Áprilisra sztrákot hirdettek a köztisztviselők, melynek elsődleges célja a hivatalokban dolgozók fizetésének emelése. Az elmúlt években belengetett buszos sztrájk, vagy az úgynevezett "kukássztrájk" is eredményes volt a fővárosban, és nem olyan régen a taxis sztrákról is felröppentek a hírek. Más lehet a hatása egy ilyen munkabeszüntetésnek, mint egy tüntetésnek, tömegdemonstrációnak. Míg utóbbinak is célja, hogy felhívják a figyelmet egyes hivatásokban dolgozók, vagy nagyobb társadalmi csoportok kedvezőtlen helyzetére, de maximum a közlekedést befolyásolja, addig a sztrájk kiesett munkaórákkal és gyakran fennakadásokkal jár. A Pénzcentrum most megvizsgálta, hogy alakult az évek során a sztrájkok száma, kiment-e a divatból vagy elfelejtődött-e ez az érdekérvényesítő forma, és hogy mit enged jelenleg a sztrájkjog Magyarországon.
A sztrájk definíciója szerint a munkaviszonyban álló munkavállalók csoportosan végrehajtott munkabeszüntetése. A sztrájkok célja az érdekérvényesítés, gyakran a bérek emelése, vagy a munkakörülmények javítása, esetleg más szociális jog kivívása, de létezik sztrájk, amelyet várható elbocsátások megakadályozására szerveznek. A sztrájk kilátásba helyezése a nyomásgyakorlás eszköze: gyakran már a sztrájk megtartása előtt sikerül megegyezni, ahogy az elmúlt években például a reptéri sztrájkok esetében láthattuk.
A sztrájkot sokféle formában megrendezhetik, mindig része azonban a részleges vagy általános munkabeszüntetés, vagy a munkavégzés lassítása. Létezik ülősztrájk is, amikor a sztrájk tüntetésszerű is. A sztrájkokat általában érdekvédelmi szakszervezetek szervezik, viszont vannak alulról jövő kezdeményezéssel megvalósuló sztrájkok is, ezt nevezik vadsztrájknak. A vadsztrájkot a munkavállalók maguk szervezik, de így is jogszerű marad. Vannak figyelmeztető sztrájkok is, amikor a munkabeszüntetés csak részleges, azonban általános sztrájkot helyeznek kilátásba előre, ha a részleges munkabeszüntetés nem jár sikerrel.
A sztrájk alatt jogilag a munkaviszony szünetel, tehát a dolgozónak nem kell munkát végeznie, ezáltal azonban a munkaadó erre az időtartamra nem köeles bért fizetni. Ettől függetlenül a sztrájk alatt is együtt kell működnie a két félnek és mivel a sztrájk jogszerű, így utólag az alkalmazottakkal szemben semmiféle intézkedésre nem kerülhet sor a munkabeszüntetés miatt. A sztrájk általában a sztrájkban részt nem vevő dolgozókat is érinti, ugyanis a munkáltató rendkívüli munkavégzést is elrendelhet a részükre, vagy a sztrájkolók munkaköréhez tartozó feladatok ellátását.
A sztrájkok és sztrájkolók száma Magyarországon 1991 óta
A KSH friss adatsora alapján megvizsgáltuk, valóban olyan kevés sztrájk van-e Magyarországon. Azt láthatjuk, hogy a legtöbb sztrájkot 2016-ban tartották, számszerint 16-ot, de 2007, 2019 és 2005 folyamán is 10-nél több sztrájkot tartottak meg. A sztrájkokban résztvevők száma azonban messze 1995-ben volt a legmagasabb 172 ezren szüntették be a munkát, pedig abban az évben 7 sztrájkesemény történt. 2007-ben, 2016-ban és 2022-ben is jelentős számű dolgozó lépett sztrájkba.
A kiesett munkaórák száma szintén 1995-ben volt a legmagasabb, de 2000-ben is 1 millió 192 ezer óra esett ki, pedig csak 5 sztrájk zajlott le abban az évben. Ezek az adatok azt mutatják, hogy 1999-ig 48, 2000 és 2009 között 87, 2010 és 2019 között 44 sztrájk zajlott, 2020 óta pedig 18. A sztrájkokban részt vevők száma azonban minden évtizeddel csökkent, ahogy a kiesett órák összesített száma is.
Önmagában nézve az adatokat nehéz kijelenteni, hogy Magyarországon kevés sztrájk zajlana, azonban Európai viszonylatban már sokkal könnyebb ezt kijelenteni. Az ETUI készítette el nem olyan régen Európa sztrájktérképét, melyen egyértelműen látható, hogy a franciáknál van a legnagyobb hagyománya a sztrájkoknak és ott is sztrájkolnak az egyik legtöbbet, ha a sztrájkkal eltöltött napok számát nézzük. 2020-tól 2023-ig a belgáknál és a finneknél öleltek fel hosszú időt a sztrájkok. Magyarországon azonban napokban mérve mindig kevés volt a munkabeszüntetés.
Az ETUI kimutatásai alapján, ha a környező országokhoz mérjük magunkat, nem olyan vészes a helyzet, ami feltehetően történelmi okokra vezethető vissza elsősorban.
A magyar sztrájkjog
A sztrájkjogot garantálja az Alaptörvény, illetve az 1989. évi VII. törvény a sztrájkról szabályozza, mely szintén rögzíti, hogy a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga. Fontos, hogy a sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni.
A törvény kimondja, hogy a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos. A szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga. Szolidaritási sztrájk esetén az előzetes egyeztetés mellőzhető.
Sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre. Az egyeztetés ideje alatt is egy alkalommal tartható sztrájk, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg.
Jogellenes a sztrájk:
- ha a sztrájktörvényben írtakkal ütközik,
- Alaptörvénybe ütköző cél érdekében történik,
- olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel, vagy mulasztással szemben, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik,
- kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt.
A törvény szerint nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottak nem jogosultak a sztrájkjog gyakorlására.
A törvény kitér rá, hogy annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél –, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.
A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi perben eljáró bírósághoz kell benyújtani. Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több munkaügyi perben eljáró bíróság is érintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi Törvényszék az illetékes.
A törvény szerint a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozót – a törvényben meghatározott eset kivételével – megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok.
A sztrájk miatt kiesett munkaidőre – eltérő megállapodás hiányában – a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg.
A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni.
Jelentős sztrájkok Magyarországon a rendszerváltás után
19. század végétől a különféle elnyomó hatalmak a sztrájkok betiltásával, mielőbbi letörésükkel és akár erőszakos megtorlásokkal próbálták elejét venni az érdekérvényesítésnek. A sztrájkok a 20. században politikai szinezetet is kaptak, gyakran már nem csak a munkások jogairól szóltak. A gyakran erőszakos fellépés ellenére a sztrájmozgalmak mindig újraéledtek.
A rendszerváltás után, a piacgazdaság kibontakozásával ismét megjelentek a munkabeszüntetések Magyarországon - írja a Wikipédia. Jellemzően bányászok, pedagógusok, közlekedési dolgozók, állami alkalmazottak demonstráltak így. Viszont a szakszervezetek iránti bizalmatlanság, az alkalmazottak kevés sztrájktapasztalata, a sztrájkhagyományok, a sztrájkkultúra és a kollektív szolidaritás hiánya, az erős individualizmus és a civil társadalom gyengesége miatt világviszonylatban mérve a mai napig kevés sztrájk történik Magyarországon.
Ugyanakkor azt láthatjuk, hogy a sztrájkoknak van ereje, hiszen a rendszerváltást követő nagyobb munkabeszüntetések, vagy csak azok ígérete elég volt, hogy változást hozzon a dolgozók helyzetében. Gondoljunk például az 1995-ös pedagógussztrájkra, a 2009-es vasutas sztrájkra, vagy az utóbbi évekből a buszosok, vagy az FKF-dolgozóinak sztrájkígéretére. Most a köztisztviselő szakszervezet szervez sztrájkot április 23-ra, hogy így eszközöljék ki a hivatali dolgozók bérének emelését.
Forrás: Pénzcentrum
