Várunk véleményeket a kollégák részéről ezzel a területtel kapcsolatban is, hogy továbbíthassuk az illetékes miniszterhez.

Tárgy: a közigazgatás komplex reformja

Ez a javaslat a megyei kormányhivatalokban, járási hivatalokban és kormányablakokban dolgozókra vonatkozik, akik az állampolgárok közvetlen kiszolgálását végzik, és a közigazgatás egyik legnagyobb terhelésű területét viszik. Szeretném felhívni a figyelmet a közigazgatásban dolgozó munkavállalók helyzetére, amely az elmúlt években/évtizedben  jelentősen romlott. A közigazgatás működőképességének megőrzése érdekében elengedhetetlennek tartom a rendszer átfogó felülvizsgálatát és reformját.

Az elmúlt időszakban több olyan intézkedés született, amely a munkavállalók számára kedvezőtlen változásokat eredményezett. Csökkent az éves szabadságok száma, megszűntek korábbi juttatások, miközben a munkaterhek folyamatosan növekedtek. A közigazgatási életpálya jelenlegi formájában nem jelent valódi életpályamodellt, hiszen sem a bérezés, sem az előmenetel, sem a munkakörülmények nem teszik vonzóvá a pályát.

A rendszer egyik alapvető problémája, hogy nem világos és nem kiszámítható, mikor történnek béremelések, milyen mértékben, és milyen elvek alapján. Emellett továbbra sincs egységes 13. havi juttatás, "ruhapénz", illetve elvették a nyelvvizsga pótlékot is. 

A cafeteria-rendszerben tapasztalható különbségek ugyancsak indokolatlanok. Míg egyes állami szerveknél a cafeteria-juttatás éves összege többszázezer forint nagyságrendű, addig a kormányhivatali dolgozók esetében ez jelenleg nettó 156 ezer forint évente.

A bérezési rendszer nem tükrözi megfelelően a végzettséget, szakmai tapasztalatot és a szolgálati időt. 

Sok esetben a több diplomával, szakvizsgával rendelkező munkatársak bére alig különbözik a pályakezdő vagy alacsonyabb végzettségű dolgozókétól, ami jelentős igazságtalanságérzetet és bérfeszültséget okoz.

A különböző ügyintézői területek terheltsége nem kizárólag az ügyfélforgalom alapján ítélhető meg. Nem hasonlítható össze egy olyan ügyintézés, amely néhány perc alatt lezárható – például okmányügyek intézése –, azokkal a szakterületekkel, ahol egy-egy ügyféllel akár több órás ügyintézés, személyes meghallgatás, konfliktuskezelés vagy érzékeny élethelyzetek kezelése szükséges. A gyámügyi, gyermekvédelmi, szociális vagy egyéb hatósági területeken dolgozók gyakran kisgyermekeket, családi konfliktusokat, bántalmazási ügyeket, fogyatékkal élő vagy idős, demens személyeket érintő eseteket kezelnek, amelyek jelentős szakmai felelősséggel és fokozott lelki megterheléssel járnak. Ezért indokolt olyan differenciált bérezési és pótlékrendszer kialakítása, amely figyelembe veszi nemcsak az ügyfelek számát, hanem az ügyek összetettségét, időigényét, felelősségi szintjét és a munkakör pszichés terhelését is.  

Szintén komoly problémát jelent a fiatal munkaerő megtartása. Az alacsony bérek, a túlterheltség, a rugalmas munkavégzési lehetőségek hiánya és a korlátozott juttatások miatt a fiatal szakemberek többsége nem lát perspektívát a közigazgatásban. Sokan már a próbaidő alatt elhagyják a pályát, ami tovább növeli a meglévő állomány terhelését.

A munkakörülmények tekintetében is jelentős elmaradások tapasztalhatók. Számos helyen hiányos az informatikai háttér, elavult eszközökkel kell dolgozni, miközben a digitalizáció és a hatékonyság növelése folyamatos elvárás. A home office lehetősége még olyan munkakörökben sem biztosított, ahol azt a feladatok jellege lehetővé tenné. A COVID-járvány időszaka is rámutatott arra, hogy ezen a területen jelentős fejlesztésekre lenne szükség.

A dolgozók számára nehézséget jelent az is, hogy az egészségügyi vizsgálatok, laborvizsgálatok vagy szűrések gyakran csak szabadság terhére vehetők igénybe, ami nem támogatja az egészségtudatos munkavállalói szemléletet. A családbarát és egészségbarát munkáltatói szemlélet erősítése  indokolt, ezért célszerű lenne, ha bevezetésre kerülne évente 3 fizetett munkanap "egészségnap" címmel, amely orvosi vizsgálatokra, szűrésekre, kontrollokra és prevenciós célokra használható fel.

Szükséges a közigazgatáson belüli belső mobilitás erősítése, hogy a munkavállalók indokolt élethelyzeti vagy családi okokból egyszerűbben és gyorsabban kerülhessenek át másik hivatalba vagy másik településen (másik megyébe) működő szervezeti egységhez. A jelenlegi rendszer sok esetben túlzottan nehézkes, ami indokolatlanul korlátozza a munkavállalók mozgását és a munkaerő hatékony átcsoportosítását.  

Ez a gyakorlat sok esetben azt eredményezi, hogy a munkavállaló „büntetésként” éli meg a váltást: például előfordul, hogy ha valaki elhagyja a kormányablakos vagy adott hivatali pozíciót és máshová kerül, egy ideig nem részesül béremelésben vagy hátrányosabb besorolásba kerül. Ez a szemlélet hosszú távon kiégéshez, motivációvesztéshez és pályaelhagyáshoz vezet.

A rendszernek támogatnia kellene a rugalmas áthelyezést és a szakmai mozgást osztályok, hivatalok, városok és megyék között is. A munkavállaló ne büntetést kapjon a váltásért, hanem gördülékeny áthelyezési és beilleszkedési támogatást, hogy a közigazgatáson belül valóban lehessen szakmailag és emberileg is fejlődni.

Szükséges intézkedés:

• a bérezés legyen kiszámítható, átlátható és inflációkövető,
• éves szabadságok növelése,
• a szakmai tapasztalat, végzettség és szolgálati idő jelenjen meg érdemben a bérekben,
• a cafeteria-juttatások jelentős emelése, "ruhapénz" és nyelvvizsga pótlék visszavezetése
• kerüljön bevezetésre egységes 13. havi juttatás,
• a családbarát és egészségbarát foglalkoztatási szemlélet erősítése,
• javuljon az eszközellátottság és a munkakörülmények,   informatikai infrastruktúra fejlesztése,
• legyen biztosított a rugalmas munkavégzés ott, ahol a feladat ezt lehetővé teszi,
• a közigazgatási pálya vonzerejének növelése a fiatal szakemberek számára,
• a túlórák megfelelő kompenzálása,
• a differenciált bérpótlék bevezetése.  

Összességében egy olyan közigazgatási rendszerre van szükség, amely kiszámítható, átlátható és emberközpontú, mely megtartja, fejleszti és támogatja a munkavállalóit.

Tisztelettel: