A kormányhivataloknál lesz béremelés, csak a mértékére és az időpontjára nem kaptunk választ
ÜLÉSEZETT A KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM
A Miniszterelnökség épületében ülésezett 2023. május 19-én a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF), amelynek fő témája a közszolgálatban dolgozók bérhelyzete volt. Ezt a tanácskozást az április 21-ei ülés folytatásaként tartották meg. Az ülésen részt vett dr. Bordás Gábor közigazgatási államtitkár (Miniszterelnökség) és Kivés Zoltán helyettes-államtitkár (BM). A Kttv. és a Kit. jogállási törvényekkel kapcsolatos szakszervezeti javaslatok, a cafetéria összegének emelése és a munkába járás költségei voltak napirenden. Az ülést Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár (Miniszterelnökség) vezette.
A Kttv.-vel kapcsolatos javaslatokat Boros Péterné, az MKKSZ elnöke ismertette. Elmondta, hogy még mindig több mint kétezer köztisztviselő bérét számolják el a 15 éve változatlan 38.650 Ft-os illetményalappal, illetve az ő bérük a mindenkori bérminimum. Az illetményalapnak 165.600 Ft-nak kellene lenni, hogy az 1,79-es szorzóval megfeleljen az ez évi bérminimumnak vagy a szorzónak kellene 7,67-esnek lennie. Az önkormányzati bérek szétszakadtak, igen sok helyen csak személyi bérekkel tudják megoldani a tisztességes keresetet. Fontos lenne a diplomás bérminimum bevezetése is. Kifogásolta, hogy az önkormányzatok állami finanszírozása a lakosságszámhoz van kötve, nem a feladatokhoz. Csökkenteni kellene a szolidaritási adót a vidéki nagyvárosokban, hiszen amennyi pénzt kapnak az államtól azt így vissza is fizetik. Az országgyűlési hivatal köztisztviselőire vonatkozó illetmény emelést tartja jónak, amely az előző évi átlagos béremelkedéshez igazodik. Ezt kellene bevezetni az önkormányzatoknál. Garanciák szükségesek a bérezésben, és fontosnak tarja a nők és a férfiak egyenlő bérezését. Rákérdezett arra, mikor lesz a kormányhivatalokban béremelés. Dr. Bárdos Judit, a BRDSZ elnöke szintén a 38.650 Ft-is illetményalap felülvizsgálatát kérte, hiszen ez a rendvédelem területén közel 100 ezer főt érint. Dr. Taskovics István, a TBDSZ elnöke szerint a Kit. bérrendszere megbukott, senki nem szereti. Változott most a kormánytisztviselői illetménytábla, de ebből nem derül ki, mennyi lesz a béremelés. Kifogásolta, hogy a kormányhivatalok arra sem kapják meg a pénzt, ami kötelező lenne, sőt forrásokat vonnak el a hivataloktól. Szerinte is a kormánytisztviselői béreket hasonló módon kellene fejleszteni, mint az országgyűlési köztisztviselőkét. Észre vételezte, hogy nem kapnak részletes bér adatokat, így csak nagyjából tudják, hogy a kormánytisztviselők bére 400 ezer Ft körüli. Dr. Cser Ágnes, a Hetedik Szövetség elnöke szerint csak a versenyszférában van béralku, a közigazgatásban nincs, és itt nem szabadna korlátlan jogot adni a vezetőknek a bérek megállapítására. Itt közpénzről van szó, nem a saját pénzét osztogatja. Szerinte országosan együtt kellene kezelni a versenyszférát és a közszférát, ehhez volt már évekkel ezelőtt pontos javaslata, erre azóta nem kapott választ, de most ragaszkodik egy válaszhoz. Kifogásolta, hogy a kormánytisztviselői tábla első sorában a 296 ezer Ft-os bérminimum szerepel és a második sorában 300 ezer Ft. Sértő ez a 3400 Ft-os különbség! Fontosnak tartja a diplomások megbecsülését, erre figyelni kellene.
Dr. Gyergyák Ferenc TÖOSZ főtitkár szerint is hozzá kell nyúlni a 2008 óta változatlan köztisztviselői illetményalaphoz. Változtatni kellene, akár a Kit.-ben szereplő táblázathoz hasonlóan. Az önkormányzatoknál emelni kell a finanszírozást, a polgármesterek illetményét is rendezni kell, az infláció elvitte az értékük egy részét. Rövidesen közgyűlést tartanak, ott meg fogják fogalmazni a követeléseiket. Szabó Gellért polgármester, Magyar Faluszövetség elnöke elmondta, hogy az ÖNET ülésen is szó volt a 2024-es költségvetésről, úgy tűnik csak a minimálbér és a bérminimum változását fogják kompenzálni az önkormányzatoknál.
A felvetett kérésekre és észrevételekre a kormány képviselői semmiféle érdemi pozitív választ nem adtak, mintha meg sem hallották volna a javaslatok özönét.
Kivés Zoltán helyettes-államtitkár röviden azt válaszolta, hogy a 2024-re tervezett költségvetésben nem lesz az illetményalap módosítva. Dr. Bordás Gábor államtitkár szerint a Kttv.-ben a bértábla hibás, régi elveken alapul. A Kit.-ben szereplő táblázatot viszont a jónak tartja, ez megfelelő béremelési lehetőséget biztosít. A táblázat alsó számának változatlanul hagyását azzal a különös indokkal igazolta, hogy a személyügyeseknek gondot jelentene az átsorolás. A minisztériumi szinten az álláshelyek 10 %-a szűnik meg, ennek a mintegy 3 ezer álláshelynek nagyobb része betöltetlen, de több mint ezer embert el kell majd küldeni. Minisztériumi szinten voltak tartalékok, ezeket most megszűntetik. Igaz jövőre, a második félévi soros uniós elnökségi feladathoz majd kellenek új emberek és az EU-s projektekhez is. A létszámot viszont a 2019-es szinten kell tartani. A kormányhivataloknál nincs személyi tartalék. A kormányhivataloknál bértömegnöveléssel oldják meg a 2023. évi bérfejlesztést – valószínű július 1-től –, de a részletekről nem kívánt szólni, mert az más minisztérium feladata. Ez volt az ülésen elhangzott egyetlen jó hír. Megérte ezért a szakszervezeteknek harcolni, ha ez így lesz! Fehér József oldalügyvivő úgy reagált, hogy a szakszervezeti oldal a tagok elégedetlenségét közvetíti, nem is tehetünk mást.
Dr. Taskovics István az eddigi bruttó 200 ezer Ft-os cafetériát nettó 400 ezer Ft-ra történő emelésére tett javaslatot, szerinte van, ahol már most is bruttó 400 ezer Ft. Erre a költségvetési törvény ad lehetőséget. Ezt dr. Bordás Gáboregyértelműen elutasította, sőt a cafetéria értelmét is megkérdőjelezte, illetve azt tartanájónak, ha mindenütt egységesen bruttó 200 ezer Ft lenne. Boros Péterné szerint legalább bruttó 300 ezer Ft-ra kellene emelni, hogy a reálértékét megőrizze. Úgy tűnik a helyzet változatlan marad.
A munkába járás költségtérítése változott, január végétől lehetőség van 30 Ft/km költségtérítésre, de sok helyen csak egy részét, a kötelező 18 Ft/km költségtérítést adják meg. Ennek egységesen a magasabb összegű térítését kérték a szakszervezetek, különösen olyan helyen fontos, ha valakit más munkahelyre rendelnek ki, ahova tömegközlekedéssel nem juthat el. A 18 Ft-os költségtérítés a költségeket nem fedezi. Dr. Bordás Gábor válaszában a vármegye-bérletekre hivatkozott, de a problémát feljegyezte.
Dr. Marosi János