I. negyedévi ülését tartotta a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF)

Megjelent: 2017. április 03. hétfő

2017. március 30-án – a Földművelésügyi Minisztérium miniszteri tárgyalótermében - plenáris ülést tartott a KÉF.

Érdemes felidézni, hogy a Munkavállalói Oldal (MVO) már 2016. novemberében  kezdeményezte a soron kívüli ülés összehívását a Köztisztviselők Napja munkaszüneti nap megszüntetésének szándéka miatt. A Kormányzati Oldal ezt a kezdeményezést azzal utasította vissza, hogy az előterjesztő  - Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – nem kormányzati javaslatként, hanem egyéni képviselői indítványként terjesztette javaslatát az Országgyűlés elé. (Az egyéni képviselői törvényjavaslatokról a kormány nem köteles egyeztetni!!)

A MVO Ügyvivője 2017. február 15-én kelt levelében három témát javasolva kezdeményezte a plenáris ülés összehívását. A 2017. január elsejétől – a megyei kormányhivatali kormánytisztviselők körében -  megvalósított bérfejlesztés tapasztalatairól írásos összefoglalót is készített, amelyet megküldött a Kormányzati Oldalnak.  E téma napirendre vételét a Kormányzati Oldal azzal az indoklással utasította el, hogy a bérkérdések az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) hatáskörébe tartoznak.

Az ülés kezdetén Fehér József MVO ügyvivő bejelentette,  hogy a Hetedik Szövetség, - mint országos szakszervezeti konföderáció -  és az MSZ-EDDSZ ágazati szakszervezet  képviseletében Dr. Cser Ágnes írásban közölte, hogy a jövőben részt vesz a KÉF MVO munkájában.

Latorcai Csaba helyettes államtitkár - a KÉF működéséért felelős kormányzati vezető -  a bejelentést tudomásul vette és kérte, hogy az MVO a változást írásban is erősítse  meg.

Ezen előzmények után a plenáris ülés 6 napirend tárgyalását fogadta el.

  1. napirend: A  tartalékállomány jogintézmény működésének tapasztalatai.

Dr. Zsinka András BM helyettes államtitkár az írásos előterjesztést kiegészítve arról számolt be, hogy a Közigazgatás Fejlesztés Operatív Programja  (KÖFOP) keretében egy új „Karrier-Híd” Program bevezetését tervezik. Fontos tapasztalat, hogy a közigazgatási- közhatalmi munkakörökben elvárt speciális tudás értéket jelent az állam számára és ennek megőrzését  az új „munkaerő tartalék” program kívánja megvalósítani. A kormányzat törekvése az, hogy ne legyen „fűnyíró” létszámcsökkentés, az időlegesen felszabaduló munkaerő tervezett és konfliktus mentes átirányítása valósuljon meg.

A munkavállalói oldal szóvivője javasolta, hogy a tartalékállomány átjárhatósága a civil és a fegyveres közszolgálati munkahelyek között egyenértékű legyen és a következő időszakban vizsgáljuk meg azt is, hogy milyen eredménnyel valósul meg a tartalékállományból való kikerülés.

  1. napirend: Javaslat a Köztisztviselők Napja megünneplésére.

A téma tárgyalását kezdeményező MVO képviseletében Fehér József ügyvivő „történelmi visszatekintésként” felidézte, hogy 1997-ben – 20 évvel ezelőtt – az MKKSZ javasolta, hogy -más szakmai, foglalkozási ünnepekhez igazodóan -  a köztisztviselők számára is legyen intézményesítve ünnepnap. Először 1997. július 1-én Nyíregyházán rendezték meg a Köztisztviselők Napját. Ez az esemény „illegális” volt, bár azon az akkori Belügyminiszter is részt vett. A polgári kormány 2001-ben a közszolgálati életpályatörvény keretében a Köztisztviselők Napját törvényi szinten hirdette ki, és - a közigazgatásban dolgozók számára -  munkaszüneti nappá nyilvánította. Fehér József -  Pintér Sándor Belügyminiszter 2001-ben a  közszolgálati törvényt beterjesztő miniszteri expozéjából idézve -  azt hangsúlyozta, hogy a munkavállalói oldal a Köztisztviselők Napja ünnep megmentésével egy közös érték megóvását, és megerősítését kezdeményezi.

Boros Péterné MKKSZ elnök utalt arra, hogy az MKKSZ 2016. novemberében azért kezdeményezte a KÉF rendkívüli ülését, mert a Köztisztviselők Napja munkaszüneti nap megszüntetésére irányuló javaslatról Lázár János – Miniszterelnökséget vezető miniszterrel – egyeztetést tartott szükségesnek.  Az elmaradt egyeztetés lehetőséget adott volna arra, hogy ne olyan módon történjen a változás, amely eddig érvényes és elfogadott ünneplési gyakorlat megszüntetését eredményezi, hanem a törvényi, elnevezésbeli változásoknak megfelelően az indokolt és szükséges módosítást tette volna lehetővé.

A Munkavállalói Oldal nevében az MKKSZ elfogadhatatlannak tartja azt, hogy a Köztisztviselők Napja – az érintettek számára -  nem lesz mindenhol   munkaszüneti nap.  A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXXIX. törvény ugyan rendeletalkotási szabadságot biztosít a települési önkormányzatoknak, de ez nem jelent elfogadható és megalapozott megoldást. Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvényben pedig már lehetőségként sem jelenik meg július 1-je, mint a közigazgatásban dolgozók munkaszüneti napja. A közigazgatás területén nem teszünk és nem is tehetünk különbséget köztisztviselő, kormánytisztviselő, vagy állami tisztviselő között, hiszen valamennyien a törvényhozók által alkotott törvény végrehajtóiként az ország területén, vagy azon kívül élő állampolgárok mindennapi problémáinak megoldásáért tesszük a dolgunkat. Tesszük azt legjobb tudásunk, szakértelmünk és elhivatottságunk szerint.

Az MKKSZ kezdeményezése volt – 20 évvel ezelőtt – a Köztisztviselői Nap bevezetése. Két évtized után ezt a napot nem megszüntetni, hanem  - ha szükséges – átnevezni kell, azért, hogy valamennyien, akik a közigazgatásban dolgoznak magukénak érezhessék ezt az ünnepet.

Az MKKSZ – a közigazgatásban dolgozók munkájának megbecsülése kifejezéseként – javaslatot tesz a  „Közigazgatás Napja” törvényi szintű elismerésére.

Boros Péterné arról tájékoztatta a plenáris ülést, hogy az MKKSZ 2017. július 1-én szombaton, Budapesten – több társ szervezettel együttműködve – országos ünnepséget szervez. Az Országos ünnepségre mintegy 300 – 350 fő köztisztviselők, kormánytisztviselőt, állami tisztviselőt hívnak és várnak. Megkeresik az országos önkormányzati érdekszövetségeket, a fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetőit, hogy képviselőik vegyenek részt a rendezvényen. Tervezik azt, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter urat, Pintér Sándor Belügyminiszter urat és az önkormányzati érdekszövetségek elnökeit kérik fel, hogy vállalják el a rendezvény védnöki címét.

Boros Péterné bemutatta a jelenlévő Veres Ildikó MKKSZ alelnököt, és bejelentette, hogy Ő az előbb ismertetett országos rendezvény főszervezője.

A plenáris ülés résztvevői a 3. és a 4. napirend keretében szakmai témákról tárgyaltak.

Salgó-László Péter az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról, majd a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról  tájékoztatta a jelenlévőket.

A fórum a tájékoztatót tudomásul vette és további szakmai egyeztetést tartott szükségesnek mind az önkormányzati, mind a munkavállalói oldal. Közös véleményként fogalmazódott meg, hogy – a bürokrácia csökkentést jegyében megvalósuló -  az ügyfeleket érintő  „egyszerűsítés”  igen komoly többletterhet és végrehajtási nehézséget okoz a közigazgatás munkavállalóinak. Javaslat fogalmazódott meg a közigazgatási bíróságok területi illetékességének áttekintéséről és az ügyfelek igényéhez történő igazításáról.

A fórum 5. napirendje a 1343/2016 (VII.6.) Korm. határozat alapján megtartott közszolgálati ellenőrzés összesített adatairól és tapasztalatairól szóló tájékoztató volt. 

Palics Etelka helyettes államtitkár szóbeli kiegészítésében arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az ellenőrzés alapvető megállapítása az volt, az önkormányzati hivatalok alapvetően és főszabályként minden tekintetben megfelelnek a hatályos törvényeknek és munkáltatói szabályoknak. Az ellenőrzés ugyanakkor azt is megállapította, hogy „rendszerszerű szabálytalanságok” tapasztalhatóak az illetmény megállapítások gyakorlatában. A helyettes államtitkár külön kiemelte, hogy a 2014. évi jelentős feladat és hatáskör átcsoportosítás az önkormányzati hivatali létszámban nem eredményezte az elvárt létszámcsökkenést. Szólt arról is, hogy figyelemre méltó a túlmunka ebben a hivatali körben. Véleménye szerint ez nem igazolja a „létszám többletet”, mert a többletmunka hivatalon belül is elszigetelten jellemzően a testületi ülések előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó munkaszervezeteket és munkatársakat érinti. Elismerte, hogy a 8 éve változatlan illetményalap miatt az önkormányzati köztisztviselők több, mint 50 %-ának keresete kritikus szinten van. Szólt arról, hogy ez az információ fontos adat a döntéshozók számára, amelyet az érdekegyeztetés keretében is érdemes elemezni.

Boros Péterné MKKSZ elnök elismerően nyilatkozott az elemzés szakmai tartalmáról és üdvözölte azt, hogy ez a jelentés a KÉF plenáris ülés elé kerülhetett. Kijelentette, hogy az ellenőrzési tapasztalatok minden tekintetben megerősítik az MKKSZ több, mint egy éves küzdelmét az önkormányzati köztisztviselők bérfejlesztéséért. Tájékoztatta a fórum résztvevőit arról, hogy az MKKSZ 2017. február hónapban felmérést végzett az önkormányzati hivataloknál arról, hogy a törvény szerint önállóan megállapítható illetményalap emelésről hogyan döntöttek és milyen egyéb intézkedést tettek a keresetek növelése érdekében. Az MKKSZ felmérése minden tekintetben megfelel az országos reprezentativitás követelményének. Ennek alapján megállapítható, hogy az önkormányzatok mintegy 40 %-a döntött saját hatáskörben a helyi illetményalap különböző mértékű növeléséről. (A növelés mértéke 10 – 30 % közötti arányú). Fontos adat, hogy az önkormányzatok 40 %-a foglalkoztatja az önkormányzati köztisztviselők kb. 60 %-át.  Ezek ismeretében megállapítható, hogy a polgármesteri hivatalokban közös önkormányzati hivatalokban dolgozók mintegy 40 %-a (több, mint 12.000 munkavállaló keresete 2008. óta, azaz 9. éve változatlanul marad.

Boros Péterné hangsúlyozta, hogy a magyar jogrendnek is része az Európai Önkormányzati Charta. Annak alapján az államnak kötelessége a kiegészítő, szintre hozó pénzügyi támogatások biztosítása. Álláspontja szerint alkotmánysértés is vélelmezhető a kialakult helyzet miatt, ugyanis az azonos munkakört betöltő, azonos felelősséget és szolgáltatást végző önkormányzati köztisztviselők (pl. egy anyakönyvvezető) díjazása nem a betöltött munkakör és a végzett munka alapján történik, hanem azt a munkáltató (az adott önkormányzat) területi elhelyezkedése, költségvetési lehetősége, és adóerő képessége határozza meg.

Az MKKSZ elnöke ismételten megköszönve az előterjesztők és az ellenőrzést végzők szakszerű munkáját kezdeményezte, hogy a megyei-, járási kormányhivatalokban dolgozó állami tisztviselők díjazásáról-, bérhelyzetéről-, munkaterheléséről szóló ellenőrzés összefoglaló tapasztalatait is tárgyalja meg a KÉF. A kormányzati oldal ezt a javaslatot elfogadta.

A KÉF plenáris ülés 6. napirendje az első félévi munkaterv elfogadása volt.

Fehér József MVO ügyvivő az első félévi munkatervi javaslat elfogadását javasolta azzal a kiegészítéssel, hogy a negyedévenkénti üléseken túl legyen lehetőség még további tárgyalásokra. Első sorban a közigazgatási munkavállalók bérhelyzetéről kíván tárgyalni a munkavállalói oldal. Az MVO nem tekinti lezártnak az önkormányzati köztisztviselők 2017. évi kereseti pozícióját és kezdeményezi azt is, hogy a központi közigazgatás munkavállalói számára is 2017-ben valósuljon meg az ígért 30 %-os bérfejlesztés.

Latorcai Csaba helyettes államtitkár válaszában nem zárta ki a bérhelyzetről szóló KÉF tárgyalást. Emlékeztetett arra, hogy a kormányzat következetesen törekszik az általános bérrendezésre. Fontos lépésként említette a minimálbér és a szakmunkás bérminimum 2017. évi növelését, valamint azt, hogy a kormányzat döntött az állami tulajdonú vállalatok dolgozóinak 30 %-os bérfejlesztéséről. Utalt arra, hogy Pintér Sándor Belügyminisztert a kormány megbízta az önkormányzati tulajdonú vállalatok dolgozói bérfejlesztési lehetőségeinek vizsgálatával.

Budapest, 2017.03.31.

                                                                                              Készítette: Boros Péterné

 

 

 


 

  • Korlátozzák januártól az éjszakai munkavégzés lehetőségeit és emelik az érte járó bérpótlékot Szlovákiában, ahol az Európai Unió (EU) országai közül arányaiban a legtöbb alkalmazott végez ilyen munkát – jelentette a...

  •  A szakemberhiányt jelölte meg a vállalatvezetők 92 százaléka a növekedés legnagyobb korlátjának a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által készített felmérésben, ezért a szakképzés megújítását szorgalmazza a szervezet -...

  • A magyar munkahelyek még nem elég rugalmasak a munkavállalói igényekhez, így túl kevés a például részmunkaidős vagy a távfoglalkoztatás - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Novák Katalin. Az Emberi...

  • A kiskereskedelmi ágazatban a nemzetgazdasági átlaghoz képest alacsonyak a keresetek, a munkaerőhiány miatt pedig alacsony a foglalkoztatottak létszáma, emiatt a dolgozók leterheltek - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének...

  • FELHÍVÁS az Üzemi tanácsok működése NémetországbanA duális szakképzési modell működése a gyakorlatbanc. konferenciáraSopron – Ingolstadt 2017. október 25-28.A program célja: betekinteni a németországi dolgozói érdekképviselet rendszerébe, a szakszervezet és az...

Copyright 2011. Joomla Template Maker. adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában