A szakszervezetek nem tudják, mire vonatkozik a 15 százalékos béremelés, de azt szeretnék, ha a kormány érdemben figyelembe venné bérrendezési javaslatukat. Nem hiszik, hogy a mostani bejelentés ezt lefedné, és azt sem tudják, hogy az intézkedés megoldaná-e a súlyosan alacsony bérek problémáját. Mára a szociális ágazatban mindenki minimálbéren vagy bérminimumon van.
A kormány 15 százalékos béremelést hajt végre a szociális és kulturális ágazatban januárban – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Az nem derült ki, hogy a bejelentést mihez képest kell számolni, hogy az mire vonatkozik. A szakszervezetek szerint egyelőre nem világos, mit jelent a kormány intézkedése, ahogy az sem, hogy ettől megoldódik-e a két ágazat problémája, sikerül-e felzárkóztatni a dolgozók erősen leszakadt béreit.
A szakszervezet időben letette bérrendezési javaslatát a kormány elé
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné a 24.hu-nak azt mondta, nem ismerik a részleteket, vagyis hogy mit is jelent a miniszter bejelentése.
Hozzátette, a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórumon (SZÁÉF) elmondták, hogy szakszervezetként nem a minimálbér-, illetve a bérminimum emelésére apellálnak, hanem az ágazati pótlékok emelésére. Szerinte egy igazságos és jó elosztási javaslatot tettek le (két éve, tavaly és az idén is) a kormány asztalára az ágazati dolgozók nevében. Nem tudja, ehhez képest mit értsen „15 százalékos béremelésen”, hogy ez a minimálbér és a bérminimum januári emelésén túl értendő-e (amiről még nem tudni, hogy mennyi lesz), vagy hogy a pótlékok emelését célozzák-e.
A legutóbbi SZÁÉF-ülés október 28-án volt, akkor a szakszervezetek azt kérték a kormánytól, hogy mielőtt végső döntést hoznak, jelezzenek vissza javaslatukra, és a belső bérezési arányokat közösen alakítsák ki, az érdekvédelmi szervezetek javaslata mentén. Szerintük ugyanis a belső bérarányok rendezésével egy adott bérkeretből is sokkal jobbá lehetne tenni a bérezést, enyhíteni lehetne a lemaradásokat, a bérfeszültségeket. Ezek után érkezett a mai „15 százalékos béremelési” bejelentés.
Mindenki minimálbéren vagy bérminimumon van, de kihagyják őket a döntésből
Boros Péterné lapunknak elmondta, az a probléma, hogy mostanra az egész bértáblát lefedte a középfokú végzettségűeknek járó minimálbér és a garantált bérminimum. Úgy véli, a 15 százalék egyfajta bérkeret lehet, de kérdés, hogy ebből megoldható-e a diplomások bérfelzárkóztatása, mert erre nagy szükség lenne. Valószínűnek tartja, hogy a SZÁÉF-es tárgyalópartnerük (egy helyettes államtitkár képviselte a kormányt) továbbította a szakszervezetek javaslatát a kormány felé, de ha a javaslatukat figyelmen kívül hagyják a béremelésnél, akkor az Boros Péterné szerint a szociális ágazatban dolgozóknak nem lesz jó.
Kitért arra is, hogy bár a közszférában meghatározó a minimálbér és a bérminimum szerepe, a közszolgálati dolgozók érdekképviseletei nem vehetnek részt azon az egyeztetésen, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), ahol a legkisebb bérekről döntenek. Így a VKF-en a közszféra kizárásával eldöntött minimálbér és bérminimum lesz a közszféra bérezésének alapja. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot (OKÉT) is mindig csak akkor hívják össze, amikor a VKF-en már leütötték, mennyi lesz a következő évben a minimálbér és a bérminimum – jegyezte meg.
Az MKKSZ diplomás bérminimum megállapítását is javasolta, most ugyanis a szociális ágazatban mindenki bérét lefedi a bértáblában a minimálbér és a bérminimum, a diplomás dolgozókét is. Korábban ez nem így volt, hanem voltak arányos eltérések, például végzettségek, szakmai életút szerint. Csakhogy egy ideje már a diplomásoknál nem volt külön béremelés, így legfeljebb pótlékokkal tudott (volna) a kormány minimálisan ellensúlyozni. Csakhogy ilyen jelzés értékű kiigazítás, pótlékemelés is 2022-ben volt utoljára.
Mindenki minimálbéren és bérminimumon van jelenleg a bértábla alapján, ezért szenved az egész szociális ágazat, és a gyermekvédelem is – magyarázta. Kis eltérések lehetnek, vezetői pótlékok például (amiket szintén évek óta nem emeltek), de ez a lényegen nem változtat. Az alacsony bérek miatt nagy az elégedetlenség, sok a pályaelhagyó.
Elég lehet a kormány által bejelentett 15 százalékos béremelés?
Kérdeztük, hogy egyébként a 15 százalék valamilyen módon lefedheti-e a szakszervezet bérrendezési javaslatát, mire Boros Péterné azt válaszolta, hogy nem.
Megnéztük a szakszervezet által benyújtott tervezetet, amiben azt olvastuk, hogy a 2025-ben hatályos szociális bértáblát átlagosan 35,4 százalékkal emeltetné meg az MKKSZ (minimum 9,4%, maximum 61,3%, a medián pedig 34,0%). Azt írták a tervezetben, hogy a teljes bértábla emelkedése ettől eltér, ha az egyes besorolások létszámával súlyoznak. A legnagyobb létszámú, nem diplomás munkakörökben az átlagos emelés 30 százalékos lenne tervezetük szerint.
Kérdés, mihez képest van a 15 százalékos béremelés (ami feltehetőleg bértömegnövelés). A minimálbérhez képest? Azzal együtt, vagy azon felül? Vagy ágazati pótlékemelést jelent a 15 százalék plusz? A szakszervezeteknek eddig még senki nem mondta el, hogy mit jelent ez – jelentette ki Boros Péterné. És bár nyilván örülnek, hogy lesz emelés, de nem felhőtlen az örömük. Ezért mondta, hogy a szakszervezet továbbra is fenntartja béremelési követelését, és elvárják, hogy a kormány érdemben reagáljon a bértábla általuk javasolt módosítására, illetve hogy arról még egyeztessenek a végleges döntés előtt. A bértábla révén a szakszervezet a szociális ágazat mintegy 92 ezer dolgozójának bérrendezését követeli.
Nem tudja a szakszervezet, hogy a beígért emeléstől megoldódnak-e a bérproblémák
Ami a kulturális ágazatot illeti, Boros Péterné szerint ha lehet, náluk még rosszabb a helyzet – néhány éve ugyanis a teljes ágazatot a Munka Törvénykönyve hatálya alá sorolták. Emiatt ők azóta nem tartoznak semmilyen bértábla alá – annyi a bérük, amennyit a fenntartó intézmény biztosítani tud, ki tud gazdálkodni. És ez elég kevés. A szakszervezet ma nem tudja, hogy a bejelentett 15 százalék mennyivel viheti feljebb az érintett dolgozók bérét, a minimálbérhez, illetve a garantált bérminimumhoz képest.
Nem tudjuk, hogy a «15 százalékos béremeléstől» megoldódnak-e azok a bérproblémák, amiket a dolgozók jeleztek a szakszervezetek és a kormány felé, mert nem tudjuk, mit jelenthet konkrétan a bejelentés – mondta az MKKSZ elnöke. Hozzátette, mindaddig fenntartják a november 12-ére, a szociális munka napjára a Parlament épülete elé meghirdetett akciójukat, amíg nem látnak tisztán. Az akcióra elhívták pártállástól függetlenül a népjóléti bizottság tagjait is, és azt tervezik, hogy bemutatják néhány munkavállaló megszólalásával, milyen munkakörökben milyen gondjaik vannak a szociális ágazatban dolgozóknak az alacsony fizetés miatt. Ezekkel a konkrét emberi sorsokkal akarják láthatóvá tenni, alátámasztani, hogy milyen óriási a baj a hétköznapokban, a valóságban, a dolgozók életében.
Kitért még arra is, hogy a kormány eldöntötte, január elsejétől újabb 15 százalékkal emeli a kormányhivatali dolgozók bérét. A szakszervezet a bejelentéssel kapcsolatban hiányolja, hogy a felsorolásból kimaradtak, például a 30 ezer fő feletti lélekszámú önkormányzatok köztisztviselői (ezeket az önkormányzatokat jó eséllyel sújtja a szolidaritási adó jelentős elvonása), az Oktatási Hivatal, az egészségügyi szakdolgozók, a nevelést, oktatást segítő munkavállalók, stb.
