Ismét megvalósult a közszolgálati panasznap!
A Nemzetgazdasági Minisztérium Csalogány utcai épületében ülésezett január 21-én az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT). Napirendre került a 2025. évi közszférával kapcsolatos bérhelyzet, a szociális ágazat helyzete, az Európai Uniós minimálbér irányelvvel kapcsolatos feladatok és a közfoglalkoztatás. A szakszervezeti konföderációk és az önkormányzati szövetségek vezetői mellett a kormányzat több helyettes államtitkárral volt jelen.
A tanácskozás azzal kezdődött, hogy a vita előtt szót kért dr. Gyergyák Ferenc (TÖOSZ) és követelte a kormánytól, hogy az OKÉT tárgyalja a 17 éve változatlan köztisztviselői illetményalapot.
Ezután a kormányoldal nevében Fülöp Csaba László (NGM) adott tájékoztatást a 2025. évi bérfejlesztésekről. Néhány jelentősebb 2025. évi változást emelt ki, mint a tanárok béremelése 21,2 %-os mértékben, hasonló arányban részesülnek a szakképzésben dolgozó oktatók is, az óvodapedagógusok és a bölcsődei felsőfokú képzettségű kisgyemeknevelők. A HUN-REN kutatási hálózatnál a béremelés 2025 áprilisától átlagosan 50 %-os mértékű lesz. A vízügyi ágazat bérfejlesztése többlépcsős, ez 2025-ben 30 %-os emeléssel indul. Az igazságügyi ágazat is 3 év alatt kapja meg a béremelést, a bírók és ügyészek bére összesen 45 %-kal, (ebből 2025. januárban 15 %) a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 %-kal, az egyéb bírósági és ügyészségi alkalmazottak bére pedig 100 %-kal fog emelkedni. Ez érinti az alkotmánybíróságnál dolgozó alkalmazottakat és a nemzeti szakértői kutató központ igazságügyi alkalmazottait is. A NAV-nál 10 %-os emelés történik. Az önkormányzatoknál az óvodában és bölcsődében dolgozó pedagógusok béremelésének van hatása, valamint a minimálbér és a bérminimum emelésének is. Az önkormányzatoknál ennek alapján nőtt meg a fajlagos összeg.
Az önkormányzati oldal első hozzászólója Boros Péterné (MKKSZ), aki idézett egy kormánytisztiviselő leveléből, melyben leírja kilátástalan anyagi helyzetét, mert egyetlen havi bér már nem fedezi az alapvető élelmiszereket, rezsiköltségeket, gyógyszereket és az emelkedő árak miatt a gyermekek oktatását, ruháztatását sem tudja biztosítani. Van olyan kollégája, aki már fekete szigetelőszalaggal tekerte körbe a fekete cipőjét, hogy ne hagyja el a talpát. Ugyanakkor minden magasabb beosztásban lévő vezető kormánytisztviselő év végi jutalmat és egységes 17%-os béremelést kapott, miközben az ügyintézők év végi jutalma csupán egy kilencezer forintos ajándékcsomag volt, benne némi szaloncukor, nutella és kolbász. Mondhatni hideg élelem, hogy ne legyen üres a karácsonyi asztal, mely sokuk számára egy magalázó ételadomány volt. A levélben leírtak mutatja a kormánytisztviselők nehéz helyzetét, de hasonlóan problémás az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők helyzete. Ennek érdekében egy nyílt levelet tettünk közzé szakszervezetünk honlapján 12 követeléssel. A lényeg, hogy jelentős béremelés kell, hogy a köztisztviselők tisztességesen meg tudjanak élni – egyetértve a TÖOSZ főtitkárával. Artman Katalin (ÉSZT) felhívta a figyelmet a felsőoktatásban oktatók bérének rendezésére, mert a felsőoktatásból megindult az elvándorlás a közoktatásba, emiatt a felsőoktatásban lesz probléma. Balogh Tünde (Honvédségi szakszervezet) elmondta, hogy a honvédségi dolgozók idén nem kapnak béremelést, miközben háborús veszélyhelyzet van. Egy honvédelmi alkalmazottnak alig több a fizetése, mint a bérminimum, ez nem motiváló. Dobrovits Orsolya (KKDSZ) szomorúan látja, hogy semmi nincs a költségvetésben a kulturális dolgozók részére. Nagyon el vannak keseredve, a kulturális terület majdnem a legalacsonyabb bérrel rendelkező ágazat. Szűcs Viktória (BDDSZ) szólt a pedagógus béremelés hatásáról, emiatt nőtt a bérfeszültség. Egy munkakörön belül a dolgozók között 250-300 ezer forint bruttó bérkülönbség van. A nem diplomásnak csak a bérminimum jut, a felsőfokú végzettségűnek pedig a pedagógus bér. Olyan bérfejlesztés kell, ami az adott területen mindenkit érint. Dr. Agg Géza (KSZSZ) elmondta a központi közigazgatásban és a kormányhivatalokban nincs béremelés. Kiszámítható kereset kellene a közszférában, ennek nyoma sincs. Az alacsony keresetűek bérének reálértéke folyamatosan csökkent. Problémának látja, hogy az amúgy hasznos ügyfélkapu+ bevezetése problémás, sokan várakoznak az okmányirodáknál segítség érdekében. Holecz Gábor (Munkástanácsok) reméli, hogy a NAV esetében rendelkezésre áll a pénz a bérfejlesztésre, mert volt amikor ez csak részben valósult meg és kéri, hogy majd a fegyverpénzből a NAV dolgozói is részesülhessenek. A rendvédelem viszont sajnos nem kap ebben az évben bérfejlesztést. Csóti Csaba (SZEF) kérte, hogy az ágazati érdekegyeztető fórumok kerüljenek összehívásra, mert igen sok az ágazati szintű probléma.
Az önkormányzati oldal részéről dr. Gyergyák Ferenc (TÖOSZ) nem tartja valósnak az írásos anyagban rögzített több mint 560 ezer forintos köztisztviselői átlagkeresetet. Van, ahol a kistelepülésen a jegyzőnek nincs ennyi keresete. A városokban a köztisztviselőknek 250-300 ezer forint körül van a bére. A polgármesterek bérének rendezésével a köztisztviselők bérét is rendezni kellett volna. Miután 17 éve változatlan a köztisztviselői illetményalap, előfordult, hogy az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bére meghaladta a polgármesterét. Ezt végre rendezték. Ha azt várjuk, hogy üzemeljen 3178 település, akkor rendezni kell a köztisztviselők bérét. Ez kerüljön napirendre! Szabó Gellért (Faluszövetség) nem tartja jónak, hogy egyes területek kapnak bérfejlesztést, mások pedig nem, emiatt nagy feszültségek vannak. Eszes Béla (MÖSZ) szerint már sok éve játsszuk a színjátékot a tárgyalásokon és semmi nem változik a köztisztviselőknél. A mai feladat-finanszírozási rendszer is megbukott, egyeseket finanszíroznak, másokat pedig nem. A mi 2500 lakosú kistelepülésünkön beszedünk durván 60 millió forint iparűzési adót, és ennek feléből a hivatalban a fizetéseket és a működést kell kiegészítenünk. A kötelező feladatok egy részét nem fizeti a kormány. Kérdés, kell-e önkormányzat egyáltalán. Ott tartunk, hogy a köztisztviselőink is igénybe veszik a népkonyhát, az ingyen étkezést. A jogi végzettségű jegyzőnek is alig 600 ezer a bére. Itt érdek-egyeztetünk, de otthon nem tudok semmit sem mondani. Csak kulturáltan játsszuk a szerepünket, eredmény nélkül. Kőszegi Tamás (Kistelepülések) elmondta, hogy a kereseteket mindenütt ki kell egészíteni, hogy a köztisztviselők a bérminimum felett keressenek, kevés a finanszírozás.
Dr. Zöld-Nagy Viktória (NGM) a kormány részéről a reagálásában elmondta, hogy itt azért vannak olyan témák, amiből kormányzati döntés születik. Az OKÉT viszont nem döntéshozó fórum, de fontos a problémákról beszélni, tájékozódni. Emiatt van itt 5 helyettes államtitkár is. Készül emlékeztető és a felvetett problémákat továbbítjuk a felelős vezetőknek. Fülöp Csaba (NGM) az adatokat azzal védte meg, hogy ezek a Kincstártól származnak, ezek a kifizetések alapján történtek. A fegyverpénzt 2026-ban minden jogosult meg fogja kapni.
A szociális ágazat helyzetéről a kormány részéről Csizi Péter (NGM) adott tájékoztatást. A kormány 2026-ban tervez áttörés jellegű béremelést a szociális ágazatban. Az elmúlt időszakban az ágazati pótlékokkal növeltük ezen a területen a béreket. Az alapbér emelésnél érvényesül minden évben a minimálbér hatása is. Az átlagbér már 505 ezer forint körüli lesz ebben az évben. A hozzászólást Köves Ferenc (SZÁD) kezdte azzal, hogy a valóság mást mutat, az emelések lényegében a minimálbér és a bérminimum emelését jelentik, alig néhány százalék volt ágazati béremelés. Az ágazatban dolgozó közel 90 ezer ember 2025-ben nem kap külön semmit, pedig ők a legrosszabbul keresők közé tartoznak, úgy, hogy a társadalom legelesettebbjeivel foglalkoznak. Emellett nagy a munkaerőhiány is, mert nincs megbecsülés. Későbbi hozzászólásában megköszönte azoknak az önkormányzatoknak a hozzáállását, akik tárgyalnak a helyi szociális dolgozókkal és próbálnak egy kis pluszt adni. Boros Péterné (MKKSZ) értékelte a 2014 óta folyó bérpolitikát. A szociális ágazati pótlék bevezetésének oka egyszerűen az, hogy a kormányzat befagyasztotta a közalkalmazotti bértáblát, mely lényegében nem változott 2008 óta. A táblázat mára értelmetlenné vált. Nagy a bérfeszültség, ma egy B besorolású bölcsődei dajka magasabb jövedelmet visz haza, mint egy diplomás családsegítő, egyetemi végzettséggel, szakirányú képzéssel rendelkező szociális dolgozó. Probléma, hogy az éves minimálbér és bérminimum emelést ágazati bérfejlesztésként kívánják bemutatni. Az alacsony bérek miatt az ágazat igényeihez szükségesnél jóval kisebb létszámban kibocsájtott szociális szakember nagy része egyből vagy rövid időn belül pályaelhagyó lesz. A napokban egy pályaelhagyó kollégával beszéltem. Diplomás, több mint 10 éves vezetői tapasztalattal, családi adókedvezménnyel együtt nettó 370 ezer forintot vitt haza, anélkül mintegy 320 ezerre jött ki. Most targoncásként dolgozik egy multinál, nettó 510 ezer, cafetéria, hűségpénz, teljesítményarányos jutalom, nagyságrendekkel kiszámíthatóbb munkavégzés, kevesebb felelősség. A létszámhiány miatt most már tényleg bárkit felvesznek, napokban egy kollégától hallottam, hogy az intézményi takarítót helyezték át gondozónőnek. Kérdés, vajon a politikai döntéshozók a saját hozzátartozójukat rábíznák-e egy ilyen szolgáltatóra. Később jelezte, hogy nagyobb figyelem kellene a gyermekvédelemre. Szűcs Viktória (BDDSZ) a pótlékoknál nagy a zavar és nagy a bérfeszültség, a 2026-os év pedig nagyon messze van. Későbbi hozzászólásában javasolta, hogy vizsgálják meg, hogyan lehete a pótlékot alapbérként figyelemebe venni akár már 2025-ben. Jelzi, a bölcsődei terület nem szeretne sávos bérrendszert kapni, mint a pedagógusok. Nem szeretné, hogy a munkáltató kizárólagos jogkörétől és egyéni kapcsolatoktól függőn a béremelés. Toma Lajos (Hetedik Szövetség) szerint a szociális területen sok éves örökölt elmaradást kellene pótolni. Dr. Gyergyák Ferenc (TÖOSZ) szerint az életkor meghosszabbodásával az önkormányzatok elé egyre több szociális teher hárul. Az alacsony bérek miatt nincs elég munkavállaló, megjelent a fekete munka, virágzik az illegális idősotthon. Lipók Sándor (Kisvárosok) elmondta, hogy náluk óriási a szociális területen a fluktuáció, szinte mindenki kicserélődött. Nem csak az alacsony bér az oka, hanem az elmúlt öt évben a családok elszegényedése jelentősen nőtt, ez nehezíti a működést. A családsegítő munkáját jogszabályok is kötik, van amikor emiatt nem tudnak segíteni, itt is kellene változtatás. Jelentős az iskolai hiányzás, tömeges az iskolakerülés, haladunk az analfabétizmus felé. Keményebb fellépés kellene a szülőkkel szemben. Eszes Béla (MÖSZ) szólt arról, hogy az idősödés egyre több feladatot ad. Mivel nincs erre elég pénz, sokan magánszemélyek segítségét veszik igénybe, egyben nekik lesznek kiszolgáltatva. Településen élő nyugdíjasok 15 %-ának 100 ezer Ft alatt van a nyugdíja. Velük foglalkoznak azok, akiknek 2025-ben nincs bérfejlesztés. Toma Lajos (Hetedik Szövetség) szerint a béremeléseknél szükség lenne a kiszámíthatóságra. Csizi Péter (NGM) azzal reagált, hogy voltak kisebb béremelések ezen a területen, de ezt ő sem becsüli túl. A kapott észrevételeket meg kell fontolni, akár a bérszerkezetet is át lehet alakítani.
Az Európai Unió minimálbér irányelvének átültetésével kapcsolatos feladatokról a kormány részéről dr. Zöld-Nagy Viktória (NGM) adott tájékoztatást, aki elmondta, hogy ennek a feladatnak a végrehajtásáról megjelent egy kormányrendelet. Ennek alapján került sor a 3 éves minimálbér megállapodásra, ha nem változik a helyzet jelentősen, akkor ennek mértéke nem fog változni. Fogunk foglalkozni az ágazati bértarifák kérdésével is. A másik jelentős feladat a kollektív szerződésekkel való lefedettség emelése. Ehhez szükség lesz jogi szabályok módosítására, és próbáljuk pályázattal is ösztönözni
A hozzászólásokban az merült fel, hogy ágazati kollektív szerződéseket kellene kötni, különösen a szociális ágazatban, ehhez szükséges jogszabály módosítás is. Helyileg is ösztönözni kellene az intézmény vezetőket a szerződések megkötésére. A 80 %-os lefedettségi szinthez jó lenne a közszférában is emelni a kollektív szerződések arányát, mert ehhez a versenyszféra nem lesz elég. A sávos bérrendszert ez jól kiegészítené. Valóban jó lenne az ágazati bértarifák kidolgozása, ehhez készültek szakmai anyagok és vannak ILO anyagok is, ezeket fel kellene használni. A közigazgatásban nincs lehetőség kollektív szerződés megkötésére, de kollektív megállapodást lehetne kötni, ezt is elő kellene készíteni. Nem fogadható el, hogy a közszféra szakszervezetei kimaradnak a minimálbér tárgyalásról. Nem elég, hogy ott van a közszféra munkáltatója, a kormány, hiszen ő a másik oldal. A napirend előadója azzal reagált, hogy ahol nem lehetséges jelenleg kollektív szerződés kötése, azokat a területeket nem kell a 80 %-nál figyelembe venni. Köszöni az észrevételeket, természetesen mód van arra, hogy közszféra érdekegyeztető fórumain is szól legyen a minimálbér mértékéről.
A közfoglalkoztatás aktuális helyzetéről a kormány részéről Réthy Pál (BM) számolt be. A részletes tájékoztatásban többek között szólt arról, hogy 2016-tól folyamatosan csökkent a közfoglalkoztatottak létszáma, azaz 200 ezerről 64 ezerre változott. Ez már nehezen csökkenhető, soknak alacsony iskolai végzettsége van. Kedvező, hogy sokan a piaci szférában el tudtak helyezkedni. Egyes megyékben már alacsony a létszámuk, míg más megyékben még jelentős. A költségvetés mintegy 140 milliárd forintot fordít erre a munkavégzésre, több programon belül. A közfoglalkoztatottak munkája révén számos helyen jelentős gazdasági tevékenység folyt, illetve folyik.
A vitában felmerült, hogy jó lenne, ha a közalkalmazotti jogviszonynál is el lehetne ismerni a közfoglalkoztatást, mint jogszerző időt. Ez fontos lenne, ha átkerül a foglalkoztatott a közszférába dolgozni. Sajnos volt, ahol a közalkalmazotti jogviszonyt ugyanabban a munkakörben közfoglalkoztatási jogviszonnyal váltottál ki. A közfoglalkoztatás fontos a legrászorultabbak részére. Emelni kellene a béreket, mert az valamikor a minimálbér 80 %-a volt, most csak 50 %-a. Ennyivel nehéz motiválni. Ha ez munkabér, és nem szociális ellátás, akkor ez kevés. Ez a létszám már lényegében marad, sokan többre nem képesek, de jól segítik a végeken az önkormányzatok napi munkáját. Viszont kellene több finanszírozás, mert az kevés. Tehát ezt a programot folytatni kell, sajnos az utánpótlás korlátlan.
Dr. Marosi János