Módosult az alapszabály és az SZMSZ
Az MKKSZ Országos Választmánya 2026. május 16-án ülést tartott a Róna utcai székházban, melyen napirend előtt kitüntetések átadásra került sor. A választmány tagjai meghallgatták és elfogadták az elnökség beszámolóját az előző éves munkáról. A testület részletes tájékoztatót kapott az MKKSZ 2025. évi gazdasági beszámolójáról és a 2026. évi központi költségvetésről is. Majd végül döntöttek az alapszabály és az SZMSZ módosításáról.
Az Országos Választmány MKKSZ Aranygyűrű kitüntetést adományozott Marosi Jánosné részére, az MKKSZ Országos Nyugdíjas Tanács alelnökének, az országos választmány tagjának, aki 1971 óta tagja a szakszervezetnek és Szakszervezeti munkáért elnevezésű ezüstplakettet adományozott Tóth Olivér részére, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei MKKSZ NAV alapszervezet szakszervezeti bizottsága elnökének, az MKKSZ országos választmány tagjának. 
Boros Péterné elnök az írásban megküldött elnökségi beszámolóhoz szóbeli kiegészítést tartott. Az MKKSZ Elnöksége, a tavalyi kongresszus óta – az Alapszabály szerinti kötelezettséget túlteljesítve – összesen 8 alkalommal tartott ülést. Az állandó napirendeken kívül 45 önálló előterjesztést tárgyaltunk és 41 határozatot hoztunk. Az elnökségi ülések dokumentálása minden tekintetben szabályos, a határozatok az MKKSZ honlapján megtekinthetőek. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy működésünket, – mindenekelőtt tagságunk – illetve lehetőség szerint a széles közvélemény is megismerje. A beszámoló melléklete tartalmazza a működésünkről szóló média megjelenéseket, amely 60 alkalommal történt meg. 2025-2026-ban változatlanul a legfontosabb érdekvédelmi tennivaló a közszolgálati dolgozók krízis bérhelyzetének megoldása, és lehetőség szerinti javítása. Tagjainkkal, a közszolgálati dolgozókkal – különböző akciókkal a nyilvánosság előtt is – hitelesen bizonyítottuk, hogy a most távozó kormányzat a közszektor egészét – társadalmi fontosságával ellentétben – az elmúlt másfél évtizedben tudatosan és igen jelentősen leértékelte. Éppen itt az ideje, hogy visszatérjünk a közszolgálat időtálló jellemzőihez, és újból kizárólagosan a tudásnak, a teljesítménynek legyen értéke. A végzett munkát és a felelősséget díjazzák, ne a politikai támogatásért fizessenek! A törvényi bérgaranciák hiánya-, és az életpályatáblák kiiktatása miatt a nők és a férfiak díjazása között újból kialakult a különbség lehetősége. Új szabályt, irányelvet fogadott el az Európai Parlament a bérek átláthatósága és a bérszakadék felszámolása érdekében. Ez az irányelv – a magyar jogrend részeként – 2026. június 10-én hatálybalép. Az irányelv azt is előírja, hogy a kollektív tárgyalások intézményét is meg kell erősíteni azokban a tagállamokban, ahol az a munkavállalók kevesebb, mint 80 %-ára terjed ki. Nálunk ez az arány még mindig csak 21 %. Ennek javítása továbbra is közös szakszervezeti feladat! 
A közszférában az általánosan alacsony bérek mellett külön súlyos gondot jelent az, hogy teljes körű a kiszolgáltatottság, nincs – nem volt az elmúlt 16 évben – érdemi bértárgyalás, van több mint 30 féle bérrendszer és nincs diplomás minimálbér. Most a választások eredményeként gyökeres megváltozott a kormányzat és harci tapasztalataink birtokában el kell érnünk a kedvező változást! Mi arra készüljünk, hogy valódi dolgozói véleményeket gyűjtünk a tárgyalásokra, bemutatva a rémisztő reálkeresetcsökkenést, és a megélhetés nehézségeit! Az elmúlt években a félelmi légkör, a kormányzati fenyegetés, a hatalommal való visszaélés ellenére az általunk képviselt minden szakmai területen vállaltunk akciókat, sőt sztrájkot is. Kezdeményezéseinknek különböző volt a fogadtatása, de mindenhol volt valamilyen eredménye. Küzdelmünket folytatni fogjuk, ehhez készítettük el az Elvárások és javaslatok dokumentumot, melyben 14 pontban rögzítettük követeléseinket. Az MKKSZ gazdálkodása megfelelő volt, megtettünk mindent annak érdekében, hogy az időlegesen csökkenő tagdíjbevételeket részben a vagyongazdálkodás eredményeivel, részben pedig a kiadások átütemezésével ellensúlyozzuk. Az elmúlt évben bővült az ingatlan vagyonunk is. A beszámoló számadatai tényszerűen igazolják, hogy gazdálkodásunk az elmúlt 5 évben kiegyensúlyozott volt. Ne feledjük, hogy az elmúlt 5 évben szenvedtük el a Covidot, minden következményével és az elmúlt években kellett kivédenünk a tagdíjfizetési rendszer változásának következményeit is. 
Az MKKSZ vagyonértéke nemcsak megmaradt, hanem növekedett! Erre büszkék lehetünk! Nyilvánvaló tény, hogy minden évben a befizetett tagdíjakhoz képest országosan mindig több pénzt használtunk fel a biztonságos működéshez. Ez a többlet pénz a vagyongazdálkodás eredményéből és – a korábbi években – pályázati forrásokból származott. Hosszú távon is számolunk ezekkel, de el kell érnünk, hogy a működés meghatározó forrása újból a tagok által önkéntesen fizetett tagdíj legyen. Ehhez folytatni kell a tagszervezést.
Ezt követően Sütő-Komláti Gyöngyvér, a felügyelőbizottság elnöke ismertette a testület véleményét a beszámolóról és a gazdálkodásról. Elmondta, hogy ellenőriztük a 2025. évi mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti és tartalmi helyességét, a kiegészítő mellékletek teljességét, valamint az adatok alátámasztottságát. Bevételek tekintetében: az MKKSZ önálló tevékenységének továbbra is kiemelt feltétele, hogy a működés forrását döntően a tagok által önkéntesen fizetett tagdíjbevétel biztosítsa. A 2024. évi tényadatokhoz képest több mint 5 millió Ft-tal jobban teljesítettünk! Ingatlan eladásból is nőtt a bevétel, emellett az MKKSZ a Közegészségügyi Szakszervezet beolvadásával és alapszervezeti átadással több ingatlannal is gazdagodott. A 2026. évi költségvetés végrehajtható, a gazdálkodási lehetőségeket, a tervezett költségvetés reálisan határozta meg. Mind a bevételi, mind a kiadási számok megalapozottak és a szervezet céljaival összhangban áll. A bevételi oldal legfőbb forrása a tagdíj, ezért a gazdálkodás mozgásterét szigorúan meghatározza ennek alakulása. Létezik jelentős tagdíjhátralék, ezt vizsgálták és ennek minél nagyobb rendezését remélik. 
A vitában dr. Kása Brigitta (Nyíregyháza polgármesteri hivatal) az alapszervezet működéséről adott tájékoztatást, tagság létszáma magas, a 266 főből 151 tagjuk van. Eredményesen tárgyalnak a juttatásokról a hivatalvezetésével. Hetényi Ferencné (Üdülési bizottság) az üdülési lehetőségek bővüléséről beszélt. Dr. Mészáros Ferenc (Közegészségügyi Szakszervezet volt elnöke) köszönte, hogy az MKKSZ fogadókész volt és lehetővé tette a beolvadást. Tóth Olivér (Nyíregyháza, NAV) beszélt az összefogás szükségességéről és megköszönte a kitüntetést és az ezzel járó nettó 50 ezer Ft pénzösszeget adományként a Közalkalmazottak és Köztisztviselők Alapítvány részére bocsátotta. Göbölös Balázs (Budapest, főpolgármesteri hivatal) elmondta, hogy megvalósult náluk a diplomás bérminimum és tett néhány kritikai észrevételt. Farkas Andrea (Szeged, megyei titkár) a szociális területen folyó tagszervezési munkát ismertette, valamint szólt arról, hogy az új miniszterjelöltnek írtak egy levelet és 8 órán belül választ kaptak, míg az előző kormányzat válaszra se méltatta őket, még a Lyukas cipő akcióra se reagáltak. Gulyás Nikoletta (Pest megyei titkár) a polgármesteri hivatalok dolgozóinak rendezetlen bérhelyzetéről beszélt, utalva a 2008 óta befagyasztott illetményalapra és szólt a tagszervezési terveiről. Boros Péterné elnöki zárszava utána testület elfogadta az elnökség beszámolóját.
Az alapszabály és az SZMSZ módosításáról dr. Marosi János, a Szervezési és Ügyrendi Bizottság vezetője tartott tájékoztatót. Szólt az alapszabály módosításának előkészületeiről, a társadalmi vitáról és a legfontosabb változásokról. Az elmúlt közel 5 évben számos változás történt, ezek közül a legjelentősebb a – tagdíjlevonás megszűnése miatt – az új tagnyilvántartási rendszer létrejötte és az online csatlakozás megteremtése, így 2024-től megszűnt a papíralapú belépés. Emellett szabályozásra került az elnök helyettesítési rendje, az OV delegálási eljárásának módosítása az arányosság érdekében. Az MKKSZ Kft. helyzetét pontosították, az alapdokumentumok elfogadását egységessé tették, megfogalmazták az online jelenlétet, emellett számos kisebb – összesen ötven – szabály változott. Az ezzel kapcsolatos terveket – igen demokratikusan – az MKKSZ minden tagja megkapta és egy hónap állt rendelkezésükre társadalmi vita keretében vélemény mondani. Érkeztek javaslatok, melyek egyharmada beépült a végső tervezetekbe. A választmány mind az Alapszabály, mind az SZMSZ javasolt módosítását hosszas szavazási eljárást követően elfogadta. Az alapszabályt, illetve az alapszabály és az SZMSZ egységes szerkezetbe foglalt dokumentumát törvényszéki jóváhagyás után tesszük fel a honlapra.
Dr. Marosi János
