A korábbi évekhez hasonlóan most sem egységes illetménynövelésről, hanem bértömegemelésről szól a közszolgálati dolgozók bércsomagja, amelyre a kabinet két év alatt összesen mintegy 90 milliárd forintot fordít. Az aránytalanságok és a „klientúra” jutalmazása miatt már most megjelent az elégedetlenség a tisztviselők körében.

Augusztusban, egy kifeszített költségvetési helyzetben döntött a kormányzat a közigazgatásban dolgozók szeptemberi béremeléséről, amelynek mértéke 2019 óta nem látott nagyságrendű.

1. Az első körben a 30 ezer lakosúnál kisebb települések önkormányzati hivatalaiban dolgozó köztisztviselők bérfejlesztéséről határoztak, ennek alapján az érintett közszolgák 2025. július 1-jétől 15 százalékos, 2026 január 1-jétől újabb 15 százalékos béremelésben részesülnek. A kabinet korábbi közlése szerint az illetményemelésre automatikusan biztosítják a plusz forrást a költségvetésből, ez összesen 40,3 milliárd forint.
2. A második körben döntöttek a kormánytisztviselők bérfejlesztéséről, ez szeptember elsejétől 15 százalékos lesz, 2026. január 1-jétől pedig újabb 15 százalékkal nőhetnek az illetmények. Ehhez az idén, egyszeri jelleggel mintegy 10,5 milliárd forint többlet forrást biztosítanak, jövőre pedig – beépülő jelleggel – közel 42 milliárd forintba kerül a közigazgatási béremelés.

A jelentős mértékű kiadásokról azt követően határozott a kabinet, hogy áprilisban a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) koordinálásával sztrájkot szerveztek a köztisztviselők körében, miközben számos kormányhivatalban sztrájkközeli helyzet volt tapasztalható.

Többen már most dühösen reagáltak

A kormányhivatalokban jelenleg is zajlik a béremelés előkészítése, miközben a szakszervezethez folyamatosan érkeznek a dolgozók panaszos levelei amiatt, hogy a megcélzott 15 százalékos emelést korántsem mindenki kapja meg – mondta lapunknak Boros Péterné, az MKKSZ elnöke, akit épp egy méltatlankodó közszolga olvasói levele nyomán kerestünk meg.

Az eltérések oka, hogy a 2019 óta bevett gyakorlatnak megfelelően az idén sem mindenkire kiterjedő, egységes bérfejlesztésről, hanem bértömegemelésről döntött a kormányzat.

Miközben a dolgozóknak juttatott bértömeg szintjét 15 százalékkal növelik, nincs garancia arra, hogy mindenki egyenlő arányban jut hozzá a plusz pénzhez. Vagyis a szakszervezet hiába követelte, hogy a sávos bérrendszerről térjenek vissza a korábbi, pontosan kiszámítható rendszerre, ezt a kabinet nem teljesítette.

Innentől kezdve a munkáltató az egyes dolgozóknak annyit pénzt ad, amennyit akar, vagy amennyi emelésre felülről utasítják. Nem a képzettség, tapasztalat, munkateljesítmény határozza meg azt, hogy valaki mennyi plusz pénzt kap, hanem a vezetők akarata– fogalmazott Boros Péterné. 

Hozzátette: dolgozói visszajelzések alapján vannak olyan kirendeltségek, ahol elkezdtek „pofapénzt” osztani, és akad olyan közszolga, aki mindössze 5 százalékos illetményemelést kapott. Ezzel szemben akadnak jó gyakorlatok is: néhány vármegyében kifejezetten arra törekedtek a kormányhivatali vezetők, hogy mindenki megkaphassa a nagyjából 15 százalékos többletnek megfelelő összeget.

Elárulta, hogy egyes dolgozók dühösen reagáltak az aránytalan bérfejlesztésre, és kifejezetten visszatetszőnek tartják, hogy az átlagon aluli emelést rendszerint azzal magyarázzák a hivatali vezetők, hogy az adott kollégának nem jó a teljesítménye.

Ugyanazt teszik, amit eddig

Amint azt a 24.hu egy évvel ezelőtt megírta: a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium szerint – négy évre lebontva – 2024-ig 50 százalékos illetményemelés valósult meg, így a kormányhivatalokban dolgozók bruttó átlagbére elérte az 510 585 forintot. Ezzel szemben az MKKSZ és a lapunknak beszámoló dolgozók egyöntetűen azt állították: a kormánytisztviselők túlnyomó többsége a garantált bérminimum (tavaly bruttó 326 ezer, az idén 349 ezer forint) környékén keres. A szakszervezet szerint az átlagérték úgy jöhetett ki, hogy a minisztérium által rendelkezésre bocsátott bértömegből a magasabb beosztású munkatársak fizetését érdemben megemelték, a többiekét pedig jellemzően nem vagy csak minimálisan.

A területi vezetők, a kirendeltségvezetők gyakorlatilag egyenként döntenek arról, hogy ki és mekkora mértékű illetménynövelést kap, így fordulhat elő, hogy szervezeti egységenként is eltérő nagyságú az emelés. A szakszervezetnek többen is azt mondták, hogy a vezetőket rendszeresen jutalmazzák, míg az alsóbb szinteken a maradékelv érvényesül.

Az összetételt tekintve: a kormányhivatali dolgozók közül a 30 ezret közelíti a beosztott ügyintézők létszáma, velük szemben áll nagyjából 6 ezer, vezető pozícióban lévő tisztviselő, akiket a beosztottak körében „klientúraként” is emlegetnek.

A beszámolók alapján sem az átlagkereset, sem a bértömegemelés mutatója nem tükrözi a valóságot, mivel ebben a rendszerben a vezető tisztviselők „politikai alkalmazottak”, a jutalmazás egyértelműen a káderszemléletre épül.

Korábban ezekkel az aránytalanságokkal szembesítettük a minisztériumot is, a tárca azonban a válaszában azt állította, hogy „az illetményfejlesztésre fordítható, a bértömeg alapján megállapított megemelt forrás elosztása a szakmai képességek, a képzettség, a gyakorlat, valamint a teljesítmény figyelembe vételével – jogszabályi keretek között – történik.” Azt ugyanakkor elismerték, hogy a forráselosztásra a kormányhivatalok és a járási hivatalok saját hatáskörben jogosultak.

Van kockázat a kormány számára

Korábban írtunk arról is, hogy a közigazgatásban az alacsony bérek és az ebből fakadó elvándorlás miatt jelentős a létszámhiány, emiatt számos kormányhivatalban a normális feladatellátás is akadályokba ütközik.

Ennek alapján nem volt ördögtől való feltételezés, hogyha a kormány több tízezer állami és önkormányzati alkalmazottnak két év alatt 30 százalékos béremelést kínál, akkor a létszámmegtartás, illetve a választási pénzosztás szempontjai is érvényesülni fognak.

Az MKKSZ-elnök úgy látja, jelen állás szerint a sávos bérfejlesztés nem az ügyintézők szavazatának megvásárlására, inkább a NER rendszeréhez hű vezetők megjutalmazására lehet alkalmas.

Annak lehetőségét azonban nem zárta ki, hogy a jövő januári második etapban fordulat történhet. 2026-tól ismételten 15 százalékos bértömegemelés várható, melynek a szeptemberi illetményemelés teremti meg a bázisát – vagyis az már egy magasabb összegre épülhet.

Tömeges felmondásról nem beszélhetünk, a dolgozói jelzések alapján inkább a kivárás jellemző a januári döntésig. A munkáltatóknak még 2026-ban is lesz lehetőségük csillapítani az elégedetlenséget, amennyiben viszont a béremelés továbbra sem közelít majd a garanciaelvhez, akkor megindulhat az elvándorlási hullám – jósolja Boros Péterné.

Kiss Gergely cikke megjelent 2025.09.12-én a 24.HU internetes portálon.