ISMÉT MKKSZ HÉTVÉGE A PRAKTIKERBEN 2025. DECEMBER 11-14 KÖZÖTT
A részletekről a lenti logóra kattintva lehet tájékozódni

Az MKKSZ elnöksége november 21-ei ülésén szokásoknak megfelelően az MKKSZ elnöke beszámolt a legutóbbi elnökségi ülés óta végzett munkáról. A testület döntött az alapszabály és az SZMSZ módosításának időütemezéséről és elfogadta ezen dokumentumok első változatát. Majd a pénzkezelési szabályzatról tárgyaltak és tájékoztatást hallgattak meg néhány ingatlan felújításának, illetve értékesítésének helyzetéről. Végül zárt ülésen döntöttek az elnökség hatáskörébe tartozó munkabizottságok személyi összetételéről.

Bővebben ...

Mondjuk ezt annak ellenére, hogy az alábbi levelet kaptuk a Kormánytól. Sajnos látjuk, hogy az adósságrendezési eljárás hosszadalmas eljárásának alábbi jogkövetkezményei ismeretében mi várhat a Fővárosi Önkormányzatra, és a benne dolgozókra.

Bővebben ...

Óriási csalódás az ígért 15 százalékos béremelés, ami a várható 11 százalékos minimálbér emeléshez képest mindössze évi 1 százalékos növekedést jelent.

Többek között ezt írta Pintér Sándor belügyminiszternek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke. Boros Péterné megjegyezte azt is, a szociális ágazat bérhelyzetéről, a 30 százalékos munkaerőhiányról, és annak okairól személyesen is tájékoztatta volna a minisztert az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának ülésén, de a fideszes tagok leszavazták, hogy szót kaphasson. 

A levélben kifejtette: utoljára 2022-ben volt szociális ágazati bérfejlesztés, ezért a dolgozók joggal számítottak arra, hogy 4 év után nemcsak a minimálbér-, a garantált bérminimum növelés jelent majd számukra keresetemelkedést. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly  decemberben az Országgyűlésben „átütő erejű” bérfejlesztés ígért, amely pótolja a 4 évi bérleszakadást. Ezért is nagy csalódás a nemrég bejelentett mérték, amely tovább fokozza a munkaerő hiányt, így ellehetetlenítheti a szociális szolgáltatások ellátását. 

Bővebben ...

Bövebben

Dr. Pintér Sándor Úr
Belügyminiszter
Budapest

Tisztelt Miniszter Úr!

2025.11.25-én az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának ülésén az MKKSZ képviselői is részt vettek. Arra készültünk, hogy – a Népjóléti Bizottság elnökének engedélye alapján – tájékoztathatjuk a jelenlévőket a szociális ágazat bérhelyzetéről, a munkaerőhiányról, és annak okairól. Szándékunkban állt elmondani azt is, hogy a Kormány által  bejelentett - a szociális ágazatra vonatkozó - 2026.január 1-ei hatályú 15 %-os keresetnövelése miért nem elégséges.

A bizottsági ülésen nem kaptunk szót. Miniszter Úr a zár szavában azt ígérte, hogy 14 napon belül írásban válaszol azokra a felvetésekre, amelyek a bizottság ülésén szóban nem lettek megválaszolva. Erre az ígéretre alapozva küldjük meg Önnek a szociális ágazat helyzetét bemutató  diasorunkat.

Bízunk abban, hogy az általunk küldött szemléltetés egyértelműen bizonyítja, hogy az ágazat dolgozói többet érdemelnek, és többet kell kapniuk, mint 15 %! 

Utoljára 2022-ben volt szociális ágazati bérfejlesztés. Ezért a dolgozók joggal számítottak arra, hogy - 4 év után - nemcsak a minimálbér-, garantált bérminimum növelés jelent majd számukra  keresetnövelést.

A beígért 15 %-os emelés óriási csalódás. Az lényegében - a  várható 11 %-os minimálbér emeléshez képest -  mindössze évi 1 %-os növekedést jelent. Ez a 4 év alatt bekövetkezett drágulást biztos, hogy nem kompenzálja.

Arra számítottak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök által 2024. decemberében az Országgyűlésben megígért „átütő erejű” bérfejlesztés valóban megvalósul, és pótolja a 4 évi bérleszakadást.

Ebben az ágazatban már most is több helyen 30 %-os a munkaerőhiány. Az egészségügyi-, és az oktatási határterületi munkaerő elszívó hatás tovább erősödik. Ha nem valósul meg az „átütő erejű” bérfejlesztés, az tovább fokozza a munkaerő hiányt, és ellehetetlenítheti a szociális szolgáltatások ellátását. 

Az érintett dolgozók felhatalmazása alapján kötelességem jelezni, hogy „15 % NEM ELÉG”. Ezt az álláspontot fogjuk képviselni a nyilvánosság előtt mindaddig, amíg ez kedvezően nem változik.

Bővebben ...

Állítása szerint a belügyminiszter külön táblázatot vezet a Szőlő utcai javítóintézet ügyében elkövetett rendőri mulasztásokról, ami pedig az egészségügyet illeti, jelenleg tíz kórházban zajlik az esetszintű adatgyűjtés a gyógyítási folyamatokról, hogy kiderüljön, pontosan mennyibe kerül egy-egy ellátás.

A barikád mindkét oldalán sokan gyűltek össze Pintér Sándor belügyminiszter szokásos éves meghallgatására az Országgyűlés népjóléti bizottságában. Tekintettel a témák sokszínűségére – hiszen a Szőlő utcai nyomozástól a petesejt donációig számtalan ügy tartozik a belügyminiszter hatókörébe – közel három tucat munkatársával érkezett. Civil szervezetek képviselői jöttek – például az SOS Gyermekfalvak, illetve szakmai kamarák  - ám őket a bizottság kormánypárti többsége sem hozzászólni, sem kérdezni nem engedte.

Tüntetők is jutottak a terembe, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének két képviselője feliratos pólójával jelezte, hogy a 15 százalékos béremelést elfogadhatatlanul kevésnek tartják.

Bővebben ...