Karácsony Gergely Úr részére

Budapest Főváros Főpolgármestere
Budapesti Önkormányzatok Szövetsége Társelnöke
Magyar Önkormányzatok Szövetsége Társelnöke

Tisztelt Társelnök Úr!
Tisztelt Főpolgármester Úr!

A Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) részéről kezdeményezem, hogy a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége-, és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökségeit hívja össze a Fővárosi Önkormányzat gazdálkodási krízishelyzetének bemutatása érdekében.

A Fővárosi Önkormányzat pénzügyi fenntarthatóságának kritikussá válása miatt a munkavállalók 
aggodalommal tekintenek a jövőbe. Nem tudják, hogy miből fogják biztosítani a megélhetésüket ha esetleg már január hónapra fizetésképtelenné válik a Főváros.

Csatlakozva a fővárosi szakszervezetek kezdeményezéséhez várjuk, hogy a Kormány és a Főváros vezetői a megoldás érdekében tárgyaljanak, és a 27.000 fő munkavállaló kereseti helyzete megnyugtatóan rendeződjön. A munkavállalók határozottan kifejezték, hogy ingyen nem fognak dolgozni!

Reméljük, hogy a szakszervezetek által a tárgyalások megkezdésére meghatározott 168 óra úgy telik majd el, hogy a Kormány feloldja a Fővárosi Önkormányzat gazdasági karanténját.

A főváros gazdálkodását súlytó válsághelyzet következményei a Fővárosi kerületek Önkormányzataira, valamint a 81 agglomerációs településre is kiterjedhet. Ha nem lesz tömegközlekedés az végső soron közel 4,3 millió fő állampolgár helyzetét nehezítheti meg.

Bővebben ...

Az MKKSZ több éves kezdeményezése sikeresen célba ért a CESI-nél és 2025. november 5-én megalakult a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége Idősek szervezete (CESI Seniors). Az ülésen az MKKSZ ONYT elnöksége online vett részt, oly módon, hogy az MKKSZ székházában teremtettük meg az online kapcsolatot.

Bővebben ...

Négy éve vártak a fizetésemelésre, miközben vágtatott az infláció. Most átlagosan nettó 297 ezer forintot keresnek havonta. Boros Péterné, a szakszervezet vezetője szerint a kormány lekezeli a gyerekvédelemben, idősgondozásban, hajkéktalanellátásban dolgozókat. 

Nemrég lyukas cipőket öntöttek a szociális szférában dolgozók a Karmelita elé, jelezve, hogy míg a miniszterek sok milliós fizetéseket visznek haza, és minden évben automatikusan nő a bérük, náluk tarthatalanná vált a helyzet. A gyerekvédelemben, szociális otthonokban, idősgondozásban, hajléktalanellátásba dolgozók bére évek óta nem emelkedett, és sokáig idén is csak ígéreteket kaptak. A jövő évi költségvetésbe ugyanis megint nem tervezték be a béremelésüket.

Végül kiderült, januártól 15%-kal számíthatnak nagyobb fizetésre, ami azonban átlagosan mindössze 30-40 ezer forint emelést jelent. Boros Péternével, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnökével arról beszélgettünk, hogyan fogadta ezt a hírt az ezen a területen dolgozó majdnem 100 ezer ember.

Bővebben ...

15 százalékos béremelést hajt végre a szociális és kulturális ágazatban a kormány januárban – ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be. Részleteket azonban Gulyás Gergely nem közölt. A szakszervezetek pedig éppen ezt hiányolják. Azt szeretnék, ha a kabinet érdemben figyelembe venné bérrendezési javaslatukat. 

Az Egyenes Beszéd vendége Boros Péterné elnök, MKKSZ.

Hiányolják a főpolgármesteri tájékoztatást arról, mennyiben érinti a munkájukat az újabb elvonás.

Levelet írt Karácsony Gergelynek a fővárosi cégek és intézmények munkavállalóit képviselő szakszervezetek demonstrációs és sztrájkbizottsága, mert úgy érzik, Budapest pénzügyi helyzete kritikusra fordult. Ahogyan a főpolgármester fogalmazott a szerda reggeli inkasszóról, „az elvett újabb 6,2 milliárd miatt a budapestieknek biztosított közszolgáltatások, köztük a közösségi közlekedés a megszokott és okkal elvárt szinten nem működtethető”.

Állítása a levél szerint nyugtalansággal tölti el a közszolgáltatásokat működtető dolgozókat, mert úgy értelmezik, hogy már az idei évben kialakulhat olyan helyzet, ami veszélyezteti Budapest működését, ezáltal a 27 ezer munkavállaló megélhetését.

„Fentiekre tekintettel kérjük, személyes tanácskozás keretében szíveskedjen részletes tájékoztatást adni a pontos helyzetről, illetve a megoldási lehetőségekről, ha vannak ilyenek” – szólították fel Karácsonyt, emlékeztetve arra, hogy lassan már a jövő évi bértárgyalásokat is meg kell kezdeni helyi szinteken. Mint írják, erre nem sok esély van abban az esetben, ha az idei év működése sem biztosított.

A szakszervezet álláspontja szerint ha nem kapnak megnyugtató választ a kérdéseikre, minden lehetséges eszközt, így akár a munkabeszüntetést is be kell vetniük annak érdekében, hogy ne a munkavállalók szenvedjék el azokat a következményeket, amelyekért a felelősség nem őket terheli.

Forrás: hvg.hu

A szakszervezetek nem tudják, mire vonatkozik a 15 százalékos béremelés, de azt szeretnék, ha a kormány érdemben figyelembe venné bérrendezési javaslatukat. Nem hiszik, hogy a mostani bejelentés ezt lefedné, és azt sem tudják, hogy az intézkedés megoldaná-e a súlyosan alacsony bérek problémáját. Mára a szociális ágazatban mindenki minimálbéren vagy bérminimumon van.

A kormány 15 százalékos béremelést hajt végre a szociális és kulturális ágazatban januárban – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Az nem derült ki, hogy a bejelentést mihez képest kell számolni, hogy az mire vonatkozik. A szakszervezetek szerint egyelőre nem világos, mit jelent a kormány intézkedése, ahogy az sem, hogy ettől megoldódik-e a két ágazat problémája, sikerül-e felzárkóztatni a dolgozók erősen leszakadt béreit.

A szakszervezet időben letette bérrendezési javaslatát a kormány elé

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné a 24.hu-nak azt mondta, nem ismerik a részleteket, vagyis hogy mit is jelent a miniszter bejelentése.

Hozzátette, a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórumon (SZÁÉF) elmondták, hogy szakszervezetként nem a minimálbér-, illetve a bérminimum emelésére apellálnak, hanem az ágazati pótlékok emelésére. Szerinte egy igazságos és jó elosztási javaslatot tettek le (két éve, tavaly és az idén is) a kormány asztalára az ágazati dolgozók nevében. Nem tudja, ehhez képest mit értsen „15 százalékos béremelésen”, hogy ez a minimálbér és a bérminimum januári emelésén túl értendő-e (amiről még nem tudni, hogy mennyi lesz), vagy hogy a pótlékok emelését célozzák-e.

A legutóbbi SZÁÉF-ülés október 28-án volt, akkor a szakszervezetek azt kérték a kormánytól, hogy mielőtt végső döntést hoznak, jelezzenek vissza javaslatukra, és a belső bérezési arányokat közösen alakítsák ki, az érdekvédelmi szervezetek javaslata mentén. Szerintük ugyanis a belső bérarányok rendezésével egy adott bérkeretből is sokkal jobbá lehetne tenni a bérezést, enyhíteni lehetne a lemaradásokat, a bérfeszültségeket. Ezek után érkezett a mai „15 százalékos béremelési” bejelentés.

Bővebben ...