Magyarország célkitűzése, hogy 2030-ra Európa öt legélhetőbb állama közé tartozzon, ezáltal pedig hozzájáruljon Európa gazdasági és társadalmi megerősödéséhez.
A Kormány az elmúlt egy évtizedben saját erejéből, és az Európai Unió alkotta nemzetközi közösség támogatásával az országot növekedési pályára állította. 2010 után az ország szuverenitásának és függetlenségének biztosítása érdekében először a gazdaságot helyezte biztos alapokra, amelynek eredményeként Magyarország a gazdasági növekedése tekintetében az Európai Unió élvonalába került. Ez teremtette meg annak lehetőségét, hogy javuljon a társadalom életszínvonala, illetve választ lehessen adni a globális változások okozta demográfiai, fenntarthatósági kihívásokra, illetve az ipar 4.0. forradalomból fakadó nehézségekre. Hazánk e munka eredményeként 2020-ra jelentős eredményeket tudottfelmutatni.
Újabb megkeresésünk, ezúttal dr. György István részére:
A SZIE-GTK végzős hallgatójaként szakdolgozatomhoz kötődő kutatást végzek a közigazgatási vezetői stílusok témakörében, ehhez kérném a segítségét a kérdőív kitöltésével. A válaszok kizárólag kutatási célt szolgálnak, összesített formában kerülnek felhasználásra, a kérdőív kitöltése pár percet vesz igénybe és teljesen anonim.
Segítségét és együttműködését előre is köszönöm szépen!"
Az önkormányzati köztisztviselők nincsenek az oltási prioritási sorrendbe illesztve.
Ezt a választ kaptuk Lakatos Tibor r. dandártábornok, rendőrségi főtanácsostól, az Operatív Törzs ügyelet központ vezetőjétől a dr. Müller Cecília, országos tisztifőorvos részére, 2021. január 14-én kelt megkeresésünkre (itt).
Levelünkben kértük, hogy az önkormányzati köztisztviselők is egy szintre kerüljenek az oltási tervben a kormánytisztviselőkkel egészségük és ügyfeleik egészségének megvédése, a helyi közigazgatás megfelelő működtetése érdekében.
Vezetői értekezletet tartottunk 2021. január 9-én – természetesen online. Boros Péterné elnök adott tájékoztatást a 2021. első félév tervezett programjairól, majd a résztvevő elnökségi tagok, megyei titkárok és a különböző bizottságok vezetői beszéltek területük helyzetéről és a feladatokról. Összesen 27-en vettek részt ezen az évindító tanácskozáson.
Boros Péterné elmondta, hogy 2020. év különleges körülményei között is megőriztük működő képességünket, részt vettünk az országos érdekegyeztető fórumokon, ha kellett, akkor sztrájkoltunk és küzdöttünk a különböző területek magasabb béréért.
Összeségében üdvözölné a 25 év alatti fiatalok SZJA-mentességét a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) fiatal munkavállalókat képviselő tagozata, ha az „nem egy süllyedő hajó foltozgatása és nem leplezetlen szavazatvásárlás lenne”. A Fiatalok Képviselete elsősorban a közszféra fiatal munkavállalóit érintő hatását vizsgálta a SZJA-mentességnek, hozzátéve: az általuk vázolt helyzet ettől függetlenül minden magyar fiatalra igaz.
Az MKKSZ Fiatalok Képviselete értelemszerűen a közszféra fiatal munkavállalóit érintő hatását vizsgálja a bejelentett SZJA mentességnek 25 éves korig. A képlet ettől függetlenül minden magyar fiatalra igaz.
Bár örülnek annak, hogy a Kúria kimondta: a kormánnyal, mint munkáltatóval szemben a szakszervezeteknek és a munkavállalóknak van igazuk, „de a 12 hónapos sztrájkfolyamat után döntött erről, vagyis a sztrájk lezárulta után. Ami pedig nem azért zárult le, mert teljesültek volna a követeléseink, hanem mert törvényben meghatározott módon, eddig volt lehetőségünk kiállni a jogainkért” – mondta a Klikktv-ben Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Hozzátette: „a kormány felelőssége az volna, hogy az emberek, a munkavállalók legyenek a fókuszban, annak érdekében, hogy megfelelő minőségű közszolgáltatást nyújtson az állampolgároknak. Ezzel szemben a kabinet minden problémát a szőnyeg alá söpör. A rossz körülményeknek köszönhető, hogy például a szociális ágazatban harminc-negyven százalékos munkaerőhiány van.”
Az erre az évre vonatkozó minimálbér megállapításának csúszásával sincs megelégedve a szakszervezeti vezető. Nem csak a halogatás miatt, hanem azért sem, mert „ennek mértéke is felháborító, valamint mi már három éve azért küzdünk, hogy legyen diplomás minimálbér is, hiszen az a közszférában dolgozó diplomások magasabb megbecsülését is jelentené. Ehhez csupán egy kormányhatározatra van szükség” – mondta Boros Péterné.
A Boros Péternével készült interjú a képre kattintva tekinthető meg.