb lesz a helyzet, de tárgyaljanak velünk. Dr. Bárdos Judit (BRDSZ elnök) kifogásolta, hogy a jogszabály előkészítésekor nem kérdezték meg a tűzoltókat és a rendőröket. Hidegben és hideg vízzel nem lehet mosakodni vagy melegedni, mikor az utcáról visszatérnek. Dr. Gyergyák Ferenc elmondta, hogy nem mindegy hogy valamiről tájékoztatást kapunk vagy valamiről tárgyalunk. Az egyeztetés akkor valódi, ha a törvénytervezetet benyújtás előtt tárgyaljuk. Tapasztaltuk, hogy anélkül születtek végrehajthatatlan jogszabályok is. Palich Etelka (Kormánytisztviselő Kar elnök) ismertette, hogy felmérték, mit tesznek a kormányhivatalok, több helyen melegedő helyiségeket alakítanak ki. Meg fogják azt is vizsgálni, hogyan lehet támogatni a munkavállalókat. Arra is törekszenek, hogy ennek a 72 ezer fős dolgozói körnek a takarékossági intézkedések minél kevésbé legyen hátrányosak. Lesznek átirányítások, ügyeleti rendszer, és nem lesz mindenhol leállás évvégén.
Dr. Bordás Gábor szerint nem hiszi, hogy sikeres lett volna az egyeztetés a 18 fokról. Az intézkedés azért volt sürgős, mert október 1-től kezdődött az új gázév, és ehhez akartak adni útmutatást. Születtek konkrét takarékossági intézkedések, melyet helyben kellett a valósághoz igazítani. Kedvező, hogy a magyar emberekben nagy a normakövetési hajlandóság, végre fogják hajtani az előírásokat. Rendkívüli helyzetben ez egy fordított egyeztetési folyamat, ez történt. Ha jelzést kapunk a problémákról, hajlandók vagyunk módosítani. Ma a jogszabály alkotás eltér a normálistól, ezt elismeri. Az is tény, hogy a különböző szervezeteknél más és más a megoldás. A jövőben igyekszenek időben egyeztetni.
Fehér József megerősítette, hogy fontos az egyeztetés, és örömmel veszi a kormányzat fogadókészségét. Boros Péterné felveti, hogy a munkanélküli ellátást legalább 5 hónapra kellene emelni, mert vidéken beindultak az elbocsátások, és legalább a telet ki kellene húzniuk. Dr. Gyergyák Ferenc utal arra, hogy jelenleg a jogalkotási törvény nem tartalmaz különleges jogalkotási rendet. Ehhez jogszabály módosításra lenne szükség. Az önkormányzatokkal kapcsolatban elmondja, hogy nagy gond, sok önkormányzat még szerződni sem tud a gázszolgáltatóval. Szabó Gellért (Faluszövetség elnöke) nem érti, miért nem kapnak olcsóbban gázt az önkormányzatok az MVM-től.
Dr. Bordás Gábor elmondta, hogy az MVM az egy gazdasági társaság, piaci módon kell működnie. A gáz ára a piaci folyamatok szerint alakul, kell a szerencse szerződéskötéskor. De megpróbálnak segíteni az önkormányzatoknak. Kérdésre elmondja, hogy hoztak egy rendeletet, amelynek értelmében mindenki érvényesíteni tudja a 25 %-os gázmegtakarítást, anélkül, hogy megszegné a szerződésben lévő úgynevezett alulvételezési határt, így nem kell olyan gázt kifizetni, amit nem is használtak fel. Szólt még arról, hogy szabályozták a végkielégítést is, hogy azzal ne tudjanak visszaélni se a felső vezetők, se a kormánytisztviselők. Az álláshelyi elismerés megszüntetéséről – válaszolva dr. Taskovics Istvánnak – elmondta, hogy többen igazságtalannak tartották, mert áthelyezéskor a kormánytisztviselő már kiesett a lehetőségből. Próbálta megvédeni ezt az elismerést, de nem sikerült. A testülethez való tartozást pedig a jubileumi jutalom már érvényesíti. Fehér József felvetésére, hogy ezzel „fürdővízzel a gyereket is kidobták”, nem ismerte el, hiszen megmaradt a jubileumi jutalom.
Boros Péterné azt kérte, hogy nem jó, ha egyeztetés nélkül változtatnak sok munkavállalót érintő jogszabályt. Lett volna mód egyeztetésre, hiszen az álláshelyi elismerés még életbe sem lépett. Megérthető a kormányzati indok, ha megbeszéljük, megvitatjuk. Ez az eljárás sérti a jogbiztonság elvét is. Dr. Cser Ágnes elmondta, hogy az államnak hűségre van szüksége, a munkavállalónak jogbiztonságra, a munkavállalók számítottak erre az elismerésre. Fontos a bizalom és a tisztesség, ezeknek az embereknek ez az elismerés jár. Palich Etelka megerősítette, hogy a kormánytisztviselők számos levelet írtak részére az álláshelyi elismerés megszűntetése miatt, de az is lehetséges, hogy ez okozhatott volna konfliktusokat is.
Fehér József a tanácskozás végén jelezte, reméli decemberben a 2023. évi közszolgálati bérekről lesz KÉF ülésen egyeztetés.
Dr. Marosi János