A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) (és Dr. Navracsics Tibor Miniszter Úr) álláspontja szerint az MKKSZ bérharca keretében megvalósult akció jogellenes és kudarcos volt.

Politikai akciónak minősítették az eseményt, és azt állították, hogy a bíróság is kimondta annak jogellenességét. Az is szerepel a közleményben, hogy az MKKSZ megtévesztette az akcióban résztvevőket.

Határozott véleményem az, hogy a KTM. és Navracsics Tibor Miniszter Úr nyilatkozata megalapozatlan vádaskodásokat és valótlan bírósági hivatkozásokat tartalmaz a következők miatt.
Törvénysértő és jogellenes magatartás ez ügyben kizárólag a kormánynak róható fel, ugyanis:

• a vonatkozó magyar törvények
• a magyarországi munka jogra is érvényes ILO irányelvek
• és kormány által is aláírt megállapodás szerint

a kormányzatnak biztosítani kell a munkavállalóknak a kollektív tárgyaláshoz való jogát.

a vonatkozó törvények szerint Kttv., Kit Tv. (a közigazgatási dolgozók esetében) működtetni kell a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot (KÉF), amelynek üléseit legalább negyed évente kell összehívni.

Tényként állapítható meg, hogy a kormányzati mulasztásos törvénysértés miatt több mint 1 éve nem hívják össze a KÉF fórumát.
Ez a jogellenes magatartás és ez a törvénysértés!!

 
Navracsics miniszter Úr a nyilatkozatában nem beszélt arról, hogy a sztrájk helyzet előtt - februárban is és márciusban is - levélben kerestük meg, és kértünk tárgyalási lehetőséget. Navracsics miniszter Úr egyetlen levélre nem volt hajlandó válaszolni.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a sztrájkhelyzetet a tárgyalások szándékos blokkolásával a kormányzat idézte elő.

Teljesen valótlan az az állítás, hogy a bíróság jogellenesnek minősítette az április 23-i akciót. Zárójelben jegyzem meg, hogy volt igazságügyi miniszter részéről nem igazán elegáns dolog, hogy egy még nem jogerős bírósági végzésre hivatkozik, ráadásul pontatlanul.

A Fővárosi Törvényszék - amelynek állásfoglalását mi a szakszervezet (és nem a kormány) kértük – első fokú végzése azt az állásfoglalást tartalmazza, hogy amennyiben országos sztrájkot szervezünk, abban az esetben valamennyi vármegyei kormányhivatal összlétszám alapján számított több mint 50%-os támogatottság szükséges.

Ezzel szemben az az igazság, hogy az MKKSZ nem szervezett országos sztrájkot, helyi szervezeteink kezdeményeztek sztrájktárgyalásokat, amelyet a KTM intézkedése alapján, a főispánok elutasítottak.

Az április 23-i akció azért nem lehetett jogellenes, mert egyetlen kormányhivatalban sem történt munkabeszüntetés. Ez a megtévesztő állítás, mert ha nem volt sztrájk, akkor az nem lehetett jogellenes.
Hatalmi intézkedéssel ott is megtiltották a sztrájkot, ahol minden szabályos volt.

Ahol volt sztrájk - annál a 20 önkormányzatnál - ott a vonatkozó szabályok szigorú betartásával történt mindez, és a munkáltatói jog gyakorlója egyetlen helyen sem kérdőjelezte meg az akció jogszerűségét.

A KTM és miniszter Úr nyilatkozatában nem esik szó, hogy megalázóan alacsony a kormányhivatali dolgozók keresete.

Utoljára 2023. júliusban volt 15%-os mértékű bértömeg bérfejlesztés. (Hangsúlyozom ez nem azonos a bérfejlesztéssel.) 2024-ben 0 mértékű bérnövelés és 2025-ben is hasonló a helyzet.
Ez már önmagában is elfogadhatatlan, de tudni kell azt is, hogy a kormányhivatalok esetében a kormány az úgynevezett bértömeggazdálkodást érvényesíti. Ez azt jelenti, hogy az előbb említett 15%-os növelés egyáltalán nem jelent garanciát arra, hogy abból mindenki részesül.

Éppen azt kifogásolják a kollégák, hogy a kormányhivatalok vezetőinek (ott sem mindenhol egyformán) jelentősen megemelték a bérét. A beosztott ügyintézők viszont (akiknek döntő többsége diplomával rendelkezik) az is a szakmunkás bérminimumot vagy ahhoz közelálló összegű fizetést kapnak.

A bérhelyzet tarthatatlanságát egyébként a KTM is elismeri, de azzal érvvel, hogy a költségvetés teherbíró képessége jelenleg nem teszi lehetővé a bérnövekedést. Ez az amit a kollégák nem tudnak elfogadni és ezért vállalták a sztrájk kezdeményezést.

A visszajelzések alapján határozottan kijelentem, nem hogy kudarcos volt ez az akció, hanem kifejezetten sikeres. Nem játék a szavakkal, ha azt mondom, hogy az akció sikeressége természetesen nem azonos az eredményességgel, mert eredményes akkor lesz, ha megduplázzák a fizetést, vagy legalább a reálérték szinten tartása megvalósul.

Azért tartom kifejezetten sikeresnek ezt az akciót mert:

• nem a munkabeszüntetés volt a cél hanem a döntéshozók figyelmének felkeltése és a közvélemény tájékoztatása arról, hogy a közigazgatásban dolgozók tarthatatlanul alacsony keresettel rendelkeznek. Ez a figyelem felhívás megtörtént,  és ezt nem lehet már elhallgatni, ezt már nem lehet a szőnyeg alá söpörni.
• Kifejezetten sikeres volt ez az akció, mert igen komoly szolidaritás, és támogatás nyilvánult meg kollégáink jogos követeléseinek támogatására.
• Támogatott minket: a Vasas Szakszervezet, a Vegyész Szakszervezet, a Villamosipari Szakszervezete, az ELTE Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, a Helyi- ipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete, Szakszervezetek Akciószövetsége, A Fővárosi Közszolgálatási és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (FÖX), és 6 millió Európai szervezett dolgozó nevében a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége (CESI).
• Úgy gondolom, a helyén kell kezelni ezeket a támogatásokat, mert más a megítélése a pedagógusnak, az egészségügyi dolgozónak és más a hivatalnoknak. És most a hivatalnokokért nyilvánult meg a szolidaritás.

Kifejezetten sikeres volt ez az akció,

• • mert a vármegyei kormányhivatalok dolgozóinak körében ahol minden munkavállalói megnyilvánulást esetén számolni kell a megtorlással ahol fenyegetik a dolgozókat, ahol félnek a munkavállalók, ott abban a körben, 8 vármegyében több ezer munkavállaló vállalta a kockázatot és adta a nevét egy sztrájk kezdeményezéshez.

Az a véleményem, hogy sajnálatos, vagy talán egyenesen szégyenletes a kormány, mint munkáltató ezeket a munkatársait nem kezeli partnernek, hanem jogértelmezési kifogások mögé bújva hárítja, menekül a tárgyalásoktól.

Várjuk a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntését. Bármi is legyen az, a béremelési küzdelmet nem hagyhatjuk abba! A kormányzatnak tudomásul kell vennie, hogy a hivatalaiban dolgozó munkatársak kereseti helyzete nagyon rövid távon belül megoldást igényel! Készülünk a bértárgyalásra!