AKTUÁLIS EURÓPAI JOGTÖRTÉNET

Megjelent: 2016. augusztus 24. szerda

A szervezkedési szabadság, és az önkormányzatiság garanciái Európában és Magyarországon

Az MKKSZ szeptember 14-i egész napos sztrájkjára készülődve talán nem érdektelen bepillantani az előzményekbe; miként alakult az EU15 tagországokban a közszolgálatban dolgozók szakszervezeti szerveződésének szabadsága ötven, negyven, harminc évvel ezelőtt. Áttekintés adunk a 2000. évi LXXIII., és az 1997. évi XV. törvény előzményeiről.

Az tagadhatatlanul érdekes folyamat lehetett, amiben a még jóval a bővítés előtt álló, az atomfegyverrel fenyegető Keleti Blokk országaival versengő nyugat–európai államok köztisztviselői rájöttek; miközben már éppen azonos helyzetben van a Renault és a Mercedes gyártósorán álló francia és német állampolgár autóipari munkás, ők, akik a gazdasági és társadalmi integráció tételes végrehajtói, még mindig ordító különbségekkel és megkülönböztetésekkel, korlátozásokkal néznek szembe.

Kis nemzetállamok és bonyolult szövetségi államok, föderációk, etnikailag hasított országok történelmileg eltérő úton kifejlődött közigazgatásai, eltérő államszervezési struktúrák szereplői keresték a közös megoldást, amikor 1978-ban a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 64. ülésszakán eljutottak az Egyezmény szövegéhez. Ezt az Egyezményt a Magyar Köztársaság 1994. január 04-én megerősítő iratával elismerte, és 1995. január 4-től életbe léptette, majd az I. Orbán kormány időszakában a jelzett törvénnyel aztán ténylegesen ki is kihirdette.

Mindezt azért érdemes felidézni, mert ismeretes, hogy hazánkban a közszolgálati sztrájkokra meghatározó Megállapodást - az 1989. évi VII. törvény 3. paragrafusa alapján – 1994. január 13-án kötötték meg. Ez meghatározó feltételként előírja; sztrájkolni csak ott lehet, ahol van szakszervezet, és ahol a dolgozók 50 százaléka támogatja a sztrájk megtartását.

Ha az Egyezmény szövegét és szellemét nézzük, látnivaló, hogy a szakszervezet akkori vezetői, az aláírók igyekeztek abból minél többet átmenteni. Hogy aztán miért esett meg az, hogy a törvénybe iktatásra csak hat év múlva, egy másik kormányzati feltételrendszer keretei között került sor, azt majd értőbb krónikások fogják feltárni.

Ám a megértés érdekében jó lesz észrevenni, hogy a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, eredetileg 1985. október 15-én kelt  nyilatkozat magyar szövegét a Magyar Köztársaság megerősítő nyilatkozatával 1994. március 21-én helyezték letétbe az Európa Tanács Főtitkáránál.

Tehát egyrészt bizonyos, hogy az akkor releváns szereplők ismerték – vagy ismerhették – az Önkormányzati Chartát, de annak tételei csak esetlegesen hatottak a közszolgálati sztrájk feltételeit meghatározó Megállapodásra.

Az önkormányzati tisztviselők bérhelyzete és munkakörülményei a legszorosabb kapcsolatban vannak az önkormányzatiság eszméjének realizálási lehetőségeivel. Ezért talán nem közömbös ezekre egy alaposabb pillantást vetni:

 

„figyelembe véve azt, hogy az állampolgárok közügyekben való részvételének joga egyike az Európa Tanács valamennyi tagállama által elfogadott demokratikus elveknek,

meggyőződve arról, hogy e jog legközvetlenebbül helyi szinten gyakorolható,”

 

„figyelembe véve azt, hogy a helyi önkormányzatok minden demokratikus rendszer egyik alapintézményét képezik,”

 

továbbá;

 

„meggyőződve arról, hogy csak tényleges feladatkörrel bíró helyi önkormányzatok biztosíthatnak egyszerre hatékony és az állampolgárokhoz közelálló igazgatást,”

 

„hogy mindez feltételezi olyan helyi önkormányzatok létezését, amelyeknek részét képezik a demokratikusan létrehozott döntéshozó szervek, és amelyek feladatainak és e feladatok gyakorlása módjának és eszközeinek, valamint mindezek megvalósításához szükséges forrásoknak a tekintetében széles körű autonómiával rendelkeznek,”

 

9. Cikk

„A helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai

1. A helyi önkormányzatok a nemzeti gazdaságpolitika keretein belül megfelelő saját pénzügyi forrásokra jogosultak, amelyekkel hatáskörük keretein belül szabadon rendelkeznek.

2. A helyi önkormányzat pénzügyi forrásainak az Alkotmányban és jogszabályokban meghatározott feladataikkal arányban kell állnia.

3. A helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak legalább egy részét olyan helyi adók és díjbevételek teszik ki, amelyek mértékének meghatározására – jogszabályi keretek között – e szerveknek van hatáskörük.

4. Azon pénzügyi rendszerek, amelyeken a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai alapulnak, legyenek eléggé sokrétűek és rugalmasak ahhoz, hogy lehetővé tegyék – amennyiben ez a gyakorlatban lehetséges – a feladatok megvalósításához szükséges költségek tényleges alakulásával való lépéstartást.

5. A pénzügyileg gyengébb helyi önkormányzatok védelme szükségessé teszi olyan pénzügyi kiegyenlítési eljárások, illetőleg ezekkel egyenértékű intézkedések intézményesítését, amelyek célja a számításba jövő pénzügyi források egyenlőtlen elosztása, valamint a teljesítendő pénzügyi terhek által okozott hatások korrekciója.

Az ilyen eljárások, intézkedések nem csökkenthetik a helyi önkormányzatoknak a saját feladatkörüket illető döntési szabadságát.

6. A források rájuk eső részének meghatározása során megfelelő formában ki kell kérni a helyi önkormányzatok véleményét.”   - és így tovább…

A magyar szöveg a Charta második felében olvasható.  Bővebben >>

 Mivel a szövegek lényeglátóan rövidek, kellően általánosak és inkább deklarációk, mint normák, különösen az Egyezmény  és a Charta,  mindenki számára megéri az a néhány perc, amíg ezeket a paragrafusokat átfutja. Eredményes böngészést, feldolgozást kívánunk!

                                                                                                                                                            


                                                                        

 


 

  • Bár hiányszakmáról van szó, a kormány csökkentette több egészségügyi szakképesítés államilag finanszírozható keretszámát. Baranya megyében például a korábbi 200 helyett csak 17 mentőápoló képzését finanszírozzák. Az Egészségügyi Szakdolgozók Szakszervezete szerint...

  • Nagyon nagy bajban van az almatermelés ma Magyarországon. Ha az ágazat nem megy keresztül jelentős változásokon, tíz éven belül a föld színéről is eltűnhet a szabolcsi alma.

  • A testület elnöke a HírTV Newsroom című műsorában azt mondta: fontos, hogy a 2013-ban megígért fizetésemelést mindenki megkapja. Horváth Péter hozzátette: egy külön pénzügyi keretet kellene szánni arra, hogy a...

  • Az ügy hosszas előzményei 2014 novemberéig nyúlnak vissza, legutóbb ekkor rúgták ki Hofekker Ferencet, a Független Demokratikus Szakszervezet elnökét a Tüke Busz Zrt-től.

  • Bruttó 55 800 forint. Mindössze ekkora összegű, kiemeltnek minősített ápolási díjat kapnak azok a rendkívül nehéz helyzetben lévő családok, amelyek a szociális ellátásokról szóló törvény értelmében a legsúlyosabb állapotú hozzátartozóikat...

Copyright 2011. Joomla Template Maker. adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában