Veszélyben vannak az önkormányzatok
Egy héttel az első online értekezlet után sor került a másodikra április 25-én, melyen 22-en vettek részt. Ez alatt az idő alatt néhányan technikailag jobban fel tudtak készülni az újfajta testületi ülésre, így ez már majdnem zökkenőmentesen zajlott le. Az értekezlet feladata a tájékoztatás és a tájékozódás volt. Boros Péterné elnök először arról beszélt, hogy tovább folytatódik a kormány 2010-ben megkezdett azon tevékenysége, mely során részben a munkavállalók, részben a szakszervezetek jogait elveszi, vagy korlátozza. Ezt jól mutatja a kulturális szféra közalkalmazotti jogviszonyának megfosztásáról szóló törvénytervezet.
Hiányoznak az érdemi módon működő országos egyeztető fórumok, nem létezik megfelelő érdekegyeztetés. A munkajog jelentősen megváltozott, míg először két jellemző jogszabály volt a közszféra területén (a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvény), mára már 23 féle jogállás van. Így megváltozott a konföderációk helyzete is, köztük a SZEF-é is. Ebben az egyre korlátozottabb időszakban valamelyest nőttek a tagszervezetek kormányzattal való egyetetési pozíciói, míg a SZEF-é pedig csökkent. Az MKKSZ továbbra is azt gondolja, hogy a SZEF működési szerkezetét igazítani kell a megváltozott körülményekhez. Ezért is veszünk részt az alapszabályt módosító előkészítő bizottságban.
Ezután az elnök tájékoztatta a vezetői kört a SZEF Ügyvivő Testülete április 2-ai online üléséről, melyre – a tavalyi SZEF kongresszus óta először – meghívást kapott és melyet azért fogadott el, mert a koronavírus járvány új helyzetet teremtett. Fontos téma volt az április 24-ére kitűzött SZEF kongresszus elhalasztása, kitűzték az újabb időpontot május 29-ére, de látni lehetett – ez volt az MKKSZ álláspontja –, hogy ezt akkor sem lehet megtartani. Ezen kellene elfogadni az éves beszámolót. Azóta a kormány lehetővé tette a későbbi, szeptember végi időpontot. A 2020. évi SZEF költségvetés tervezése igen nehéz. Igen bizonytalanná vált a bevétel, mivel az Benczúr szálló leállt, a munkavállalókat tovább foglalkoztatják, de a SZEF, mint az egyik tulajdonos jóval kevesebb pénzt remélhet a működési eredményből. Az érdekvédelemmel kapcsolatban az is megállapítható, hogy a SZEF nem kezdeményezte az elmúlt évben az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását, pedig szükség lett volna rá. Felvetette egy SZEF segélyalap létrehozását a jelenlegi helyzet kezelésére, de ezt nem fogadták el. Minden kritikánk ellenére részt veszünk a SZEF munkájában, a koordinációk munkájában is.
A vezetők ezek után többféle véleményt közvetítettek, különféle helyi helyzetekről szóltak. Timkó József Szabolcs megyei titkár veszélyben érzi a köztisztviselők helyzetét, Kisvárdán például jelentős létszámcsökkentésre készülnek, erre reagálnunk kell. A vírusjárvánnyal indokolják, miközben nincs feladatcsökkentés és itt nincs költségvetési nehézség sem. Kérdés, lehet-e helyi adót emelni emiatt?
Máshol is van probléma. Dr. File Bea Komárom megyei titkár szólt arról, hogy az önkormányzatok április közepéig kivártak, de kormányzati támogatás helyett csak elvonást kaptak, pedig a védekezés jelentős költséget jelent. A megtakarítás egyik lehetősége, hogy hozzányúlnak a hivatali létszámhoz, de lehet, hogy az ezzel járó költségek nagyobbak, mint a megtakarítás. Lehet a működési költségek miatt adót emelni, de az már csak a jövő évi költségvetést érintheti.
Dr. Marosi János elnökségi tag szólt arról, hogy a kormányzatnak elbocsátási stopot kellene bevezetnie a közszférában.
Farkas Andrea Csongrád megyei titkár sajnálta, hogy a SZEF nem hoz létre segélyalapot, pedig nagy szükség lenne rá. Szegeden a szakszervezet vett a tagjainak védőfelszerelést, maszkot, mert nem kaptak hetekig.
Szebeni Dóra elnökségi tag kifogásolta, hogy a kulturális területen várható jogszabályváltozásra a SZEF későn reagált.
Gregorits Erika Vas megyei titkár elmondta, hogy, az önkormányzatoknak védekezniük kell, jelentéseket kell írniuk, de támogatást nem kapnak, sőt a források csökkennek. A szombathelyi önkormányzatnál kétheti beosztással küldik el a dolgozókat szabadságra és teljes a bizonytalanság.
Árva János alelnök szerint a TÖOSZ-szal kellene konzultálni az önkormányzatokkal kapcsolatos helyzetről.
Szebeni Dóra felvetette, hogy a lakossággal tudatosítani kell, ha adóemelésre kerülne sor valahol, hogy ez éppen a kormány adóbevétel-elvonása miatt történik.
(Ekkor közbeszól az élet, olyan történik, ami egy hagyományos értekezleten soha, amikor az egyik vezető jelzi „elnézést kilépek, mert megjött a vízvezetékszerelő”)
Boros Péterné elmondta, hogy a TÖOSZ-szal már folyt konzultáció, de a többi önkormányzati szövetséggel is szükséges ez. Azt javasolta, hogy az önkormányzatok problémáit írjuk meg a Belügyminisztérium részére, hogy ez a járványhelyzet és a kormányzat által előállított probléma. Ezt látnia kell a társadalomnak is. Emellett továbbra is harcolni kell a járványhelyzettel kapcsolatos rendkívüli bérpótlékért, hiszen most az általánostól eltérő nehezebb és kockázatosabb munkavégzés folyik. Mindenütt, ahol fizikai kontaktus van, akár ápolás, akár ügyfelezés, akár az utcán történő munkavégzés, ott ez szükséges.
Zárásként kérte a vezetőket, hogy az online május 1-jéről szóló (honlapon és a Facebookon megtalálható) információkat osszák meg, hogy minél többen csatlakozhassanak.
Dr. Marosi János