Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet néhány, a közigazgatási szférában alkalmazott humánerőforrás-gyakorlattal kapcsolatos aggályra, amelyek jogi, etikai és munkavállalói szempontból is indokolttá teszik a szabályozás felülvizsgálatát.

1. Közigazgatási önéletrajz tartalma

A jelenlegi forma túlzottan részletes, és olyan személyes adatokat is kötelezően előír, amelyek nem relevánsak a kiválasztás szempontjából, valamint sértik a magánszféra védelmét. Ilyen adatok például a családi állapot, lakcím, életkor, vagy a teljes szakmai életút évszámokkal és munkaviszony-megszűnési módokkal együtt – még iskolai gyakorlatokat is beleértve. Javasoljuk, hogy az önéletrajz követelményeit szűkítsék az utolsó 10 évre, és kizárólag a releváns szakmai tapasztalatokat tüntessék fel, évszámok és megszűnési mód nélkül.

2. Munkaviszony megszűnésének kötelező közlése

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az új munkahely számára kötelező közölni, hogy a munkaviszony felmondással, közös megegyezéssel vagy elbocsátással szűnt meg. Ez sérti az érintett munkavállalók személyiségi jogait, valamint nincs objektív jelentősége a szakmai alkalmasság megítélése szempontjából.

3. Fizetési korlátozás minisztériumok közötti áthelyezés esetén

Jelenleg, ha egy munkavállaló minisztériumot vált, egy éven keresztül nem kaphat magasabb fizetést, mint az előző munkahelyén. Ez a gyakorlat anyagi hátrányba hozza az érintetteket, diszkriminatív, és ellehetetleníti a szakmai előrelépést. Különösen igazságtalan, hogy nincs garancia arra, hogy az egy év leteltével a korábban megállapodott magasabb bért meg is kapja a dolgozó, miközben az új munkahelyén a kollégák időközben automatikus fizetésemelésben részesülhetnek.

Ez a szabályozás jogi és morális szempontból is megkérdőjelezhető, és sürgős felülvizsgálatot igényel.

4. Személyes anyag kiadásának gyakorlata

Súlyosan aggályosnak tartjuk, hogy a HR osztály kikérheti az előző közigazgatási munkahelyről a pályázó teljes személyes anyagát. Ez a gyakorlat nem szolgálja a szakmai alkalmasság megítélését, ugyanakkor lehetőséget teremt vezetői visszaélésekre, például arra, hogy egy korábbi vezető egyoldalúan ellehetetlenítse a munkavállaló későbbi elhelyezkedését. Egy írásbeli figyelmeztetés vagy kedvezőtlen kilépési dokumentum hosszú távon megpecsételheti egy szakember közigazgatási pályáját. A magánszektorban kizárólag a releváns szakmai tapasztalatok és végzettség számítanak – javasoljuk, hogy a közigazgatás is ezt a gyakorlatot kövesse.

4. Diszkrimináció elkerülése

A közigazgatásban 6 hónap próbaidő áll rendelkezésre a munkavállaló alkalmasságának megítélésére, ami elegendő garanciát nyújt a munkáltatónak. Ezért nem indokolt a jelentkezéskor érzékeny személyes adatok bekérése. Javasoljuk, hogy a diploma és az erkölcsi bizonyítvány bemutatását kizárólag az első munkanapra korlátozzák, annak érdekében, hogy ne legyen lehetőség életkor szerinti diszkriminációra a kiválasztás során. Továbbá a GDPR megfelelőség értelmében ilyen típusú érzékeny adatokat nem lehet egy helyen tárolni.

Ui.: a Közigazgatási álláskeresési oldal egy szégyen, ha fogyatékosokat keresnek közigazgatási területre, akkor maradhat az oldal úgy ahogy van, de képzett jó szakemberekhez minőségi weboldal, és olyan szervezeti struktúra kialakítása kell ami nem diszkriminatív.  Az, hogy az előző munkáltató által utalt bért viszi tovább egy új pályázó, ez alkotmányellenes, és pofátlan.

A személyi anyagok kikérése az előző munkaterülettől pedig indokolatlan egy olyan közigazgatási rendszerben, ahol szinte mindenki tapasztalja, hogy a vezetők szeretői külön irodát, és pozíciót kapnak....  

A civil szférában se személyi anyagot nem kérnek, se az előző munkáltató bérét nem kérik ki, és klasszisokkal jobb szakembereket foglalkoztatnak magasabb bérekért. Abszolút törvénysértő az, hogy egy interjún megkérdezik a pályázót, hogy milyen keresete volt az előző cégnél. Ez kiváló indok lehet a munkavállaló számára, hogy a munkaügyi bíróság felé forduljon.