Tisztújító tanácskozást tartott 2021. november 2-án az Önkormányzati Dolgozók Önkormányzati Tanácsa. A programnak a Hotel Benczúr adott helyet. Boros Péterné MKKSZ elnök bevezető tájékoztatója után dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára tartott előadást az önkormányzatok működéséről és helyzetéről, majd Tóth János jegyző, a JOSZ elnöke beszélt a köztisztviselők elvándorlásáról. Dr. File Beáta, az ÖDOSZT elnöke áttekintést adott az ÖDOSZT tevékenységéről. Ezután sor került az ÖDOSZT elnöke, alelnök és elnökségi tagok, valamint az választmányi tagok megválasztására.
Boros Péterné elmondta, hogy az elmúlt időszakban nehezítette a munkát a pandémia, de megtanultunk online dolgozni, viszont jobb a személyes találkozás. Az elmúlt időszakban – minden erőfeszítésünk ellenére – a közszolgálati munkavállalók helyzete nem javult. A harcaink eredményeképpen kisebb változások voltak, de jogos az általános elégedetlenség, mivel nincs kiszámíthatóság. Az országos érdekegyeztető fórumok, a KÉF és az OKÉT nem töltik be feladatukat, a kormány nem veszi figyelembe a javaslatainkat. A köztisztviselőkre vonatkozó bértáblákat lényegében elfedte a bérminimum. A bér ma nem veszi figyelembe a munkában eltöltött éveket és a szakmai tapasztalatot a jogalkotói passzívitás miatt, pedig ezt előírja a törvény. A 38.650 Ft-os illetményalap 14 éve változatlan, ami elfogadhatatlan. Az önkormányzatok helyzetét a pandémia időszakában a kormány nem hogy nem segítette, hanem még forrásokat is elvont. Ezért a köztisztviselők kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, kerestük nem versenyképes. Településenként eltérő mértékben kialakult a munkaerőhiány, a szakemberhiány. Éppen ezért javasoljuk, hogy a közszférában külön minimális bérrendszer legyen, ez jelenti a nettó 200 ezer Ft-os minimálbért (ez bruttó 301 ezer Ft), nettó 260 ezer Ft a garantált bérminimumot (ez bruttó 391 ezer Ft) és új elemként a diplomás bérminimumot, ez nettó 338 ezer Ft (ez bruttó 508 ezer Ft). Ez egy kompromisszumos javaslat, mivel a magyar minimálbér az európai ragsorban a 26-dik helyen kullog. Javasoljuk, hogy legalább inflációkövető legyen a bérezés minden közszolgálati ágazatban, így az önkormányzati köztisztviselők esetében is, különben a reálkeresetek csökkennek. Ezt meg kell akadályozni! Ezen kívül egységes és állam által fizetett kafetériát szeretnénk minden közszolgálati ágazatban. Nagy gond, hogy nem szent a munkaidő, nincs anyagi megbecsültség, ingyen folyik a helyettesítés, ezeket kell megváltoztatni. Vannak új fejlemények is. A nemrég meghozott oltási kötelezési lehetőségről szóló döntést a kormány nem egyeztette velünk, kérem, jelezzétek a helyben felmerülő problémákat, itt lehetnek munkaügyi konfliktusok.
Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára, az NKE mesteroktatója az önkormányzatok helyzetéről szóló előadása első részében az önkormányzatiság elméleti alapjairól szólt, főképpen azért, hogy esetenként mennyire ütközik azzal a napi gyakorlat. A helyi önkormányzás a közösség szabadságjoga. Ezt az Alaptörvény és egyéb törvények biztosítják. E jogok megvalósítása érdekében választják meg az önkormányzati képviselőket. Gond, hogy a polgármestereknél és a képviselőknél az egyenlő választójog miatt nincs képesítési előírás. Ezért szorgalmazza a TÖOSZ, hogy a polgármestereknek és a képviselőknek legyen további képzés a jelenlegi megválasztásukat követő egynapos képzés után is, hiszen ők felelősek a településért. Az önkormányzati autonómia területei a szervezeti autonómia (önszerveződés), a rendelkezési autonómia (saját jogon dönthet), az igazgatási autonómia (saját ügyek intézése) és a gazdasági-pénzügyi autonómia (saját bevétel és felhasználás). Ez utóbbi sérül, a legtöbb önkormányzatnak kevesebb a bevétele, mint ami a kötelező feladatai ellátásához szükséges. Gondot jelent az önkormányzati és az önkormányzatokhoz telepített állami feladatok ellátása is. A forráshiány a közszolgáltatási feladatellátás színvonalának csökkenését eredményezheti. 2013-ban létrejöttek a járások, ahova számos köztisztviselő került át a polgármesteri hivataloktól, ennek következtében megjelentek a bérfeszültségek. Ma közel 670 önkormányzat nem tud eltérni az immár 14 éves 38.650 Ft-os illetményalaptól. Van olyan kistelepülés, ahol a polgármester illetményénél alig kevesebb egy közhasznú munkás jövedelem. Ezért és a polgármesteri munka felelősségének anyagi elismeréséért is harcolunk a polgármesteri bérek emeléséért az önkormányzati köztisztviselők bérének állami rendezése mellett. Ma 3178 települési önkormányzat van, ebből 347 város. Sok a kistelepülés, és a népvándorlás miatt 20-30 éven belül sok kistelepülés megszűnhet, mert nincs népességmegtartó erejük. Néhány terület van mindössze az országban, ahol fejlődés és növekedés van. 738 településen közös önkormányzati hivatal és 1.895 településen csak hivatali kirendeltség van, önálló polgármesteri hivatal csak 545. A többi településen csak kirendeltség van. A közszolgáltatások minősége igazságtalan, kevés a pénz és vannak állami beavatkozások, mint a hulladékgazdálkodás vagy a vízitársulások területén. Az állam a központi költségvetés kb. 6 %-át kapják az önkormányzatok feladatfinanszírozásként. A feladatfinanszírozás mellé még az önkormányzatnak – az esetenként nem létező – bevételéből kell (kellene) a kötelező feladatok megoldásához hozzátenni. Ezért nagy gond – főleg a kistelepüléseknél – a gépjárműadó elvétele, ahol ez volt az egyetlen helyi adóbevételük. A jövő bizonytalan, az önkormányzati szektor teljesen háttérbe szorul, sok település forráshiányos. A helyi iparűzési adó további egyenlőtlenségeket jelent a településeknél, ez a legjelentősebb bevétel, de csak mintegy 300 olyan település van, ahol ez komoly mértékű, így a helyi iparűzési adó felének az elvétele nagy érvágás. A TÖOSZ, amely a 8 önkormányzati érdekszövetség közül a legnagyobb taglétszámú, az önkormányzatok több mint felét tagjai között tudó szövetség évek óta harcol – többek között – a több éve változatlan feladatfinanszírozás növeléséért, az érdemi érdekegyeztetésért, a polgármesterek közszolgálati járadékáért és hogy díjazásuk igazodjon a felelősség mértékéhez valamint az önkormányzati köztisztviselők keresete azonos mértékű legyen a kormánytisztviselőkével.
Tóth János Göd város jegyzője, a Jegyzők Országos Szövetsége elnöke a köztisztviselők elvándorlásáról szólva elmondta, hogy az elvándorlás jellemzi a közigazgatást. Úgy tapasztalja – és ezt mondták hajdan a tanárai is – a közigazgatásban dolgozók képesek folyamatosan közepesen jó színtű munkát végezni, viszont alkalmanként 120 %-ot is képesek teljesíteni. A kollégák egy része megszállottként végzi a munkát, de vannak, akik ettől jóval elmaradnak. Vannak akik, feladva a hivatal biztonságát, több pénzért nagyobb kockázatot vállalnak, és elmennek máshová. El kell várni, hogy a munkaidőt mindenki a munkára fordítsa. Olyan is előfordul, hogy valaki azért távozik, mert nem bírja a tempót. Az elvándorlás fő motivációja a pénz, ugyanakkor a bérek emelésére az önkormányzatnak többnyire nincs forrása, pedig kénytelenek a versenyhelyzet miatt valamennyit mégis emelni. Ma meg kell tartani azt is, aki nem teljesít kiemelkedő szinten, mert nincs más. Vittek el embereket a járási hivatalok is, és mentek is oda köztisztviselők a magasabb bérért, igaz ott többet kell dolgozni, akár 10-12 órát. Régen rang volt egy hivatalban dolgozni, ma már nem az. A tapasztalat az, hogy a fiatalok nagyon könnyen tovább állnak és rajtuk kívül többnyire a 40 év felettiek váltanak, mert fontosabbá válik a magasabb jövedelem.
Dr. File Bea, Oroszlány jegyzője, az ÖDOSZT elnöke röviden beszélt az országos tanács munkájáról. Az MKKSZ-nek ez a legnagyobb tagságú Országos Szakmai Tanácsa, tehát meghatározó a szakszervezetünknél. Az elmúlt évekre is jellemző volt a folyamatos bérharc. Sajnálja, hogy kevesebb a szakmapolitikai értekezletek száma, mert döntési helyzetben lévő állami vezetővel nem volt lehetséges érdemi kommunikáció. Követeléseink viszont megjelentek az ellenzéki pártok programjaiban, javaslataikban. A TÖOSZ-szal folyamatos az együttműködés, voltak és vannak közös programjaink. A tagsággal nehéz a személyes találkozás, akár hétközben, akár hétvégén. Felhasználtuk az elektronikus kapcsolattartás eszközeit, de mivel nincs meg mindenki e-mail címe, hasznos lenne a Facebook oldalak rendszeres olvasása. Ezt kellene propagálni. Az elmúlt évek történelmi lépése a sztrájkharcunk volt. Az MKKSZ 11 sztrájkja közül 7 önkormányzati sztrájk volt. Kiderült, hogy a sztrájk nem ördögtől való. Ennek eredménye volt, hogy lehetővé vált az illetményalapról való helyi döntés. A sztrájkok voltak 2 órásak, 1 naposak vagy akár több naposak is, erre lehetőség volt, ki mit vállalt. Többnyire tárgyalt velünk a kormány, de legutóbb, 2020-ban még erre sem voltak hajlandók. Sztrájkköveteléseinket évről évre frissítjük, megdöbbentő, hogy 670 hivatal még mindig a 14 éves 38.650 Ft illetményalapnál tart. Vagy az illetményalapot vagy a szorzókat kellene emelni. A pandémia sok helyen lehetetlenné tette 2020-2021-ben az illetményalap emelést, pedig eredetileg tervezték. Álságos, amikor a szaktárca azt mondja, hogy önkormányzati hatáskör a béremelés, amikor nincs rá forrás. Az iparűzési adó bevétel is csökken, és még ebből is elvesznek. A pandémia miatti védekezési költségeket sem térítette meg az állam. Jelentősen romlott az önkormányzatok helyzete, el fog fogyni a pénz. A sztrájkköveteléseknek része a minimálbérek emelése és a diplomás bérminimum bevezetése, ezt utóbbi például bruttó 508 ezer forint lenne. Ha így megy tovább, lesznek bércsökkenések és elbocsátások. Tovább harcolunk azért is, hogy kerüljön vissza a törvénybe a közigazgatás napja, kapjuk vissza a szakszervezeti jogokat és nyugdíjasaink nyugdíja ne csak az inflációhoz igazodjon. Fontosnak tarjuk a taglétszámbővítést, ez közös érdekünk, kell az erőhöz. Várjuk a visszajelzést, hogyan alakul egyes helyeken a köztisztviselők sorsa, vállaljuk erről való tájékoztatást a médiában.
Ezután sor került a választásra. Először a jelölésekre került sor és a jelöltek kaptak két percet, hogy bemutassák magukat. A szavazólapra kerülés után megtörtént a titkos szavazás. A Országos Választmány új tagjai nyílt szavazással kerültek megválasztásra.
A szavazatszámláló bizottság gyorsan és pontosan megszámolta a beérkezett szavazatokat.
A titkos szavazás eredményeként az ÖDOSZT elnöke dr. File Beáta (Komárom-Esztergom megye), alelnök dr. Veres Ildikó (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), tagjai Szira István (Somogy megye), dr. Kása Brigitta (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Fodor Sándor (Budapest XV. kerület, aki távolléte miatt nincs a képen), valamint (Tukacs István Budapest III. kerület, aki eltávozott és nincs a képen.)
Dr. Marosi János