
A „Pszichoszociális kockázatok, stressz és mentális egészség a munkahelyen” című saját kezdeményezésű jelentésről (2026/2023 (INL)) szavazott az Európai Parlament a mai (2026. 10. 06.) strasbourgi plenáris ülésen.
Estelle Ceulemans, európai parlamenti képviselő és a jelentés előadója szerint: „Az Európai Parlament mai szavazása elismeri a munkahelyi mentális egészséget érintő helyzet súlyosságát, és kezdeményezést sürget a pszichoszociális kockázatokkal kapcsolatban. Most a Bizottságon a sor; az év végére várható minőségi munkahelyekről szóló jogszabály (Quality Jobs Act) révén egyedülálló lehetősége nyílik arra, hogy megerősítse a megelőzést és a védelmet azon munkavállalók számára, akiket ennek a csapásnak az áldozatai, amely a digitalizáció és a mesterséges intelligencia korában villámgyorsan terjed Európában.”
A szöveg abból a szempontból is ambiciózus, hogy:
- meghatározza a pszichoszociális kockázatok fogalmát;
- szorgalmazza, hogy foglalkozási betegségként kerüljenek elismerésre a pszichoszociális kockázatokhoz kapcsolódó betegségek, például a kiégés (ami Belgiumban sem történt még meg);
- megerősítésre kerüljön a munkaügyi ellenőrzések rendszere, az adatgyűjtés javítása és a munkavállalók karrierjük során történő támogatása, különösen betegség vagy kiégés utáni munkába való visszatéréskor;
- megerősíti a társadalmi párbeszédet és a szociális partnerek szerepét a pszichoszociális kockázatok megelőzésében;
- zéró tolerancia politikáját tűzi ki célul a munkahelyi erőszak és zaklatás, különösen a nemi alapú erőszak tekintetében, egyértelmű kötelezettségeket szabva a munkáltatók számára a megelőzés, a bejelentés és az áldozatok védelme terén.
A parlamenti képviselő így folytatta: „El kell mozdulnunk a »kiégés társadalmától«, és hozzá kell járulnunk olyan egészséges munkahelyek létrehozásához, ahol mindenki nyugodtan fejlődhet, boldogulhat, különösen a munkahelyi digitális technológiák és a mesterséges intelligencia egyre növekvő használatának fényében. Ez nemcsak a munkavállalók jóléte szempontjából döntő fontosságú, hanem az államháztartás szempontjából is, tekintve, hogy a társadalomra háruló költségek jelenleg az egekbe szöknek.”
Emlékeztetőül: az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (OSHA) adatai szerint a munkavállalók 44%-a jelentette, hogy erős időnyomásnak vagy túlzott munkaterhelésnek van kitéve. Belgiumban az Inami adatai szerint több mint 155 000 munkavállaló szenved kiégéstől vagy depressziótól (ez 32 százalékos növekedést jelent 2021 óta), miközben a rokkantsági ellátások költségei 78%-kal emelkedtek (2019-hez képest).


















