AZ ÖNKORMÁNYZATI SZTRÁJKOK TAPASZTALATAI A TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN. MI NÉHÁNY VALÓBAN MEGTARTOTT SZTRÁJKKAL BELJEBB VAGYUNK!

Megjelent: 2018. április 24. kedd

Közszolgálati sztrájkok Magyarországon címmel szervezett tudományos konzultációt az MTA Emberi Erőforrások Tudományos Bizottságának Munkaügyi Albizottsága április 23-án, hétfőn az Akadémia székházában. Az MKKSZ a megtisztelő meghívásnak három fős delegációjával, és Boros Péterné elnök prezentációval erősített előadásával tett eleget

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉS AZ OMBUDSMAN IS RÉSZESE A FOLYAMATNAK

A SZTRÁJKTÖRVÉNY ÉS A MEGÁLLAPODÁS IS RÉGEN TÚLHALADOTT, RETROGRÁD SZABÁLY

Zempléni Adrienne, az Alapjogi Biztos Hivatala munkatársa a közszolgálati sztrájkokról 2009-ben elkészített ombudsmani vizsgálatról adott tájékoztatót. Az oktatási területen tartott sztrájkok során felmerültek olyan problémák, melyre nem ad választ a sztrájktörvény. Ilyen például az elégséges szolgáltatás fogalma, a nyilvánosság fontossága, kell-e közölni a sztrájk elejét és végét, együttműködés a munkáltatóval, melynek többnyire nincs is döntési hatásköre.

Ellentmondás, hogy az oktatásban a sztrájk napjait le kell dolgozni az oktatási törvényben meghatározott oktatási napok miatt. Máshol ez fel sem merül. Ugyancsak számos gond van a sztrájkjog érvényesítésével az egészségügy területén. Egyes helyeken csak azt jelenti a sztrájk, hogy a szokásos napi munkát végzik a sztrájkolók, és kitűznek egy zöld szalagot. Ez vajon mitől sztárjk? A sztrájkjog és az egyéb jogok sok helyen ütköznek. A rendvédelmi szervek sztrájktilalma is túlságosan szigorú. Az ombudsman (alapjogi biztos) OBH-460/2009 beadványával az Alkotmánybírósághoz fordul, de ezt az AB 30/2012 (VI.27.) AB határozatával elutasította. Az előadás nem tért ki arra, − feltehetően időszűke miatt − hogy 2011 óta történt törvénymódosítás után még nehezebb sztrájkot szervezni.

Berki Erzsébet, szakértő, a Sztrájk 2.0 könyv szerzője a köztisztviselők sztrájkjogának gyakorlásáról szóló 1994-ben aláírt kormány és a szakszervezetek közötti Megállapodás ellentmondásos és olykor erősen túlzó korlátozását, és a hiányait elemezte. Ez a megállapodás nem része a magyar jognak, nem jogszabály, vitatott kire terjed ki a hatálya, ma már nem csak köztisztviselők vannak, nem is tudni, mi az az államigazgatás. A sztrájkjogot csak törvény szabályozhatja, nem egy Megállapodás, amely ráadásul tovább szűkíti a sztrájkjogot. Ez sérti az Európai Szociális Chartát is. 6 jelentős korlátozást tartalmaz a Megállapodás, mint például nem a dolgozó (vajon mi ez a fogalom?), hanem a szakszervezet joga a sztrájk szervezése, a dolgozók többségének támogatása kell a sztrájk kezdeményezéséhez, − vajon miért kell a nem szakszervezeti tag nyilatkozata a szakszervezet kezdeményezéséhez? Mi az a halaszthatatlan ügy? Az ombudsman ezzel kapcsolatos felvetéseit az AB visszautasította, de az egyik alkotmánybíró szerint az aláírásra a kormánynak nem is volt joga.

Mindkét előadó következtetései a rendezést sürgették, hiszen a sztrájkszándékok többsége a  jogi ellentmondások, szabályozatlanságok és eljárásjogi taposóaknák miatt nagyrészt ellehetetlenül, s ennek elsődleges oka az elégséges szolgáltatás normativitásának hiánya, az egyedi döntések esetlegessége és kikényszeríthetetlensége. Az OBH jelentés teljes anyaga itt látható.

Csonka László gyakorló ügyvédkéntnéhány eljárásjogi problémát mutatott be, amelyek már a határidő számítás, vagy a kézbesítés keretei között elbuktattak konkrét sztrájkokat, élvezve a Kúria utólagos jóváhagyását.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke előadásában bemutatta az MKKSZ útját az öt befejezet önkormányzati sztrájkig, de ennek indokait a már a 2009-tól zajló folyamatok összességében láttatta. Prezentációjában áttekinthetően látható lett a közszolgálati terület utóbbi nyolc évének finanszírozása, az elvonások és a részleges visszapótlások nagysága, ütemezése, a jogállási státuszok mozgása, a folyamatos alku és az ismételten megszakadó egyeztetések, a hitegetés, az időnyerés és végül az önkormányzati területen a követelésekre adott kormányzati válasz többszöri elmaradása is.

Foglalkozott azzal, hogy a rendkívül bonyolult helyzetben mégis sztrájkolni, és jogszerűen sztrájkolni akaró szakszervezeti tagság számára útmutatók, iratminták készültek, de elmondható, hogy e sztrájkok puszta létükkel, a mégis megvalósulás erejével adnak mintát és önbizalmat. Sztrájk csak azon a munkahelyen lehetséges, ahol jelen van a szakszervezet, és csak, ha a dolgozók többsége előre írásban támogatja. E nehéz feltétel ellenére számos hivatal többször is csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz.

Egymást követték a térben és időben is erősödő sztrájkok, jól sikerült a társadalom tájékoztatása, a lakosság szolidárisan és támogatóan lépett fel, míg a társszakszervezetek csatlakozása a szolidaritási nyilatkozatok kiadása mellett a gyakorlatban elmaradt. Elmaradt, noha még legalább 150 ezer, de lehet, hogy 200 ezer olyan közszolgálati foglalkoztatott van, akit semmiféle bérintézkedés nem érintett, és összességében 2010 óta az itt dolgozók bérhátránya elérheti az 500 milliárdot. Éppen ezért az MKKSZ sztrájkot szervezett a szociális területen és a Kincstárban is. Ezek a sztrájkok nem történtek meg, mert az előkészület során különböző eredményű megállapodásokkal végződtek.

Önkormányzati területen most tehát még mindig menetben vagyunk, hiszen a legutóbbi sztrájkot ugyan felfüggesztettük, de okai máig fennállnak. A következő lépés a máig kárvallottak összefogásának erősítése - zárta előadását Boros Péterné, akinek prezentációja itt megtekinthető. A szöveges részhez katt ide

A vitában felmerült kérdésre válaszolva Dr. Marosi János, az MKKSZ sztrájkszakértője azzal indokolta, hogy a szakszervezetek nem mondják fel a Megállapodást, hogy ez a lépés végképp ellehetetlenítené a közszolgálati sztrájkot, fokozná a szabályozási űrt. Lám, bár kétségtelenül gúzsba kötve – az igen vitatható Megállapodás alapján –, de az MKKSZ jogszerűen és részeredményeket elérve többször is sztrájkolt.

Mindezeket lejegyezte a delegáció harmadik tagja:

                                                                       Dr. File Beáta, az MKKSZ ÖDOSZT elnöke

 


 

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

További információk

Copyright 2011. Joomla Template Maker. adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában