Boros Péterné: a köztisztviselők körében nagy a bizonytalanság

Nyomtatás
Megjelent: 2012. október 08. hétfő

A járási hivatalok jövő januárban önkormányzati hatáskörök sorát veszik át, s emiatt a polgármesteri hivatalokban dolgozó köztisztviselők ezrei maradhatnak munka nélkül. Ma azonban – miközben a leépítést meghirdették – senki nem tudja, hogy az egyes hatósági feladatok ellátáshoz mennyi emberre van szükség – jelent meg a Népszabadságban.
 


   „Önkormányzatnál vagyok, nem tudom tudjátok-e, hogy mindenkinek bekérték a személyi anyagát a kormányhivatalba. (…) Viszik az embereket az önkormányzatoktól, államigazgatási, jogi és felsőfokú pénzügyi végzettséggel, persze átvilágítás után, ha megfelelsz, ha nem, akkor kirúgnak. Gondolhatod, milyen napjaink vannak, teljes a pánik az emberek között” – ez az elektronikus levél a szerkesztőségünkbe is eljutott, s jelzi, milyen hangulatban várják a helyhatóságoknál foglalkoztatott köztisztviselők a járási rendszer 2013. januári felállítását.
 
   Jövőre vidéken a 175 járási székhelyen, illetve a főváros 23 kerületében jönnek létre a kormányhivatalok irányítása alatt működő járási hivatalok, amelyek többek között az okmányirodai, a gyermekvédelmi és gyámügyek, egyes szociális, építésügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékesei szerint az „államosított” feladatok ellátásához az önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők közül tízezren kerülhetnek át az új hivatalokhoz.

   A KSH legfrissebb adatai szerint 45 ezren vannak köztisztviselői státusban, s ők szinte kivétel nélkül a polgármesteri hivatalokban dolgoznak. A helyi közügyeket – ilyenek például a helyi adók, egyes szociális vagy településfejlesztési és településüzemeltetési ügyek – továbbra is ők viszik, de a szaktárca úgy becsüli: a települési apparátusoknak körülbelül harmadával kevesebb dolga lesz a következő esztendőtől. Ez azt is jelenti, hogy legalább ilyen arányú létszámcsökkentésre lenne szükség, ami körülbelül tizenötezer főt jelentene, miközben a járások csak tízezer köztisztviselőt foglalkoztatnának. Ám azt, hogy ténylegesen mennyien kerülhetnek utcára, s mi lesz a feleslegessé váló emberekkel, egyelőre senki nem tudja.

   Forrásaink szerint a személyi anyagokat a kormányhivatalok valóban bekérték, s az érintetteknek a dossziékban nem szereplő további adatokat is meg kellett adniuk. Az is bizonyos, hogy a járási hivatalokban kormánytisztviselőként elsősorban diplomásokat kívánnak foglalkoztatni, s az okmányirodák csak érettségivel rendelkező munkatársainak – ha még ötven évnél fiatalabbak – vállalniuk kell, hogy igazgatásszervezői végzettséget szereznek.

   A közigazgatási tárcánál ugyanakkor hangsúlyozzák: akinek olyan feladata van, amelyet a járások látnak majd el, és megfelel a képesítési követelményeknek is, automatikusan, a törvény erejénél fogva az önkormányzatoktól az új hivatalokhoz kerül. Más vélemények szerint viszont érzékelhető, hogy néhol csak a státust – és az eddig biztosított normatív támogatást – vinnék, az embert nem. A járási rendszer kialakításának és az ezzel párhuzamos elbocsátásoknak a valódi célja nem az állami feladatok hatékonyabb ellátása, hanem a klientúraépítés – fogalmazott ezzel kapcsolatban Varga Péter, az MSZP Csongrád megyei elnökhelyettese.

A szakszervezetek legalább gondoskodó elbocsátást szeretnének

   A köztisztviselők körében valóban nagy a bizonytalanság – erősítette meg kérdésünkre Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. Ennek egyik oka, hogy a nagy gyakorlattal rendelkező, de nem szakképzett, csak érettségivel rendelkező önkormányzati ügyintézőkre – az okmányirodai dolgozók kivételével – nem tartanak igényt. Ugyanakkor jövőre megszűnnek a kétezer főnél kisebb településeken a polgármesteri hivatalok, ami körülbelül négyszáz körjegyzőség hatezer köztisztviselőjét érinti; amelyik kisebb településen ma hivatal van, ott jövőre csak egyetlen ügysegéd marad.

   Azt, hogy a járások pontosan kiket vesznek át, illetve milyen önkormányzati tulajdonú vagyontárgyra – ingatlanokra és a feladatok ellátáshoz szükséges eszközökre – van szükségük, a megyei és fővárosi kormányhivatalok vezetői s az érintett polgármesterek október végéig megállapodásban rögzítik. Addig konkrét számokról az MKKSZ főtitkára nem akar beszélni, nem vitatja azonban, hogy leépítésekre kell számítani.

   Egyelőre tisztázatlan ugyanis, hogy a járási hivatalok hol mennyi embert vesznek át, s hányan dolgozhatnak a városi kirendeltségeken, illetve ügysegédként a kisebb településeken. Az MKKSZ ezért kérte a közigazgatási tárcát, hogy szakszervezeti rendezvényeken adjanak tájékoztatást a várható lépésekről. Ezzel reményeik szerint csökkenhet a bizonytalanság, s legalább annyi valóban kiderült, hogy a megfelelő szakképesítéssel rendelkező köztisztviselőket a feladattal együtt átveszi az állam. Emellett eredményként értékelik, hogy sikerült elérni: a járási hivatalokhoz kerülő önkormányzati tisztviselők jövedelme nem csökkenhet.

   Kérdéses viszont, hogy mit jelent majd az új feladatfinanszírozási rendszer – vetette fel Boros Péterné. Ez utóbbi lényege elvileg az, hogy a kötelező önkormányzati feladatokhoz szükséges forrásokat maradéktalanul bocsássa rendelkezésre az állam, ám a részletek alig három hónappal az új költségvetési év előtt még nem ismertek. Pedig nem kis részben ezen múlik, hogy a helyhatóságok mekkora létszámmal működhetnek, s rá lesznek-e kényszerítve az apparátus karcsúsítására.

   A szakszervezetek már több fórumon is megfogalmazták: az esetleg feleslegessé váló közszolgák esetében gondoskodó elbánásra tartanak igényt. Szeretnék – hangsúlyozta a főtitkár –, ha a januári leépítések után meghirdetett karrierhíd-programot kiterjesztenék a jövőben elbocsátandó köztisztviselőkre is, ám ez Borosné szerint csak a városokban jelenthet segítséget. Ahol viszont az önkormányzat szinte az egyetlen foglalkoztató, állami támogatás mellett sincs esély az elhelyezkedésre. Ezért javasolják, hogy folytassák az előző kormány idején bevezetett prémiumévek-programot, amely az idősebb közszolgák számára jelentene megoldást, mert a nyugdíjkorhatár elérésig legalább csökkentett fizetést kaphatnának.

   A főtitkár emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzatok jövőre még nehezebb helyzetbe kerülhetnek, hiszen a saját bevételeik egy részét elvonják, csökkenek a támogatások, és működési célú hitelt nem vehetnek fel. Amennyiben tehát elbocsátásokra lesz szükség – amit a forráshiány miatt az is szükségessé tehet, ha a csökkenő feladatok miatt nem tudnak munkát adni az embereknek –, saját zsebből biztosan nem tudják kifizetni a felmentési időre járó pénzt és a végkielégítéseket. Borosné szerint ezért biztosan valamilyen központi intézkedésre lesz szükség.

Orbán szerint közpénzből ne fizessünk felesleges embereket

   A közszférában várható elbocsátásokról Orbán Viktor kormányfő a közelmúltban kijelentette: ezeket a lépéseket nem mások – ezzel nyilván az IMF-re utalt –, hanem az ország érdeke miatt kell megtenni. „Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett ember alkalmazását (...), erkölcsi kérdés is, hogy ne fizessük fölöslegesen emberek százait, ezreit, tízezreit – miközben a munkájukra valójában már nincs szükség az államigazgatásban - továbbra is közpénzből” – hangoztatta, hozzátéve, hogy emberségesen kell eljárni, segíteni kell ezeket az embereket, hogy a közigazgatáson kívül munkát találjanak.

   „A kormány kiemelt célja az olcsóbb állam megvalósítása, az állami feladatok jelenleginél kisebb létszámmal történő, hatékonyabb ellátása. Ennek érdekében a közszférában – három éves időtartamra – létszámstop kerül bevezetésre, ami a nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalók kötelező nyugdíjazását és az így felszabaduló álláshelyek betöltésének tilalmát jelenti. Emellett, a kereset és a nyugdíj (illetve a korhatár előtti ellátás) együttfolyósításának lehetősége is megszűnik a közszférában” – ezt pedig a kabinet pénteken meghirdetett csomagja tartalmazza.

    A dokumentum arra vonatkozóan azonban nem tartalmaz utalást, hogy a közigazgatási rendszer átalakítása milyen módon szolgálja a közpénzekkel való takarékosabb gazdálkodást. A kormányszóvivő azt is csak a napokban jelentette be, hogy zajlik annak felmérése, a közszféra egyes területeinek feladatai milyen létszámmal végezhetőek el. Vagyis: egyelőre senki nem tud semmit.

Forrás: Népszabadság


 

Copyright 2011. Joomla Template Maker. adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában