Az MKKSZ elnöksége március 11-ei ülésén beszámolót hallgatott meg a kormányzati színtű érdekegyeztető tárgyalásokról, első olvasatban tárgyalt az MKKSZ 2023. évi költségvetéséről. A testület tájékoztatást kapott a SZEF alapszabály módosításának helyzetéről, elfogadta az Üdülési Bizottság beszámolóját. Végül döntöttek az Országos Választmány májusi ülésének létszámáról. Az ülésen az elnökségi tagokon és az állandó meghívottakon kívül részt vettek a megyei titkárok is. Egy elnökségi tag online volt jelen, erre az alapszabály lehetőséget ad.
A tanácskozás elején egyperces néma felállással emlékeztünk meg halottjainkról, Sipos Lászlóról, aki az MKKSZ elnökség tagja, a Közterületi OSZT elnöke, a Főpolgármesteri Hivatal alapszervezetének legaktívabb tagja volt, Kordás Lászlóról, a MASZSZ volt elnökéről, az MKKSZ támogatójáról, országgyűlési képviselőtől és Kakuk Jánosról, az MKKSZ alapító tagjáról, a Pénzügyi Bizottság volt elnökéről.
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke röviden beszámolt az előző elnökségi ülés óta végzett munkáról. Az elmúlt 4 hónap mindennapja a 2022. évi, majd a 2023. évi béremelésért folytatott harc jegyében telt el. Igen sok nehézség, és még megvívandó harc mellett már igen jelentős eredmény a Fővárosi tavalyi 3 éves bérmegállapodás 2023. évi jótékony hatása. Ennek köszönhető az, hogy sikerült a Fővárosban 15 %-os bérfejlesztést elérni, amely minden fővárosi intézményt érint. Jelentős helyi eredmény a Szigetszentmiklósi 80.500 Ft-os illetményalap megállapítás, de számos helyen – mint például Győrben – a küzdelem a 60 ezer Ft-os illetményalap emelésért folyik. Nemzetközi munkánk keretében tájékoztatást adott arról, hogy március 31-én a CESI és az MKKSZ közös rendezvényt tart az Európa Parlament Magyarországi Képviselete székhelyén, ennek előkészítése megtörtént. Az előadásra szóló felkérésünket elfogadta Karácsony Gergely főpolgármester, Kiss Ambrus főpolgármesterhelyettes, és dr. Tóth Zoltán ismert választási szakértő, akik mindhárman az MKKSZ tagjai. A napirend keretében szó volt arról, hogy Timkó József megyei titkár segítette a Szabolcs-Szatmár vármegyei kormányhivatal alapszervezetében a vezetőségválasztást és segíti a legnagyobb alapszervezetünk, a nyíregyházi polgármesteri hivatalnál a tisztségviselők választását. Szólt arról, jó lenne pótszabadságot adni a kormánytisztviselőknek, hogy a várható nyári és téli igazgatási szünet megvalósítható legyen. A testület tájékoztatást kapott arról, hogy dr. Marosi János és Tornyi Józsefné részt vett az országgyűlés Népjóléti Bizottságának konferenciáján, melynek témája a nyugdíjas fogyasztói árindex számítása és a nyugdíjak értékállósága volt. Farkas Andrea megyei titkár arról szól, hogy Szegeden szociális és kulturális területen jónéhányan részt vettek az „álljunk meg 5 percre” akcióban január végén.
Rátérve a kormányzati színtű érdekegyeztetés helyzetére, Boros Péterné elmondta, hogy egy olyan időszakban, amikor a havonta mért infláció 25 % feletti, és már 2022-re is 10 %-os reálkeresetcsökkentést mutatott ki a közszférában a KSH, akkor nincs a kormánynak erkölcsi alapja az általa foglalkoztatott közszféra dolgozóinak azt mondani, hogy nincs béremelés, mert kell a pénz a rezsicsökkentésre. Ez egyszerűen nem igaz, mert sok mindenre van pénz, csak másra használják, ilyen a Vodafone vásárlás vagy akár a repülőtér vásárlás. Most különösen érzékeltetnünk kell a döntéshozókkal a béremelés elkerülhetetlenségét. Jelezni kell a tárgyalások előtt, hogy pattanásig feszült a helyzet. Nőnek az árak és csökkennek a reálbérek, nyílik az olló. Várjuk, hogy összehívják az OKÉT ülést, ezen módunk lesz véleményünknek ismét hangot adni. Mi azt szeretnénk, ha az inflációval lépést tartana a béremelés. Február 27-én volt egy online megbeszélés, ezen több mint 30 MKKSZ vezető vett részt, a vitában a demonstráció volt preferált eszköz. Tehát ebbe az irányban fogunk lépni.
Boros Péterné részletesen szólt a 2023. évi költségvetés lehetséges számairól, ezeket képekben is bemutatta. Döntés nem született, mert a cél az MKKSZ vezetői, elnökségi tagok, megyei titkárok véleményének megismerése volt. A költségvetés tervezése mindig egy nagy kihívás, mert a célok, a tények, a kötelezettségek és a lehetőségek összhangját kell megteremteni. Ez a korábbi években sem volt egyszerű, de ebben az évben halmozottan jelentkeznek a számunkra nem kedvező körülmények. A helyzetet jellemzi a már-már elviselhetetlen mértékű inflációból eredően az MKKSZ-szel szemben is megjelenő szolgáltatói áremelés, az általunk képviselt munkavállalók körében az általános „bérválság”, és várhatóan a reálkereset csökkenése, és ezzel szemben növekvő elvárások vannak. Kiemelt feladat lesz továbbra is a tagszervezés, az új tagok bevonása ebben az évben is.
A SZEF alapszabály módosításáról szólva Fehér József, aki a SZEF Alapszabályt előkészítő munkabizottságban az MKKSZ-t képviselte, elmondta, hogy a 2019. évi SZEF kongresszus határozata szerint a kongresszust követően a megválasztott tisztségviselők, testületek első feladata volt a SZEF Alapszabály módosítása. A határozatot nem hajtották végre, a SZEF vezetői, élükön Csóti Csabával, illetve az alapszabály módosításáért felelős SZEF alelnök Szabó Zsuzsával, mindent megtettek annak érdekében, hogy semmi ne változzon. A SZEF 2023. június 23-án úgy tart kongresszust, hogy semmi nem változott. A vita során a SZEF működése számos kritikát kapott, a SZEF szinte nem működik, nem látszik a SZEF vezetése a pedagógusok harcánál, vagy a mi bérharcunknál sem.
Az üdülési bizottság részletes írásos beszámolót nyújtott be az elnökségnek, mely már megtalálható a honlapon. (https://www.mkksz.org.hu/szolgaltatasaink/udultetes) Hetényi Ferencné, az üdülési bizottság tagja válaszolt a felmerült néhány kérdésre. Az Elnökség elfogadta a bizottság javaslatát az üdülési díjakra. A szezon rövidesen kezdődik, április 6-tól egészen október 15-ig lehetőség van nyitva tartásra, a hűtő-fűtő klímának köszönhetően.
A megyei titkárokat és a testületet dr. Marosi János SZÜB vezető tájékoztatta a tagnyilvántartás szerinti taglétszámról, és ennek alapján az alapszabály szerinti országos választmányi létszámról. Végül szólt az e-mail címek fontosságáról, arra lenne szükség, hogy minden tagnak nem a munkahelyi, hanem a magán e-mail címe legyen meg, mert akkor az MKKSZ hírleveleket mindenki megkapná.
Dr. Marosi János