Az MKKSZ története

Nyomtatás

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) az állami és az önkormányzati igazgatási szervezetek, költségvetési intézmények, gazdasági és társadalmi szervezetek munkavállalóinak, az ezekről a munkahelyekről munkanélkülivé váltak, nyugdíjasok és jogfenntartók országos érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezete. A magyarországi rendszerváltás (1989-1990) szülöttje, mert jogutódja az akkori politikai forgószélben darabjaira hullott Közalkalmazottak Szakszervezetéből létrejött önálló szakszervezetek egyikének, a Tanácsoknál és Intézményeiknél Dolgozók Szakszervezetének. Egyáltalán nem a széthúzás, az egységbontás szándéka vezette, hanem a sajátos szakmai érdekek markánsabb megjelenítésének lehetősége ösztönözte az ilyen szakmacsoportokat képviselő szakszervezetek megalakítását. Bizonysága ennek, hogy az MKKSZ létének első pillanatától kezdve kereste a motiváltabb egység, a közszolgálatban létrejött új, vagy megújult szakszervezetek érdemibb együttműködésének útját-módját. Ezért lett kezdeményezője a közigazgatásban működő szakszervezeteket összefogó Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége létrehozásának, majd 1990-ben a még átfogóbb – az egészségügy, a közoktatás, a kultúra és a művészet világának szakszervezeteit is átölelő — közszolgálati szövetség, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) megteremtésének. Ez az összefogásra, együttműködésre törekvés jellemzi az MKKSZ Európa közszolgálati szakszervezeteihez fűződő kapcsolatait is.
Ma az MKKSZ a közszolgálati érdekképviselet egyik zászlóshajója, a SZEF meghatározó tagszervezeteinek egyike. Állásfoglalásai, kezdeményezései gyakran találnak támogatásra a közszolgálat más szakszervezeteiben és magában a SZEF-ben is. Vezető tisztségviselőinek személyesen is jelentős szerepük volt a közszolgálatban foglalkoztatottak jogállását érintő törvények, a közigazgatás működését rendező jogszabályok kezdeményezésében, az elkészült törvényjavaslatok érdekképviseleti véleményezésében.
Szervezeti felépítését tekintve az MKKSZ nagy szerepet ad a munkahelyi és a szakszervezeten belül működő különböző szakmai, szakági szervezetek önálló tevékenységének. Egy tucatnál is több országos szakmai tagozat, tanács (jegyzők, családsegítők, környezetvédők, természetvédők, munkaügyi, kincstári, földhivatali, stb. szakdolgozók szakmai tanácsa) van az MKKSZ-ben. Ez a biztosíték a sajátos réteg- vagy szakmai érdekek feltárására és megjelenítésére.
A tagdíjak felhasználásának alapszabályban megszabott szigorú rendje is a célirányos érdekképviseleti, érdekvédelmi munkát szolgálja. A befizetett összeg 49 százalékával a munkahelyi szervezetek önállóan gazdálkodnak. A megyei szervek (titkárságok, szövetségek) és az országos szervek (Országos Választmány, Elnökség, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, bizottságok, országos szakmai tanácsok, nemzetközi kapcsolatok) fenntartására és működésére az éves tagdíjbevétel 40 százaléka fordítható. A tagdíjak 5 százalékából országos sztrájkalapot, 2 százalékából a munkahelyi szervezetek tisztségviselőinek képzésére szolgáló alapot, és további 2 százalékból a rászoruló szakszervezeti tagok anyagi támogatására használható szociális alapot kell képezni.


 

Copyright 2011. Joomla Template Maker. adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában