OKÉT 2021.12.03. Fehér József OKÉT Ügyvivő napirendi felvezetése
„Tisztelt OKÉT!
A Munkavállalói Oldal 2021. október 18-án – az Alapszabály előírásainak megfelelően – kezdeményezte a plenáris ülés összehívását.
A plénumra 4 téma megtárgyalását javasolta a következők szerint:
- napirendként kezdeményezte azt, hogy a 2021.06.20-ai ülésen elhangzott kérdésekre, indítványokra a Kormányzati Oldal adjon választ. Ez ügyben júliusban a Kormányzati Oldal küldött egy írásos választ, amellyel kapcsolatos észrevételeket augusztusban megküldtük a Kormányzati Oldalnak, és október 20-án e napirendhez küldtünk egy 12 pontos témavázlatot.
- napirendként kértük azt, hogy a Kormányzat készítsen tájékoztatót a 2022. évi bérfejlesztésekről, ezt a tájékoztatót most kedden megkaptuk. Azt is kértük, hogy itt a plénumon egyeztessünk a költségvetési intézmények alkalmazottainak 2022. évi keresetnöveléséről.
- napirendként a közszolgálati minimáltarifarendszer módosításáról kezdeményeztünk egyeztetést, amelyhez a kért időben november 24-én írásos előterjesztést küldtünk.
- napirendként a 2022. évi adótörvények módosításának hatásairól kezdeményeztünk egyeztetést.
A mai napra szóló meghívó javaslatunkból két téma tárgyalását napirendesítette.
Az általunk készített előterjesztést a közszolgálati minimáltarifarendszer módosításáról, és az adótörvények hatásainak egyeztetéséről.
Tekintettel arra, hogy egyéb napirend nem szerepel a mai napra szóló meghívóban, ezért a Munkavállalói Oldal, az általunk javasolt, de napirenden nem szereplő témákról a következő javaslatot teszi:
Azt javasoljuk, hogy az eredeti 1. napirend 12 témáját a Kormányzati Oldal – kérésünknek megfelelően – válaszolja meg írásban legkésőbb 2021. december 20-áig, vagy most tűzzünk ki egy határnapot ameddig a Kormányzati Oldal összehív egy újabb OKÉT plenáris ülést, amelyen kizárólag ezt a 12 pontos indítványt tárgyaljuk meg.
Az eredeti második napirendről való tárgyaláshoz minden feltétel adott. Azt javasoljuk, hogy a mai ülésnek ez legyen az első napirendje annál is inkább, mert mind a közszolgálati minimáltarifák módosításáról szóló indítványunk, mind pedig az adótörvények hatásainak elemzése szorosan kapcsolódik a 2022. évi bérintézkedésekhez.”
A 2022. évi bérintézkedésekhez kapcsolódó felvezetés
„Tisztelt OKÉT!
A hatályos Alapszabályunk szerint a közszolgálati alkalmazottakat érintő bérpolitikai intézkedéseket a döntés előtt itt ezen a plénumon kell egyeztetni. Rögzítsük, hogy a 2021. júniusi plénumon, amikor ennek igényét bejelentettük – a Kormányzati Oldal képviseletében azt közölték, hogy ez az egyeztetés majd akkor történik meg, ha a Kormányzat a konkrét intézkedések előkészítését megtette.
A Munkavállalói Oldal képviselői először Miniszterelnök Úr rádióinterjújából értesültek a tervezett intézkedésekről, illetve a Kormányzati döntések 2 nappal ezelőtt a Magyar Közlönyben kihirdetésre kerültek.
Egyeztetés sem itt az OKÉT-en, sem az ágazati érdekegyeztető fórumokon nem történtek.
A mai napon a bérintézkedések kapcsán a részletekről, és a végrehajtásról lehet tárgyalni, illetve arról, ami nem szerepel a Kormányzati döntésekben.
Tekintettel arra, hogy a bérintézkedések a közszolgálati alkalmazottak különböző szakmai csoportjait érinti, ezért a munkavállalói oldal úgy készült a tárgyalásra, hogy az egyes szakmai területeket érintő véleményeket külön szóvivő ismerteti.
Abban állapodtunk meg, hogy a megszólalás sorrendjében először Boros Péterné MKKSZ elnök a kormányzati és az önkormányzati közigazgatásban dolgozók bérezésével kapcsolatos helyzetet ismerteti.
A bölcsődei dolgozók bérfejlesztésével kapcsolatos álláspontot Szűcs Viktória SZEF alelnök, a SZEF képviseletében van jelen.
A kulturális terület bérügyeivel összefüggő álláspontot Dobrovics Orsolya KKDSZ elnök ismerteti.
A közoktatási bérhelyzetről Nagy Erzsébet a PDSZ ügyvivője (Gosztonyi Gábor PSZ alelnöke) fog beszélni.
Az egészségügyi bérügyben Toma Lajos a szóvivő.”
OKÉT 2021.12.03. – Boros Péterné hozzászólása a 2022. évi bérintézkedésekhez
„Tisztelt OKÉT!
Ahogyan az az ügyvivő felvezetésben is elhangzott, én elsősorban a kormányzati igazgatásban dolgozók és az önkormányzati köztisztviselők bérhelyzetével kapcsolatos helyzetről kívánok szólni.
Az eredeti kezdeményezésünk a 2021. évi keresetnövelésre is irányult.
De az az érdekegyeztető fórum a KÉF, ahol ennek pontos részleteit megtárgyalhattuk volna ebben az évben egyetlen alkalommal sem hívták össze - a mai napra ígért egyeztetést 2 nappal ezelőtt lemondták, ezért kénytelen vagyok most ezt itt elmondani.
A területi közigazgatással kezdem, a kormányzat által 2020-ra beigért 30%-os bérfejlesztés - a miniszterelnökség helyettes államtitkára által is elismert módon - mindösszesen 18 %-on valósult meg. Az élet azt igazolta, hogy mind bérpolitikailag, mind a munkaerőpiaci hatások szempontjából is súlyosan elhibázott intézkedés volt az, hogy a fejletlenebb régiókban működő kormányhivatalok dolgozóit azzal sújtották, hogy ugyanazért a munkáért, amit a fejlettebb régiókban dolgozók végeznek ők kevesebb bérfejlesztést kaptak.
2021-ben a területiközigazgatásban általános bérfejlesztés egy fillér nem volt. Ugyanakkor a minimum 5%-os infláció itt is igen komolyan érezteti hatását.
A megküldött tájékoztatóból azt tudhattuk meg, hogy 2022-ben sem lesz bérfejlesztés. A jegybank elnök nyilatkozata szerint is 5%-os infláció várható. A kollégák nevében kérdezem, két év alatt 10%-os reálkereset veszteség semmilyen kormányzati (munkáltatói) intézkedést nem igényel?
Az idő rövidsége miatt nem beszélek a létszámgazdálkodás ellentmondásairól, a létszámhiányról, a bértömeg elvonásról, a kényszerű kirendelésekről, a szabadság csökkentésről. A munkavégzés színvonalának csökkenéséről. Annyit meg kell említenem, hogy a bértömeggazdálkodás végleg megszüntette azt a lehetőséget, hogy a férfiak és nők alapbér megállapítására vonatkozó szabályok garantálják az egyenlőséget.
Az önkormányzati köztisztviselők bérszabályozását a Kttv. tartalmazza. 2022.01.01-től mind a középfokú végzettségűek, mind pedig a felsőfokú végzettségűek 38.650 Ft-os illetményalappal számított bértábláját ki lehet dobni a kukába. Lehet, hogy itt is ez volt a cél, mint a közalkalmazotti táblánál?
Kérdezem a Kormányzati Oldal képviselőit: rendben van az, hogy a 20 éves tegnap belépett kolléga nettó keresete 15%-kal magasabb lesz, mint a 40 éve ott dolgozó 60 éves 2 diplomás szakemberé?
A Belügyminisztérium hivatalos adata szerint még mindig van 3000 ember, akinek 14 év óta nem tudták növelni az illetményét, és a teljes önkormányzati közigazgatás most is arra számíthat, hogy általános bérfejlesztés nem lesz, a keresetet béremelés nem, csak az infláció érinti.
Ezt a helyzetet nem lehet a COVID következményének tekinteni. 5 éve harcolunk azért, hogy rendeződjön az önkormányzati köztisztviselők biztonságos kereseti pozíciója.
Alapvetően megváltozott a helyzet, amióta a kormány jelentős forrást von el az önkormányzatoktól. Az iparűzési adó 50%-ának elvonása nemcsak a köztisztviselők béremelését vitte el, de a többi önkormányzati intézmény működését is veszélyezteti. Már nem lehet oda mutatni, hogy oldja meg a köztisztviselők esetében a munkáltató az emelést. Mert nincs már miből!
Ennek a helyzetnek a következtében az önkormányzati fenntartású szociális intézmények működtetése is nehéz. Az alacsony keresetek miatti munkaerőhiány erőn felüli munkavégzésre szorítja a dolgozókat.
A kormány által 2022.01.01-től bejelentett 20%-os keresetnövelést is mi harcoltuk ki, de ez sajnos már elkésett. 3 évvel ezelőtt kezdtük a keresetnövelésért a harcot. Még tavaly is a sztrájk tárgyalásokon az volt a kormány álláspontja, hogy minden rendben van a területen, és nem indokolt az emelés. Most már 30%-os létszámhiány mellett kell a munkát az ott maradóknak ellátni. Ki kell jelenteni, hogy a magyar sztrájktörvény akadályozta meg a dolgozókat nem tudták magunknak akkor kiharcolni a keresetnövelést, amikor ez nagyon indokolt volt.
Fontos számunkra minden keresetnövelési intézkedés, de nem erre számítottunk. 3 éve kellett volna 30%-os keresetnövelés. Ennek a mostani intézkedésnek a felét elviszi az infláció!”
OKÉT 2021.12.03. Fehér József OKÉT Ügyvivő 2. napirendhez kapcsolódó felvezetés
„Tisztelt OKÉT!
Az előző téma tárgyalásánál is egyértelműen világossá vált, hogy a minimálbér és a bérminimum 2022. évtől érvényes mértéke gyakorlatilag lenullázza a Kjt. bértábláját, és a Kttv. illetményrendszerét is kiiktatja.
Évek óta jeleztük azt, ami most bekövetkezett, és most elkerülhetetlenül szükség van olyan megoldásra, amely a tarthatatlan bértorlódást legalább első lépésben enyhíti.
A Munkavállalói Oldal már 2017-ben kezdeményezte egy új közszolgálati minimáltarifa bevezetését a diplomához kötött munkakörben dolgozók bérezésére.
A mostani javaslat – amelynek részletesebb indoklását Boros Péterné MKKSZ elnök fogja elmondani -lényegében arról szól, hogy az OKÉT 3 oldalának szakértői közösen vizsgálják meg a helyzetet és rövid időn belül készüljön javaslat a rendszer módosítására. Átadom a szót Boros Péternének.”
OKÉT 2021.12.03. – Boros Péterné hozzászólása a 2. napirendhez
„Tisztelt OKÉT!
Az ügyvivői felvezetést azzal egészítem ki, hogy a javaslatunk egy átmeneti kompromisszumot tartalmaz.
Az indoklás lényegét az írásos előterjesztésünk tartalmazza, azt nem ismétlem meg. Megerősítem, hogy a cél a bértorlódás részleges feloldásának elkezdése. Szükséges azonban utalni arra is, hogy a Kjt-ben, és a Kttv-ben az illetménytáblák funkció vesztését eredményező jogalkotói mulasztás elvezet az alaptörvény ellenességhez.
Álláspontunk szerint ez a helyzet az Alaptörvény következő rendelkezéseivel ellentétes.
Az Alaptörvény szerint:
- az emberi méltóság sérthetetlen
- Magyarországon az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen – többek között- egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
- minden munkavállalónak joga van – többek között – a méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
- Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a diszkrimináció tilalma vonatkozásában alkotmányellenes megkülönböztetés akkor állapítható meg, ha összehasonlítható helyzetben levő személyek között tesz a jogalkotó olyan különbséget, mely alapjogsérelmet okoz, illetőleg azzal az egyenlő bánásmód (méltóság) alkotmányos követelményét sérti.
A Kjt. illetménytáblájának szabályozása az összehasonlítható helyzetben lévő közalkalmazotti jogviszonyban állók között alaptörvény-ellenes, figyelemmel arra, hogy az a közalkalmazottak egyéb helyzetére, nevezetesen
- egyrészt a munkakörük betöltéséhez szükséges iskolai végzettségre, illetve az állam által elismert szakképesítésre, szakképzettségre,
- másrészt a besorolásukhoz elismert közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejük tartamára
figyelemmel éppen, hogy nem alkalmaz megfelelő megkülönböztetést.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleménye alapján a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség és a besoroláshoz szükséges közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. § t) pontjában foglalt „egyéb helyzet”, mint védett tulajdonság fogalmi körébe tartozik.
Ugyanezen következtetés állapítható meg a Kttv. illetménytáblája esetében is. Így például az I. besorolási osztályba (felsőfokú iskolai végzettségű közszolgálati tisztviselők) tartozók többsége és II. besorolási osztályba soroltak (középfokú végzettségű közszolgálati tisztviselők) teljes körében az illetménytábla funkcióvesztése folytán alapilletmény címén egyaránt a garantált bérminimumra jogosultak.
Mindezekre figyelemmel most azt kezdeményezzük, hogy még ebben az évben az OKÉT 3 oldalának képviselőiből álló szakértői bizottság alakuljon meg, és vizsgálja meg ezt a helyzetet. Tegyen szakmai javaslatot a bértorlódás feloldását lehetővé tevő új közszolgálati minimál tarifa rendszerre, amelynek kiemelt tétele legyen a diplomás munkakörökben foglalkoztatottak minimális bértételének megállapítása.”
OKÉT 2021.12.03. Fehér József OKÉT Ügyvivő 3. napirendhez kapcsolódó felvezetés
„Tisztelt OKÉT!
Az adótörvények 2022. évi változásáról a június 20-ai plenáris ülésen részletes tájékoztatást kaptunk, amelynek egyik sarkalatos megállapítása az volt, hogy a 2022. évi adóváltozásoknak idézem: külön közszolgálati hatása nem lesz.
Valóban, a 25 év alattiak SZJA mentessége, vagy a családosok részére történő adóvisszatérítés nem csak a közszolgálatban érvényesül, de például az önkormányzatok helyi iparűzési adójának a megfelezése – a minimálbér növelhetősége érdekében – igen is a közszolgálati dolgozók keresetnövelését alapjaiban befolyásolja.
Az SZJA mentesség és az adóvisszatérítés az érintett munkavállalók részére biztos, hogy rendkívül előnyös. Ennek a differenciált keresetnövelő intézkedésnek a munkahelyi hatásai biztos, hogy nagyon ellentmondásosak lesznek. Különösen ott, ahol a munkavállalók egy része csak 5+5%-os infláció hatásait fogja érezni. Azért kezdeményeztük ezt az egyeztetést, mert mind a kormánynak és az önkormányzatoknak, mint munkáltatóknak, mind pedig nekünk munkavállalói érdekképviseleteknek vannak feladataik.”
Az MKKSZ szakértői csapata által készített előterjesztések a lap alján érhetők el és tölthetők le.