A kormány a járványhelyzetre hivatkozva tiltotta meg a légiirányítók sztrájkjogát. Két lehetőség van: ez vagy hazugság, hiszen eközben azt állítja, hogy az ország jól áll a járvány elleni harcban, vagy valójában a turizmus miatt nem engedi a sztrájkot. Az biztos, hogy a Fidesz nem szabályozta, csak még jobban gumiszabályosította a sztrájkjogokat a munkáltató javára.
Okozott némi felháborodást, amikor a kormány lényegében megtiltotta a légiirányítóknak, hogy sztrájkba lépjenek. Különösen, hogy ezt a veszélyhelyzeti különleges felhatalmazása birtokában, rendeletileg törvényt módosítva – vagyis az országgyűlés jogkörével élve – tette. A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Szakszervezetek Akciószövetsége tiltakoztak, a történtek miatt az alapvető jogok biztosához és az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetéhez fordulnak jogorvoslatért. Közleményükben azt írják, hogy "ma Magyarországon a munkabeszüntetés alkotmányos jogának gyakorlását a magyar kormány, ahol csak tudja, minden eszközzel ellehetetleníti”.
Kritikus állami funkciók
A sztrájkról szóló törvény ugyanis meghatároz olyan szervezeteket, ahol egész egyszerűen nem lehet sztrájkolni. Ilyenek például:
- az igazságszolgáltatási szervek,
- a Magyar Honvédség,
- a rendvédelmi, rendészeti szervek
- és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.
Ehhez csapta hozzá a kormány különleges felhatalmazását kihasználva a „honvédelmi érdekből nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt rendszerelemet üzemeltető légiforgalmi irányító szolgálat ellátásáért felelős szervezet”-et. Vagyis végső soron a polgári légiirányítást, adva, hogy az a légierővel szimbiózisban figyeli és ellenőrzi a hazai légteret. (A polgári légiirányítás, vagyis az állami HungaroControl épp 2020 őszén közölt a blogján olvasmányos bejegyzéseket arról, hogyan működnek együtt a katonai légiirányítással és légvédelemmel: itt és itt.)
Az még a jövő zenéje, hogy a veszélyhelyzet végén a kormány, illetve az országgyűlés fideszes többsége véglegesíti-e a törvényben a légiirányítókra vonatkozó kivételt. Az ugyanis jelen állás szerint a veszélyhelyzeti törvénnyel hatályát veszti.
Általánosságban véve nyilvánvaló, hogy a sztrájkjog korlátozása bizonyos területeken szükséges. Ilyen például a katonaság (beleértve a katonai légiirányítást, ha már itt tartunk) vagy akár a rendőrség. Nyilvánvalóan egyetlen állam sem engedheti meg magának, hogy védtelenné váljon a külső ellenségeivel szemben, mert a katonái keveslik a zsoldot, és épp sztrájkolnak, vagy akár a belső ellenségeivel, a bűnözőkkel szemben, mert a rendőröket zavarja a túl sok túlóra.
Ezért vannak olyan kritikus területek, kritikus foglalkozások, amelyekben nem opció a sztrájk. Azért érdemes megjegyezni, hogy épp ezért ezeken a területeken jellemzően olyan bónuszokat kínálnak az államok, amiket más területeken nem. Például szolgálati lakást, korkedvezményes nyugdíjat – cserébe azért, hogy a katona, rendőr lemond számos, a munkavállalókat amúgy megillető jogról. Beleértve a sztrájkot. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Fidesz-kormányok 2010 óta ezeket a bónuszokat módszeresen leépítették. Kezdve a korkedvezményes nyugdíjjal, de a szóbeszéd szerint az alacsony béren tartott, túlóráztatott, ide-oda vezényelt rendvédelmi dolgozók jelentős része csak a veszélyhelyzet megszűnését várja a leszereléssel. Minthogy a veszélyhelyzet alatt erre sincs lehetőségük.
Navigare necesse est, vivere non est necesse
Hagyományosan a polgári légiirányítás nem tartozik a sztrájktilalom alá eső, kritikusnak ítélt területek közé. Ami azt illeti, az elmúlt években számos légiirányító-sztrájk volt a világon, sőt Magyarországon is akadtak figyelmeztető, pár órás, korlátozott munkabeszüntetések. És az élet nem állt meg – repülőjáratok késtek, másokat törölni kellett, de nem mintha szabadon lehetett volna lopni, rabolni és gyilkolni, ami egy rendőrsztrájk esetén előállna.
Vagyis lehet amellett érvelni, hogy a polgári légiirányítás kritikus szolgáltatás, sőt a katonai légiirányítással és légvédelemmel való együttműködés miatt nemzetbiztonsági értelemben kritikus szolgáltatás. Csak épp nem érdemes, hiszen (legalábbis a minimális szolgáltatás fenntartása mellett) bizonyítottan nem dől össze a világ – illetve az ország – ha pár légiirányító sztrájkba lép. Ráadásul a légiirányítás sztrájkkorlátozása messzire vezetne. Hiszen ha a légiforgalomnak zavartalanul kell bonyolódnia, akkor miért ne lenne ez igaz a vasúti forgalomra? A közútira? A folyamira? Ne sztrájkolhassanak a közútkezelő alkalmazottai és a matrózok?
A kormány most a veszélyhelyzetre, illetve a „a Covid-elleni védekezéshez elengedhetetlen eszközök zökkenőmentes” szállítására hivatkozva vette a polgári légiirányítást a katonaival egy kalap alá, már ami a sztrájktilalmat illeti. Ami mellett megint csak lehetne érvelni – természetesen, ha az országban tombol a járvány, emberek haldokolnak a kórházak folyosóin, az ország pedig egészségügyi eszközöket, vakcinákat stb. kíván minél előbb behozni külföldről, akkor ne sztrájkoljanak a légiirányítók – sőt, ami azt illeti, a közútkezelő emberei se, hiszen kátyúk sem állhatnak az életmentő szállítmányok útjába. Azonban a kormány egy szóval sem kommunikálja, hogy probléma lenne. Járványhullám nincs, vakcinából annyi van, hogy a kormány már ajándékoz és elad belőle, lélegeztetőgépből pedig több ezer porosodik a raktárakban. A kormány egyáltalán nem indokolta meg, épp mit kellene olyan nagyon gyorsan és zökkenőmentesen behozni az országba a járvány miatt, hogy pár napig ne lehetne korlátozni a légiforgalmat.
Kellenek a berepülő turisták
Valamiből persze kevés van: méghozzá külföldi turistából. Minimum felvethető, hogy a kormányt voltaképpen nem a járvány elleni védekezés aggasztja, hanem azok a turisták, akiknek a járatát esetleg törölni kellene, ha a hazai légiirányítók (egy része) sztrájkba lépne. És persze az országimázs, a járvány miatt a nemzetközi helyzet alapból bizonytalan, egy ország nyilván nem válik attól vonzóbbá, ha az oda tartó repülőjáratokat mindenféle sztrájkok miatt törlik.
A kormány a polgári légiforgalmat (turizmust) kiemelten fontos területként kezeli, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a ferihegyi reptér visszaszerzése érdekében virágnyelven már az erőszakos visszaállamosítást is kilátásba helyezte.
A sztrájktörvény egyébként tiltja a sztrájkjoggal való visszaélést. A sztrájkjog korlátozásával való visszaélés tilalmáról nem ejt szót.
Életet, egészséget, környezetet
Mindezzel együtt a kormány tulajdonképpen a sztrájktörvénnyel összhangban nyitotta ki a légiirányítók sztrájktilalmának kapuját. A törvény ugyanis kimondja: „Nincs helye sztrájknak, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná.”
Ha úgy tetszik, a kormány (a veszélyhelyzet alatt az országgyűlés jogköreit is gyakorolva) voltaképpen csak tisztázta, hogy legalábbis jelen helyzetben szerinte a légiirányítók sztrájkja az életet, az egészséget közvetlenül veszélyeztetné.
Voltaképpen ez tisztességes dolog a kormánytól, adva, hogy a sztrájktörvény a magyar jogrendnek az egyik legelnagyoltabb törvénye, és nagyon sok minden más mellett azt sem tisztázza, mégis mit kell érteni a fenti rendelkezés alatt. Sőt sajnos ezt egyéb, alacsonyabb rendű jogszabály sem teszi meg, és nem csak ebben az esetben. A vitákat munkaügyi peres eljárásban lehet rendezni – mármint előzetesen, a sztrájk elkezdése előtt, a perek pedig kis túlzással a végtelenségig húzhatók.
Az eredetileg 1989-ben született jogszabály mindössze hét darab paragrafusból áll és mindennel együtt 5,3 ezer karakterből – jelen cikk már ezen a ponton hosszabb, mint a sztrájktörvény.
A Fidesz maga felé hajlította a sztrájk gumiszabályait
Persze a sztrájktörvényt legutóbb a Fidesz módosította jelentősen (és nem jelentősen is) az elmúlt tíz évben. A nagy revíziót rögtön 2010-ben, a kormányváltás után megcsinálták, egyéni képviselői indítványként, a szakszervezetek tiltakozásától övezve. Ettől akkoriban sokan elég sokat várták, a nehezen értelmezhető jogszabályhelyek tisztázását, a gumiszabályok kipucolását, a részletszabályok meghatározását. Sajnos mindez nem történt meg, sőt a Fidesz még több gumiszabályt épített a törvénybe, amelyek jellemzően a munkavállalói és szakszervezeti jogok csorbítása irányába hatottak.
Fideszes fejlemény például a munkavállalói oldal egész pontosan meg nem határozott „együttműködési kötelezettsége” a munkáltatóval a sztrájk megszervezése előtt és a munkabeszüntetés közben. Ennek következményeképpen akár menet közben jogellenessé válhat egy sztrájk, a sztrájkoló munkavállalók ilyen esetben azonnal elbocsáthatók, a munkáltatónak okozott károkat pedig meg kell téríteni.
A másik jelentős fideszes fejlemény a törvényben az „elégséges szolgáltatás”-ról való megegyezés kötelezettsége a sztrájk előtt a „lakosság széles rétegeit érintő” tevékenységeknél, mint például a közösségi közlekedés. Az elégséges szolgáltatás szintjének megállapításáról – hacsak arról törvény nem rendelkezik – végső soron megint csak bírósági eljárás dönthet. Ezzel a Fidesz lényegében teljesen megszüntette a sztrájk lehetőségét a nagy állami vállalatoknál. Hiszen ha mondjuk a BKV-nál, a MÁV-nál vagy a Postánál sztrájkolni akarnának a munkavállalók – ahogy arra az elmúlt években volt példa – akkor először meg kellene egyezniük a munkáltatóval, pontosan milyen szolgáltatásokat kell ellátni és milyen szinten még a munkabeszüntetés alatt is. Ha nem sikerül megegyezni, akkor kezdődhet a pereskedés. Márpedig a munkáltatónak nyilván nem érdeke a megegyezés és az azt követő sztrájk.
Megint csak arról van szó, hogy bizonyos közszolgáltatások esetében racionális korlátozni a munkavállalók jogait, például hogy ne maradjon teljesen tömegközlekedés nélkül több millió fővárosi lakos egy BKV-sztrájk idején. A szabályozás indokolt, a Fidesz azonban nem szabályozta a helyzetet, ahogy azt sokan remélték 2010-ben, hanem gumiszabályozta, ráadásul a munkavállalói jogok csorbulását eredményezve.
Nem elégszenek meg az átlagnál kisebb fizetésemeléssel
Mindezek után nem meglepő módon 2010 óta az állami szférában nem volt értelmezhető méretű és mértékű sztrájk, holott bérviták nagyon is voltak, sőt a szakszervezetek itt-ott meglebegtették a sztrájkot is. Például a már említett Postánál vagy BKV-nál. Ugyanakkor 2021 elején egy 486 napos eljárás végén a Kúria jóváhagyta a szociális ágazatot képviselő szakszervezetek listáját a munkabeszüntetés alatt is kötelező szolgáltatásokról, csak közben elmúlt az utolsó időpont is, amikor sztrájkolhattak volna.
A magánszférában voltak sztrájkok, elsősorban nagy gyártó multiknál, ahol erős szakszervezetek vannak – vagy egyáltalán vannak szakszervezetek. E sztrájkok jellemzően akadálytalanul és békésen zajlottak, nem ritkán a munkavállalók teljes sikerével vagy kompromisszumos megoldással zárva. Ez azonban valójában pusztán az érintett multik önmegtartóztatásának köszönhető, a magyar jogszabályoktól nyugodtan könnyekbe és jogi eljárásokba fojthattak volna bármilyen munkabeszüntetést. Persze a magyar állammal ellentétben ezek a multik tekintettel vannak saját munkaerőpiaci helyzetükre (mármint: hogy szükségük van a dolgozóikra), illetve anyaországaikból a hazaitól némiképp különböző munkahelyi kultúrát hoztak magukkal.
Ami a légiirányítókat illeti, a kormány szó szerint az utolsó pillanatban feküdt keresztbe a sztrájknak, azt ugyanis az egyik szakszervezet július 27-re lengette be – írta meg a kormánypárti Magyar Nemzet –, a kormányrendelet pedig 26-án jelent meg. A HungaroControl már három éve egyezkedik a vállalat három szakszervezetével. Kettővel egyezségre jutottak, a Control Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezetével (CMLISZ) azonban a bértárgyalások nem hoztak eredményt. A HungaroControl idén júniusban a 2021 és 2023 közötti időszakra évi ötszázalékos, azaz összesen 15 százalékos béremelést ajánlott. Ez elmarad az átlagkereset várható emelkedésétől.
Forrás: HVG