Huszon ötéves fennállása óta először kormányzati épületen kívül, vendégségben, ráadásul Magyarország egyik legsajátosabb településén ülésezett a Közszolgálati Érdekegyeztetési Fórum (KÉF). Az év első felének munkaterve, a bizalomvesztés és a méltatlanság, valamint a köztisztviselői továbbképzési rendszer volt napirenden, de váratlan fordulat is akadt az ebéd előtt…
Dr. LAKOS ROLAND POLGÁRMESTER, ÉS DR. TÓTH JÁNOS, CSEMŐ JEGYZŐJE VOLT A HÁZIGAZDA
A KORMÁNYZATI OLDAL JELENTŐS MÉRTÉKBEN KÉSNI MÉLTÓZTATOTT
A kihelyezett ülés 04.25-én, szerdán tízkor kezdődött volna, de az ülést vezető és a Kormányzati Oldalt képviselő Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár késedelme miatt a részvevők alaposabban is időt kaptak a vendéglő település megismerésére. A Jegyzők Országos Szövetségét vezető dr. Tóth János elnök közvetítette Csemő község invitálását, és a KÉF még tavaly döntött a meghívás elfogadásáról.
Csemő, mint önálló település 1952-ben született a környező nagyobb települések vetélkedését megunva. A községmagban ma 800 fő lakik, s tényleg mindenük van. Víz, gáz, csatorna, kábeltévé aszfaltút mindenkinél van, a könyvtár 100 beiratkozott tagja az országos arány (10%) feletti eredményt mutat. Gyermekorvos kettő, bölcsőde, óvoda, iskola, rendelő, állatorvos rendben, s évente 80 ezer palánta kerül ki a közterekre Magyarország legvirágosabb, s Európa 3. helyezett kistelepülésének tájain. Tavaly megszerezték a Nemzeti Vágta huszárkardját és most a címvédésre gyúrnak. Évente országos rangú virágvásárt tartanak. Mindezt akkor csodáljuk igazán, ha tudjuk; az összesen 4500 lakos az ország talán legnagyobb kiterjedésű tanyabokros településén, 138 dűlőútján, 488 km úthálózaton jár be a központba. A két legtávolabb eső pont között 28 km a távolság, 7800 hektár külterület veszi körül a 200 hektáros centrumot, ahol a katolikus és a református templom áll. Mindkettőt a rendszerváltás után építették maguknak. Mindezt homokon, dominánsan erdőfoltok között, gyönyörű, rendezett, nyírt és öntözött zöld pázsitszegélyes utakon, Cegléd és Lajosmizse erőtere között mégis önálló identitást teremtve hozták létre Csemő lakosai. Saját képű kultúrát és hagyományokat építve, az utcák sarkain a névadók faszobraival, az Anyám Tyúkja Leves Verseny és más helyi huncutságok között élnek. Nekik nem volt felhalmozott adósságuk, Őket nem kellett kiváltani – mondta dr. Lakos Roland polgármester, akinek derűje és elszántsága jelezte: közös jövőjük van! Bizonyíték erre az évi 15-20 házasság, a 65-70 újszülött polgár!
A KÉF ülését Csemőn Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár vezette a Munkavállalói Oldal (MVO) Fehér József, az Önkormányzati Oldal (ÖO) Szabó Gellért vezetésével vett részt a négy napirend megtárgyalásában, az önkormányzat tanácstermében, Petőfi Sándor utca 1. szám alatt.
Kezdésként Fehér József megjegyzésére, miszerint a statútuma ellenére a KÉF az első negyedévben sajnálatosan nem tartott ülést, dr. Latorcai Csaba megjegyezte; az adott időszakban nem volt érdemi kormányzati tevékenység, késedelem semmiben nem állt be.
1.) NAPIREND
Tájékoztató a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján bizalomvesztés és méltatlanság jogcímén felmentettek létszámáról. Előadó: Dr. Füredi Károly elnök
A napirend előadója kimentette magát, de a kért adatokat – hány főt érintett bevezetése óta a két jogintézmény alkalmazása, és ezeket milyen jogviták kísérték – a KÉF tagjai időben megkapták. Eszerint 2012 június és 2017 decembere között, tehát hat év alatt összesen közel 100 főt érintett a bizalomvesztés és ugyanennyit a méltatlanság. A döntőbizottság elé került 2, illetve 3 eset. A felek megállapították, hogy a téma tárgyalható.
Agg Géza (KKSZ), az MVO kijelölt előadója felfrissítette a szakszervezetek harcát a két jogintézmény ellen, amely jelenleg is 110 ezer tisztviselőt fenyeget, indokolatlan vezetői túlhatalmat jelent, és amint az esetszámok mutatják ( 2 ezrelék) a jogintézmények fenntartása felesleges. A téma járt az AB-n, az ombudsmannál, bizonyosnak látszik, hogy a bizalomvesztés felesleges, a méltatlanság drasztikus következményein pedig enyhíteni kellene.
Boros Péterné figyelmeztetett; a központi kormányzás emberei sem örülnének ennek a két jogintézménynek, amelynek elvi alapjai is szétestek. A túlterheltség miatt a felelősség egyre kevéssé vállalható, a kellően alapos eljárásra egyre kevéssé van idő, a munkaidő alap és a feladatok, az elvárás között megbomlott az összhang. A túlmunkát nem ismerik el. Mindez a minősítési rendszer terhe és a fizetéscsökkenés veszélye alatt, amitől nő az alávetettség érzése. Ez pedig már akadályozza a szakmai álláspontok kifejtését, a szakmailag szükséges vitapozíciók vállalását. Ez összességében a szolgáltatások minőségromlásához vezet, illetve vezetett.
Dr. Tóth János (JOSZ) közbevetette> lehet a követelményeket közelíteni a versenyszférához, de akkor kérjük, tegyék ezt a bérrel is! A hat hónapos próbaidő is tetszvényjogot, túlhatalmat jelent, ami egyébként a vezetők feletti vezetőkre is igaz – tette hozzá.
Dr. Latorcai Csaba: A tárgykörben zajlott kutatás, eredmény hamarosan várható, várjuk be ezt az eredményt. Álláspontja szerint a közigazgatásban a kemény tényezők (jogviszony, felelősség, bér) mellett a kulturaváltást jelentő lágyabb elemek nem kerülnek elő, miközben – szerinte – a kompetenciák és a teljesítmény terén egyes területeken tűrhetetlen hiátusok vannak.
Fehér József és Boros Péterné egyaránt ismételten hivatkozott a motiváció, a bér szerepére, és elfogadván, hogy a kutatás publikálása után visszatérnek, a KÉF lezárta a napirendet.
2. NAPIREND
A Közszolgálati Döntőbizottság hatáskörének áttekintése, további lehetőségek vizsgálata
Előadó: Dr. Füredi Károly elnök úr
A napirend tárgyalását az előadó távollétében is megkezdték, és a rövid hozzászólásokat követve, amelyek a NAV és az önkormányzati vonatkozásokat is említették, megegyezés született arról, hogy a hatáskört az egész közszolgálati területre kívánatos kiterjeszteni. Dr. Latorcai Csaba azzal zárta a téma tárgyalását, hogy egy áttekintő szakanyag birtokában vissza kell térni rá.
3. NAPIREND
A továbbképzési rendszer működésének tapasztalatai.
Előadó:Kovácsné Szekér Enikő főosztályvezető
A napirend tárgyalása sajnálatosan megelőzte a területről készülő átfogó jelentés végső elfogadásának időpontját, ezért írásos anyag nélkül, szóban érkezett a tájékoztatás.
Kovácsné dr. Szekér Enikőa Belügyminisztérium főosztályvezetője felidézte, hogy a kiinduló jogszabályt az első teljes beszámolási időszak kezdete előtt több lépésben, módosításokkal és kiegészítésekkel is igyekeztek kezdeti fogyatékosságaitól megfosztani. Jelezte, hogy bizonyos „konsternációt” okozott, hogy a képzési alapcél eredetileg egy egységes szerkezetű és jogállású közigazgatásban gondolkodott. A miniszteriális felügyelet és a gazdálkodási kompetenciákat is érintő Nemzeti Közszolgálati Egyetem dominancia a tartalmi kérdések felett végül a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium felállításával orvosolódott.
Több lépésben zajlott a profiltisztítás, a továbbképzés sikerágazattá vált! Mára 1400 közigazgatási egységet és 75 ezer tisztviselőt érint a képzés, van 455 központi közigazgatási és 1889 szakmai (helyi) képzési program, előzetes és minőségbiztosítási ellenőrzés van, a BM és a Kollégium együttműködése jó. Rendkívül gazdag lett a Programjegyzék, az elégedettségmérés 75% feletti értéket mutat, már az egyéniesítés és a kompetenciafejlesztés, ebben a fokozatok betartása kerül előtérbe.
3./a. NAPIREND
Javaslat a rendszer hatékonyságának és eredményességének fejlesztésére, különös tekintettel a szakmai elvárásokra
Előadó: szakszervezetek képviselői
Fehér József: Megint egy téma, és megint egy eset, amikor az életünket jelentősen befolyásoló változást hozó jogszabályt előzetesen nem tudtuk véleményezni, és most van mód először érdemben nyilatkozni.
Nagy József, mint az MVO kijelölt előadója szerint súlyos aránytalanságokkal, és szinte orvosolhatatlan céltalanságokkal megvert, a pontszámértékeiben tiszta ésszel értelmezhetetlen a képzési rendszer. A belső képzésnek évtizedes és minőségi előzményei vannak, aki ilyet nem tudott csinálni, az régen megbukott. Az elektronikus programozott tanfolyamok és az ottléthez kötött formák hatékonysága élesen különbözik – állapította meg. A mai 3:1 arányú túlsúlyt a központi közigazgatási képzésekről fele-fele arányra kell módosítani a belső képzések javára.
Dr. Taskovics István (TBDSZ): Ma egy jó belső képzés 4 -7 pontot ér, míg az évi 32 pontból 30 szerezhető az NKE Alaptörvény szemináriumán. Ezek az arányok bizonyára pénzkormányzási irányokat is kifejeznek, de a központi képzések a gyakorlati és különösen a specializált szakmai munkavégzésben használhatatlan ismereteket adnak. Jó, ha az elégedettség mérés 75% eredményt mutat, de tudjuk; ez az összes résztvevő 30 százalékától jön, mert a többiek nem töltik ki az ívet!
Szerintünk átfogó felülvizsgálat szükséges.
Dr. Tóth János: Fontos lenne, hogy egy-egy négy éves cikluson belül mindenki kapjon alapos, többnapos jelenléti képzést, mert a gépeket kijátsszák a dolgozók, ugyanis valójában nincs rá idejük…
Kovácsné dr. Szekér Enikő: Köszönjük az észrevételeket, a problémák ismerősek, vannak itt elemek, amelyeknek nincs értelme, javítjuk, formáljuk a rendszert.
Dr. Latorcai Csaba: Ha végleges lesz, küldjük a jelentést, köszönjük az észrevételeket.
4. NAPIREND
1. Javaslat a KÉF 2018. I. félévi munkatervére
Dr. Latorcai Csaba: Az MVO javaslata van előttünk, nézzük, van e kiegészítés
Fehér József: a KÉF rendezetten, szervezetten és kiszámíthatóan próbál működni, ezt a Kormányzati Oldal biztosítja is, de visszatérő probléma, hogy az életünket leginkább meghatározó jogszabályok jelentős része nem kerül elénk. Márpedig az előzetes véleményezés kifejezetten a kötelességünk. Így tehát, egyrészt nyilvánvalóan és természetesen, másrész kiegészítően kérjük, hogy a közszolgálati foglalkoztatottak vonatkozásában a 2019 évi költségvetés számai kerüljenek elénk.
Külön és kiemelt témaként kérjük felvenni a teljesítményértékelés témáját, még az első félévben.
Boros Péterné: A költségvetési szempontok közé átfogó javaslatként – részben az OKÉT keretében működő munkabizottság ajánlásaira és számításaira támaszkodva – váratlan fordulatként szeretnénk a KÉF-nek is benyújtani a valamennyi életpálya szabályozásba beilleszthető, a megreformálandó bértábláikba beépíthető javaslatot, miszerint általánosan, a közszolgálat egészére érvényesen alapuljon a rendszer a minimálbér, a szakmai bérminimum és az általunk garanciális céllal átfogóan javasolt diplomás bérminimum bevezetésére.
Ez megoldaná az eddig bérintézkedéssel nem érintett közel 200 ezer fő helyzetét is, éves léptetésben és együttesen mozgathatóvá és tervezhetővé tenné a rendszert, miközben a specialitások is érvényesíthetők. A részletesen kidolgozott táblákat átadjuk a kormányzatnak.
Természetesen jól tudjuk, mindez feltételezi, hogy a kormányzat tisztázza és közölje a közigazgatással kapcsolatos szándékait, ami a KTTV felülvizsgálatát jelenti. Érzékeltük, hogy a szétforgácsolás és a megosztás évei után már a tudomány is (NKE konferencia) a közigazgatás egységes kezelése, kódex szintű szabályozása felé keresi a megoldásokat.
Dr. Latorcai Csaba: köszönjük a kiegészítéseket, erre figyelemmel véglegesítjük a munkatervet. Következő ülés május második felében a most elfogadott témák szerint, azaz akkor megismerhetjük Szita Károly (MJVSZ) javaslatát is az önkormányzati bérezésre, ami még most nem nyilvános.