Az MKKSZ új vezetői 2025. július 5-én először tanácskoztak a Róna utcai székházban. Az értekezlet elején röviden bemutatkoztak az új testületek tagjai, majd Boros Péterné elnök adott tájékoztatást a kongresszus óta eltelt időszak eseményeiről. A tanácskozás az új elnökség és az új felügyelőbizottság együttes ülésével folytatódott, melyen tájékoztatás hangzott el az MKKSZ szervezeti felépítéséről és működéséről, majd az MKKSZ gazdálkodásáról. Végül az elnökség és a felügyelőbizottság külön-külön folytatta az alakuló ülését. 

A tanácskozás első része hagyományos vezetői értekezlet volt, hiszen azon részt vettek a megyei titkárok és meghívottak is, ketten közülük online. Az ülést eredetileg jóval korábbra tervezték, de ez volt az az időpont, amely az elnökség 8 tagjának és a felügyelőbizottság 6 tagjának alkalmas volt. Így a vezetői testületek teljes létszámmal voltak jelen. 

Az új testületek tagjainak rövid bemutatkozása után Boros Péterné számolt be a májusi választás óta történt eseményekről. Többek között elmondta, hogy a kongresszust követően megtörtént a szükséges dokumentációk véglegesítése, a kongresszusi jegyzőkönyvet, a tisztségelfogadó nyilatkozatokat megküldtük a Törvényszéknek. Az MKKSZ tagjai is részt vettek abban az érdekképviseleti munkában, mely során a munkavállalók összefogtak a Fővárosi Önkormányzat közgyűlésén, illetve annak előkészítésén a fővárosi költségvetés elfogadása érdekében. Bejelentette, hogy a Fővárosi Törvényszék 2025. május 23-án jogerősen döntött a Közegészségügyi Szakszervezet MKKSZ-be történő beolvadásáról. Ilyen beolvadás először történt meg az MKKSZ életében. Ezzel egy éves kitartó jogi, szervezeti és számviteli jellegű munka zárult sikerrel. Tájékoztatást adott arról, hogy az elmúlt időszakban a kormány több intézkedést is bejelentett és mindegyik összefüggésben van az MKKSZ sztrájk követelésének részbeni teljesítésével. (1) 2025. július 1-étől 15 %-kal, majd 2026. január 1-étől újabb 15 %-kal emelik a 10.000 főnél kevesebb lélekszámú települések önkormányzati köztisztviselőinek fizetését. (2) 2025. október 1-től az ún. falusi önkormányzatok dolgozóinak 15-%-os béremelésére, valamint 2026. január 1-től újabb 15 %-os keresetnövelésére kerül sor. (3) A harmadik kormányzati bejelentés szerint várhatóan 2025. október 1-től sor kerül a 30.000 főnél kevesebb lélekszámú önkormányzati hivatalok köztisztviselőinek 15 %-os keresetnövelésére, valamint 2026. január 1-től további 15 %-os keresetnövelésére. (4) A negyedik kormányzati bejelentés szerint „megtört a jég”, és a kormányhivatalokban dolgozók 15 %-os keresetnövelésére kerül sor november 1-től, amelyet 2026. január 1-től újabb 15 %-os keresetnövelés fog követni. Ennek a bejelentés sornak egyszerre tudunk örülni, egyszerre tud további erőt adni. Nincs okunk a mámoros sikerre, de ezúton dicsérettel adózzunk azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek és szakszervezeti vezetőiknek, akik arccal-névvel vállalták az áprilisi sztrájkot. Ugyancsak dicséret illeti a sztrájkkészültséget szervező kormányhivatali dolgozókat. Senki nem vitathatja el a sztrájk hatását. Ezek a változások kétségtelenül még nem elegendő részeredmények, de kedvezőek és tagjaink, valamint a munkavállalók zsebébe többletpénzt hoztak. Ugyanakkor a nagyobb városok köztisztviselői még kimaradtak, létszámuk az összes köztisztviselő legalább 40 %-át elérheti. A szociális területen viszont most még ígéret sincs a jövő évi költségvetésben, pedig a miniszterelnök áttörő erejű bérfejlesztést ígért tavaly decemberben 2026-ra. Itt mindenképpen akcióra kell készülnünk. 

Ezután sor került azok munkájának megköszönésére és jutalmazására, akik segítették az MKKSZ kongresszusának előkészítését és eredményes megtartását. 

A tanácskozás második részében a Szervezési és Ügyrendi Bizottság tagjai tartottak az MKKSZ-ről tájékoztatást, hogy segítsék az elnökség 5 és a felügyelőbizottság 3 új tagjának ismereteit. Dr. Marosi János az MKKSZ szervezeti felépítéséről és működéséről mondta el, hogy az elmúlt 36 évben a szakszervezet és a társadalom is sokat változott és ismertette, hogy az egyes szervezeti egység működése (elnökség, választmány, OSZT, megyei titkárok, munkaszervezet, képviselet, kapcsolatok, alapítvány, MKKSZ Kft. stb.) mennyiben változott és melyek ma a működés gondjai. A nehézségek ellenére mindig vannak olyanok, akik fontosnak tartják, hogy dolgozzanak a közösségért, és aktívan vesznek részt a szakszervezeti munkában. A május 24-ei választás során számos új tisztségviselő lett megválasztva a vezető testületekbe. Mindenképpen ránk fért ez a megújulás, hiszen ez a jövő záloga. A több évtizedes múlttal rendelkezőknek át kell adni a tapasztalatokat, és ez csak a közös érdemi munkában tud megvalósulni.

Fehér József pedig az MKKSZ gazdálkodásáról adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a szakszervezet célja szerint nem gazdálkodó szervezet. A gazdálkodás – kizárólag – a fő tevékenységet szolgáló járulékos tevékenység. Ahogy mondani szokás: „nem azért vagyunk, hogy gazdálkodjunk, hanem azért gazdálkodunk, hogy működhessünk”. A fő bevétel a tagdíjakból keletkezik, de vannak pályázati bevételek is. A gazdálkodásnak különböző területei vannak, mint a központi költségvetés, az alapszervezetek, a pályázati programok, az MKKSZ Kft. és az alapítvány. A költségvetés különböző feladatok terhelik, mint könyvelés, tagdíjrendszer fenntartása, kommunikációs költségek, személyi költségek és az alapszervezeteknek visszaosztott tagdíj. A tagdíj minden évben felhasználásra került a működéshez, a vagyongazdálkodással lehetett elérni az MKKSZ vagyonának gyarapítását. A vagyon jelentős része az MKKSZ Kft. birtokában van, a Kft. működtetni az irodaházat és az üdülőket is. 

Végül az elnökség a 8 fős teljes létszámmal és felügyelőbizottság a 6 fős teljes létszámmal külön-külön folyatta alakuló ülését. Az elnökségi ülésen a következő időszakban várható programok egyeztetése folyt, illetve a nagyvárosi önkormányzatokoknál (melyek nem részesülnek központi béremelésben) és a szociális területen lehetséges esetleges akciókról folyt konzultáció, melyet a zöld-kék akció is készít elő. 

A felügyelőbizottsági ülésen a tagok megbeszélték a testület működésének alapelveit és döntöttek a bizottság ügyrendjének aktualizálásáról. Ezután meghatározták a következő időszakra az ellenőrzési feladatokat. 

Dr. Marosi János