Boros Péterné beszéde 2014. március 4-én a járási hivatali értekezleten

Nyomtatás
Megjelent: 2014. március 21. péntek

Mottó: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ostrakon Szakkollégiumának rendezvényén Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes megnyitó beszédének  gondolataival azonosulva:”a közigazgatás olyan nagyüzem lenne, amely az egyéni problémákra érzékeny”.

Az MKKSZ szerepvállalása a járási hivatalok eredményes működése érdekében. Egy éves tapasztalatok munkavállalói nézőpontból.


Kedves Kolléganők! Kollégák!

Az MKKSZ-ben  eddigi munkagyakorlatunknak megfelelően – az elsődleges munkavállalói érdekek képviselete mellett – mindig nagy hangsúlyt fektettünk a szakmai munka figyelemmel kisérésére, vagy ahogy mi mondjuk a szakmapolitikai tevékenység támogatására.
Alapvető érdekünk, hogy a szakmai elvárásokat mind a hivatali szinteken, mind pedig az egyes egyének jól teljesítsék.
Erre alapozva lehet az érdekvédelmi-, a jövedelmi-, és általában a munkafeltételek jobbításával kapcsolatos igényeket, elvárásokat meghatározni.
Most is arra kértük Helyettes Államtitkár Asszonyt, hogy azzal a tartalommal foglalja össze a járási hivatalok munkájával kapcsolatos kormányzati értékelést, amely az érdekvédelmi kapcsolódásokat lehetővé teszi.
Ez - az én álláspontom szerint – itt ma megtörtént, amit ezúton is szeretnék megköszönni, és ez lehetővé teszi számomra, hogy szakszervezetünk egyik dinamikusan fejlődő tagsági körének (sorra alakulnak meg munkahelyi szervezeteink) - a járási hivatalokban dolgozó - kormánytisztviselők álláspontját, elvárásait, kezdeményezéseit, javaslatait megfogalmazhassam.
Nagyon nehéz időszak van mögöttünk, és ez igen jelentősen megterhelte az érintett hivatali kört, érzékelhetően igen nagy a várakozás, és én kimerem mondani azt is, hogy igen komoly feszültségek vannak a személyi állomány körében.
Nem akarom ezt eltúlozni, de azt tapasztalom, hogy bárhová is megyek az országban  ha a járási hivatali kollégákkal találkozom mindenütt az első téma, a munkateher növekedés-, és ennek szinte ellentéteként a már- már megalázónak mondható jövedelmi helyzet. Sajnos e megállapítást tovább
árnyalja a járási hivatalban  azonos feladatkörben dolgozó kollégák különböző mértékű díjazása.
Helyettes Államtitkár Asszonyhoz is érkeztek erre vonatkozóan részben észrevételek, részben pedig kérdések.
A mai találkozónk nem bértárgyalás, és nem is kívánjuk ezt valami kollektív panasznappá nyilvánítani, (csak zárójelben jegyzem meg, ennek is megteremtettük az intézményes keretét, formáját, a nyilvánosság előtt is elmondtuk mindazt, ami szerintünk jogos észrevétel.)
Itt most csak annyit kívánok megemlíteni, hogy a jövedelmi helyzet problematikája túlnyúlik a bérügyek témakörén.
Szakmai, szolgáltatás minőségi üggyé alakul, és nem csak munkaerőpiaci, hanem szélesebb értelemben vett közszolgálat politikai kockázata is felmerül. És még valami, amit kevésbé szoktunk emlegetni, ez a szakmai presztízsünk, vagy ha úgy tetszik a hivatal tekintélyét is kedvezőtlenül befolyásolja.
Tudom, hogy ezek a megállapítások a kormányzati vezetők számára nem ismeretlenek, azt is figyelembe kell vennünk, hogy a tárcaszintű érdekérvényesítésnek vannak korlátai, de mi fel merjük vállalni azt, hogy kormányhivatali területért felelős kormányzati szerveket támogatjuk abbéli törekvésükben, ami a szakmai munka javítását, a munkavégzési feltételek jobbítását, és persze a jövedelmi helyzet pozitív irányú megváltoztatását eredményezné.
A kormányzat számára mi készítettünk egy komplex javaslatcsomagot, és ennek a helyzetértékelő részét szinte egy az egyben a járási kormányhivatalokra is értelmezni lehet.  Azzal a többlet feszültséggel, hogy az egy járási hivatalon belül, de más szervezeti egységnél, szakigazgatási szervnél dolgozó kollégák különböző béreket kapnak - és ezen belül továbbra is a legalacsonyabb kereseti átlag a munkaügyi kirendeltségeken és a földhivataloknál van. A dolgozók közötti bérfeszültséget tovább növeli, ha adott épületben kormányablak is működik, ügyfélszolgálati pótlékkal foglalkoztatott ügyintézőkkel.
 Külön foglalkoztunk a középfokú végzettségűek bérezésének megoldásával.
Nehéz elfogadni azt a magyarázatot az ügyfélszolgálati pótlék magyarázataként, hogy az az integrált ügyfélszolgálat és a két műszak miatt került megállapításra, hiszen vannak okmányirodák, akik szintén két műszakban dolgoznak pótlék nélkül.
Szintén komplex szemléletmóddal készítettünk javaslatot a közszolgálati életpálya törvény tartalmi kérdéseire.
Az egyik leglényegesebb dolog, ami részben szakmai, de legalább ilyen fontos érdekvédelmi kérdés is, ami a munkaterhelést is érinti, és a lakosság szempontjából pedig fontos értékmérő, ez pedig a hivatali létszám.
A bérekkel kapcsolatos problémával azonos fajsúlyú nehézséget jelent a járási hivatalok dolgozói létszámának méretezése.  A  gyakori túlmunka feltétlenül jelzi a leterheltséget, és azt, hogy a létszám méretezést újra kell értékelni.
A munkateljesítményre-, túlmunkára kiható ügy az ügyfélfogadási-, hátterező (ténylegesen az ügyfelek ügyének elintézése, tényleges határozathozatal) időintervallum helyes arányának kialakítása. Sarkítva, ha nincs két ügyintéző garnitúránk, és minden ügyintéző mindennap teljes munkaidőben ügyfeleket fogad, akkor mikor intézik  el az ügyfelek kérelmét???
A kormányablakok nyitvatartása 8.00-20.00 óráig van megállapítva. Az ott ügyintéző kollégák munkaideje szintén 8.00-20.00 óráig van megállapítva, akkor mikor készülnek fel az ügyfélfogadás megkezdésére (szigorú számadású bizonylatok felvétele) utána mikor számolnak el azokkal? Erre a plusz időre meg kell kapniuk a fizetett munkaidőt, vagy ennyivel csökkenteni szükséges az ügyfelező időt.
Külön is szeretnék foglalkozni egy olyan témával, amely látszólag kívül esik az MKKSZ szűken vett munkavállalói érdekképviseleti hatáskörén. Ez pedig a járási hivatalvezetők és  a szakigazgatási szerv  vezetők együttműködése,  és az ún. kettős irányítás (sőt volt aki hármas irányításról is szólt)  kérdése. Három országos szakmai tanácsunk (munkaügyi,  földhivatali, és a növény egészségügyi szakterület) egybehangzóan jelezte hogy e témakörben szükséges a finomhangolás, a szakmai és munkáltatói  irányítás rész területeinek áttekintése, egységesítése, kapcsolódásának egyértelmű meghatározása.
A következő probléma a KAB képzéssel függ össze. Az un. KAB képzést elvégzett munkavállalók (a szakmai elhivatottság mellett) többnyire azért vállalták e képzést, mert a foglalkoztatásukat így érezték biztonságban. Eltérő a mértéke a különböző munkahelyi közösségekben e kollégák arányának az ügyintézők létszámán belül. Amennyiben e kollégák egyszerre távoznának a kormányablakokba, azon intézmények (munkaügyi kirendeltségek, körzeti földhivatalok, stb.) ahonnan e kollégák eltávoznak ellehetetlenülhetnek. Részben nem lesz a betanításra, szakmai tapasztalat átadására idő, részben pedig a távozó létszám egy részének feltöltésére sem lesz lehetőség, az üres státuszok más szervezeti egységtől történő áthelyezése lehetőségének hiánya miatt.
Szeretnék még szólni a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről is. A kormányrendelet értelmében a tisztviselők képzési kötelezettségüket a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által minősített-, illetve nyilvántartásba vett továbbképzési programok elvégzésével teljesítik.
 Az ide év tapasztalatáról úgy számoltak be egybehangzóan mind az intézmény vezetők, és a kormánytisztviselők is, hogy a szakmai továbbképzések kínálata nem  teljesen  a valós igények szerint  lett  kialakítva  illetve, hogy  a képzések nagy része térítésköteles, mely igen nagy terhet ró a kormánytisztviselőkre. A szakmai képzések kialakításánál a valós igényekre választ adó-, illetve a jogszabályváltozások alkalmazásának felkészítésére irányuló képzéseket szeretnének. Hiszen az eljárásrendek egységes alkalmazása a szervezetrendszer működése szempontjából nagyon fontos követelmény.

A következő szakmai kérdés az a járási hivatalok és az önkormányzatok együttműködése.
Erről egy külön projekt keretében fogunk majd beszélni, most csak annyit említek meg, az biztos, hogy a jelenlegi állapot nem végleges.
Csak emlékeztetőül mondom a járások létrehozásakor az egyik deklarált fő cél az volt, minden, ami hatósági ügy, az ne az önkormányzati hivatal hatáskörébe kerüljön.
Az ezzel kapcsolatos jogszabály folyamatosan változik, és azt látjuk, hogy egyre több ügy (pl. társasházakkal kapcsolatos téma) került az önkormányzati hivatalhoz, vagy ha úgy tetszik a jegyzőhöz.
Csak tájékoztatásul jelzem, hogy az MKKSZ 2014. február 28-án – a múlt héten pénteken - szintén itt a Benczúr Szállóban -  kormányzati részvétellel  - az Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa rendezvénye keretében értékelte a közigazgatás önkormányzati hivatali ágának helyzetét -  munkavállalói érdekvédelmi szempontból -  a köztisztviselők foglalkoztatásának kérdéseit megvizsgálva.
A két terület (járási kormányhivatali és önkormányzati polgármesteri hivatali) kölcsönhatása, összefüggésének értékelésére vállalkozott az MKKSZ 9 másik partnerrel együtt, a Norvég Kormány pénzügyi támogatásával. A MANORKA (Magyar, Norvég Kapacitás építés) névre keresztelt projektben az MKKSZ 100 ezer Eurót nyert el az Önkormányzati kapacitásépítés norvég magyar együttműködéssel” projekt részeként.
A projektgazda a TÖOSZ.
A járási munkacsoport célkitűzése – a járási és az önkormányzati hivatalok együttműködésének erősítése. A működés közben feltárt ellentmondások jogszabályi változtatásának , ún. finomhangolásának előkészítése a terület  vezetőinek munkavállalóinak tapasztalatait figyelembe véve.
A munkacsoport vezetője az MKKSZ.
Projektpartnerek: a KIM, BM, MFSZ, KÖÉSZ.
Az időterv szerint: 2014. novemberétől- 2015. május-június hónapig minden megyében megyei járási találkozókat és tréningeket, továbbá 100 járásban tréningeket tartunk a partnerekkel .

Az én napirendem címéből is következik, és nem is lennék érdekképviseleti vezető, ha nem mondanám el azt, hogy kereseti elvárásaink vannak.
Általános bérrendezés kell, mert soha nem látott mértékű a bér- és jövedelmi helyzetben tapasztalható feszültség. A kormányhivatali dolgozók döntő többsége 6 éve szinte semmilyen fejlesztésben nem részesült, sőt sokan a soros előrelépésüket is csak „papíron” kapták meg, értve ez alatt a teljesítményértékelés kínálta megoldást.
Személy szerint én abban vállaltam szerepet hogy cáfoljam a megfélemlítést, és igazoljam azt, hogy nincs mitől félni, de azért azt nem állítom, hogy kollégáink bátran meg mernek szólalni saját érdekükben  ebben a témában.
Ezt most nekünk kell vállalni, és én más MKKSZ vezetőkkel együtt természetesen vállalom is ezt a feladatot.
Amikor szeptemberben kiderült az OKÉT-en, hogy a bértárgyalások eredménytelenül zárultak több féle figyelem felhívó, és nyomásgyakorló akciót szerveztünk. Ezeket most nem fogom itt felidézni, de itt is megerősítem, hogy mi a kormányt nem politikai szereplőnek, hanem a közszolgálat munkáltatójának tekintjük, ezért – bár tudjuk, hogy a választásokig érdemi intézkedés nem várható, de ezzel együtt törekvéseinknek hangot adunk és a választások után hivatalba lépő kormánnyal folytatni akarjuk a bér helyzet rendezésére irányuló egyeztetéseinket.
Szakmailag röviden annyit, hogy a bértáblák lineáris megemelése (azaz minden bérpozíció egyforma módosítása) valószínűleg nem célszerű. Lehet, hogy a szorzószámokat kell módosítani, vagy a tarifatételek eltérő mértékű emelése lehet a megoldás, de azt mindenféleképpen meg kell oldani, a minimálbér- és a bérminimum torzító hatása megszűnjön. Erre mondtuk, hogy az a helyzet, amely szerint a középfokú végzettséggel munkát kezdő gyakornok ugyanúgy nettó 77 ezer forintot kap, mint az, aki 30 éves közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik.
Béremelési igényeinket kormányzati tárgyalópartnereink nem tartják indokolatlannak, de sokszor azzal érvelnek, hogy Magyarországon a kormány nem csökkentette a közszolgálati kereseteket, mint az történt néhány Európai országban (Görögországot, Romániát, vagy Olaszországot, Spanyolországot szokták megemlíteni.)
Ma az internet világában nem nehéz tájékozódni ezekről a kérdésekről sem.
Mint mondtam nálunk a nettó 77 ezer Ft, ha nem KSH hivatalos közszolgálati kereseti átlagát veszem alapul az bruttó 240 ezer Ft, ami kb. nettó 160 ezer Ft, azaz 500-530 euro. Tessék megnézni mennyi a Görög, Olasz, a Spanyol közszolgálati átlagkereset, egyik sincs 1000 euro alatt. A hivatalos kereseti lista szerint is a Magyar közszolgálati bérek az uniós országok között a 24. helyen vannak.
Ezért dolgoztunk ki egy 6 pontos bérprogramot.
Első pont: bérfelzárkóztatás, ennek 2 pillére van. Az egyik minden évben az éves infláció mértékének megfelelő garantált tarifaemelés, a másik pillér a tárgyévi GDP növekedés legalább 50 %-ának megfelelő mértékű reálkereset emelkedés, Ez feltételezi azt, hogy differenciált 20 %-os tarifaemelés történik azonnal.
Második pont: A bérrendszerek felülvizsgálata. (Ez most van folyamatban, mert gőzerővel dolgoznak az ún. munkakör értékalapú illetményrendszeren.
Harmadik pont: bértábla korrekció 2-3 fizetési fokozattal kell növelni úgy mint, ahogy megtörtént  az adóhivatalnál, vagy a pedagógusoknál.
Negyedik pont: új rendszerű, és egységes közszolgálati cafetéria.
Ötödik pont: közszolgálati komparatív előnyök.
Hatodik pont – a bérfinanszírozási garancia.
Ennek az lényege, hogy a garantált bérpozíció fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
Végezetül, de nem utolsó sorban az új életpályamodellhez is kidolgoztuk javaslatainkat. Csak címszavakban  említem meg azt a 8 pontot, amelyben összefoglaltuk a szakmai javaslatunkat.
1./ Munkahely stabilitás és biztonság
2./ Védelem és garancia a közhatalmi akaratot érvényesítő munkavállaló védelmében
3./ Példamutató törvényesség a közszolgálati munkavégzésben
4./ Időtálló jogszabály, mint színvonalas munkaeszköz
5./ 4 elemű munkadíjazási rendszer:
amely a következő: - kvalifikáltság, - felelősség, - teljesítmény, - szolgálati idő
6./ Komparatív előnyök lsd. előző
7./ Önálló közszolgálati egészségbiztosítás, nyugdíjrendszer
8./ Érdemi szociális párbeszéd
Mindezeket a kormányzati elvárásoknak megfelelően szakmai javaslatként eljuttattuk a kormányhoz, várjuk az erről szóló tárgyalás lehetőségét.
(akit részletesen is érdekel, a megyei titkára e-mailben eljuttatja, ha megadja az elérhetőségét.)


 

Copyright 2011. Joomla Template Maker. adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában